A Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigeten majdnem egy hete folynak zavargások a választási reformterv miatt. Eddig nem sokat segített, hogy rendkívüli állapotot hirdettek.
HIRDETÉS
Egymást érik a védelmi tanács ülései az új-kaledóniai zavargások miatt Párizsban. A francia köztársasági elnök harmadszor is összehívta a testületet azután, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésével sem sikerült megfékezni a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigeten folyó lakossági tiltakozást. A csendőri erősítés, amit Párizs küldött, egyelőre nem volt elég ahhoz, hogy visszafoglalják a várost és a repteret összekötő autópályát a választási reform terve ellen tiltakozó függetlenségpártiaktól.
Azerbajdzsán keze lehet a dologban
A hét elején kirobbant tiltakozás indoka, hogy a francia törvényhozás alsóháza megszavazott egy törvénytervezetet, amely választójogot adna Új-Kaledónián azoknak, akik legalább tíz éve ott élnek. Közéjük tartoznak, sőt többségüket jelentik a gyarmatosítók leszármazottai és mindazok, akik az anyaországból költöztek oda. Márpedig ők nem fognak azért harcolni, hogy Új-Kaledónia elnyerje függetlenségét, ezért tiltakoznak az őslakosok.
A francia kormány szerint valójában Azerbajdzsán szítja a feszültséget ott bosszúból azért, mert Franciaország Örményország mellé állt Hegyi-Karabah ügyében.
Helyszíni beszámolók szerint a politikai tiltakozást példátlan pusztítás kíséri, aminek halálos áldozatai is vannak. Sok turista vár arra, hogy kiemenekítsék a szigetről, de a repülőteret egyelőre ideiglenesen sem tudták megnyitni.