Az őslakosok azért tiltakoznak a zavargásokkal, mert szerintük a tervezett választási reform gyengíti befolyásukat szülőföldjükön.
HIRDETÉSElindultak az első repülőgépek a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni Új-Kaledónia területén rekedt európai turisták hazaszállítására. Az evakuálásra küldött járművek a fővárosból, Nouméából szálltak föl. Ausztrália és Új-Zéland már pár napja hazavitte állampolgárait a felbolydult szigetcsoportról. A menetrend szerinti járatok továbbra sem közlekednek.
Új-Kaledóniában erőszakos tüntetések sorozata zajlik, Párizs szükségállapotot hirdetett, és katonákat küldött a rend helyreállítására, majd a francia államfő is odautazott, hogy személyesen tárgyaljon a helyi vezetéssel. Emmanuel Macron ezután bejelentette, hogy elhalasztja a szóban forgó reform szenátusi vitáját. A francia törvényhozás alsóháza már elfogadta a reformtervet.
Az őslakosok azért tiltakoznak, mert a francia kormány választójogot javasol mindenkinek, aki legalább tíz éve ott él, és ez gyengítené befolyásukat szülőföldjükön. Párizs szerint nem ez a zavargások legfőbb oka, hanem Azerbajdzsán szítja a feszültséget Nouméában bosszúból azért, mert a francia kormány Örményország pártját fogja Hegyi-Karabah ügyében.
Új politikai megoldásra törekszik Párizs
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön bejelentette, hogy elhalasztják a választójogi reform életbe léptetését, és új politikai megoldásra törekszenek. Hozzátette, hogy feloldják a rendkívüli állapotot, mihelyt elbontják az úttorlaszokat.
"Ezt a reformot nem léptetjük életbe erőszakkal" - jelentette ki Emmanuel Macron.
A francia elnök, aki Új-Kaledónia székhelyén, Nouméában helyi politikai vezetőkkel tárgyalt, közölte: végső célja továbbra is az intézkedés törvénybe iktatása, de csak akkor, ha visszatér a béke, és sikerül szélesebb tervet kidolgozni a szigetcsoport jövőjéről.
Macron egy korábbi referendumra hivatkozik
Macron szerint a választójogi reformnak megvan a demokratikus legitimitása, miután a törvényhozók Párizsban elfogadták. Hozzátette: nem volt kétség a 2021. évi népszavazás legitimitása kapcsán sem, amelyen a túlnyomó többség a függetlenség ellen szavazott.
A függetlenséget támogató pártok bojkottálták a referendumot, és sok őshonos elutasította a részvételt a Covid-19-járványra és más okokra hivatkozva.
Más helyi vezetők a választójogi reform felfüggesztését támogatják, hogy legyen idő szélesebb párbeszédre a szigetcsoport jövőjéről.
A több évi erőszaknak véget vető és fokozatos autonómia felé vezető 1998-i évi Numéai Egyezmény értelmében befagyasztották a választói névjegyzéket. Az egyezmény 2021. évi lejárta és a kanakok népszavazási bojkottja politikai zsákutcához vezetett.
Új-Kaledónia a világ harmadik legnagyobb nikkelkitermelője, de az ágazat válságban van, és minden ötödik lakos a szegénységi küszöb alatt él a súlyos gazdasági egyenlőtlenségek sújtotta tengerentúli területen.