Az Identitás és Demokrácia csoport csúcsjelöltje az Euronewsnak adott exkluzív interjújában azt mondja, hogy Meloni és Le Pen politikai frakciói között nincs nagyobb politikai szakadék, mint más mainstream politikai csoportokon belül.
HIRDETÉSA szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) európai választási kampányának élén álló dán politikus bízik abban, hogy az Európai Parlament két jobboldali frakciója a közelgő törvényhozásban egységes csoportot alkot majd.
Anders Vistisen az Euronewsnak nyilatkozva úgy vélte, hogy nincs érdemi politikai szakadék az általa vezetett Identitás és Demokrácia pártcsalád – amely Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését, az olasz Ligát és a német Alternative für Deutschlandot (AfD) is magában foglalja – és a nacionalista Európai Reformisták és Konzervatívok (ECR) között, amelyet valamivel kevésbé keményvonalasnak tartanak, mint az ID-t.
Az ECR-hez tartozik például a spanyol Vox és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Fratelli d'Italia nevű pártja és Petr Fiala cseh miniszterelnök Polgári Demokrata Pártja (ODS), amelyeket ellentmondásos módon Ursula von der Leyen jobbközép néppártjának lehetséges partnereiként emlegettek a júniusi választást követően, ami azt jelzi, hogy a szélsőjobboldali pártokat hagyományosan körbevevő "egészségügyi kordont" felszámolhatják.
"Véleményem szerint az a baj, hogy két csoport van a jobboldalon, és ennek szerintem inkább némelyik nagyobb pártokban politizáló személyiségekhez van köze, mint a politikai különbségekhez" – mondta az Euronewsnak a szélsőjobboldali Dán Néppártból érkező Vistisen.
"Nincs nagyobb politikai megosztottság az ID és az ECR között, mint amit például az EPP-n, az S&D-n vagy a Renew pártokon belül láthatunk".
Arra a kérdésre, hogy szerinte a két csoport képes lenne-e egységes tömböt alkotni az Európai Parlamentben, Vistisen így válaszolt: "Úgy gondolom, hogy talán nemcsak a mostani választások után, hanem a néhány év múlva (2027-ben) esedékes francia elnökválasztás lehet egy olyan időpont, amelyre érdemes lehet várni".
Vistisen néhány órával azelőtt beszélt, hogy pártjában válság tört ki, mivel Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése jelezte, hogy nem ülnek többé egy képviselőcsoportban az Alternatíva Németországért (AfD) párttal az Európai Parlamentben, az AfD vezető jelöltje, Maximilian Krah által megfogalmazott náci megjegyzések miatt, ami miatt Krah hirtelen lemondott a párt szövetségi elnökségéről. Krah azt mondta egy interjúban, hogy "nem gondolja, hogy mindenki, aki az SS egyenruháját hordta a Harmadik Birodalomban, automatikusan bűnöző lenne".
Vistisen az X közösségi médiaplatformon azt mondta, hogy Krah, aki a júniusi voksoláson továbbra is az AfD csúcsjelöltje lesz, "kijelentéseivel és tetteivel megmutatta, hogy nem tartozik az ID-csoportba".
"Ha az AfD nem használja ki a helyzetet és nem szabadul meg Krah-tól, akkor a DF (Dán Néppárt) álláspontja az, hogy az AfD-nek ki kell lépnie az ID-csoportból" - tette hozzá Vistisen.
Amikor azonban az Euronews órákkal korábban arról kérdezte, hogy az ID párton belüli mély megosztottság és az AfD egyre szélsőségesebbé váló álláspontja miatti növekvő elégedetlenség arra késztetheti-e a tagpártokat, hogy az ECR-csoportba lépjenek át, Vistisen védelmébe vette pártja egységét.
"Nem, ezt nem igazán látom. Úgy gondolom, hogy ez egy kicsit hamis narratíva, amit kitaláltak" - mondta.
Vistisen azt állította, hogy a konkurens kemény jobboldali ECR-csoportban mélyebb megosztottság figyelhető meg, különösen az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjukat illetően, és hozzátette, hogy a lengyel PiS - amely határozottan támogatja az Ukrajnának nyújtott akadálytalan uniós támogatást - a Nemzeti Tömörülést és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártját is meghívta, annak ellenére, hogy ezek az erők szkeptikusan állnak az Ukrajnának nyújtott katonai támogatáshoz.
A Nemzeti Tömörüléshez közel álló forrásunk az Euronewsnak elmondta, Le Pen pártja azt favorizálja, hogy ugyanahhoz a csoporthoz csatlakozzon, mint az Orbán Viktor vezette Fidesz, amely jelenleg egyetlen európai politikai csoporthoz sem tartozik, miután 2021-ben kilépni kényszerült a jobbközép EPP-ből.
Vistisennek "nem fizetett" a szankciókkal sújtott Voice of Europe
Több olyan vita is kialakult az AfD körül, amely felborzolta a kedélyeket az ID pártban. Januárban az AfD vezető személyiségei a hírek szerint neonáci csoportokkal találkoztak, hogy megvitassák a több millió - köztük néhány német állampolgársággal rendelkező - bevándorló kitoloncolásának terveit, ami az Euronews forrásai szerint kellemetlen érzéseket váltott ki az európai családjukban.
Az AfD júniusi választási listáját vezető két név kapcsolódik az Európai Parlamenten belül, a külföldi beavatkozással kapcsolatos, folyamatban lévő vizsgálatokhoz is, beleértve egy állítólagos Kreml-barát műveletet, amelynek keretében a gyanú szerint fizettek EP-képviselőknek azért, hogy orosz propagandát terjesszenek.
Maximilian Krah asszisztensét a múlt hónapban tartóztatták és azzal gyanúsítják, hogy Kínának kémkedett, míg egy kiterjedt nyomozás részeként, amely egy feltételezett Kreml-barát befolyásolási művelet miatt folyik, egy másik vezető politikust, Petr Bystront azzal vádolják, hogy 20 000 eurónyi készpénzt kapott Oroszországtól.
Vistisen elismerte, hogy "mindig aggódik a külső befolyások miatt", és fogadkozott, hogy amennyiben a vizsgálatok bűnösnek találnak jelölteket, és az AfD nem függeszti fel a tagságukat, akkor európai pártjuk elnöksége saját kezébe veszi az ügyet.
De megvédte azt a döntést, hogy nem tesznek azonnali lépéseket párton belül, a külföldi beavatkozásokról szóló vádakra válaszul.
HIRDETÉS"Krah úr az Európai Parlament etikai testülete előtt is állt, és ők nem javasolták a rendelkezésükre álló szankciók egyikét sem" - állította Vistisen.
"Tehát ha a politikai ellenfelei nem javasoltak szankciót, akkor nekünk mint képviselőcsoportnak nagyon nehéz szankcionálni ezen az alapon, de nagyon örülök, hogy az AfD már kikötötte, hogy ha ezek a vádak igazak, akkor saját hatáskörben felfüggesztik az AfD-tagságát, és ezáltal ő sem lesz az ID-frakció tagja"."
A belga ügyészség által vezetett nyomozás középpontjában álló cég a Voice of Europe, amely mostanra feketelistára került az Európai Unióban.
Arra a kérdésre, hogy fizettek-e neki az év elején a Voice of Europe-nak adott interjúért, Vistisen határozottan tagadott.
"Nem, természetesen nem. Az az interjú ugyanolyan előzmények után készült, mint ez az interjú. Felkértek, hogy adjak interjút, és én ezt el is vállaltam. Ez a munkám politikusként" - válaszolta Vistisen.
HIRDETÉS" Kifogástalan az előéletem, ha arról van szó, hogy határozottan fellépek-e Oroszországgal és Kínával szemben. Senki sem kételkedett ebben? Szóval, néha ezeket az állításokat természetesen politikailag is felhasználják (...)
Az EU támogatásának hiánya miatt Ukrajna esélytelen a harcban
Vistisen élesen bírálta az Európai Uniót is, amiért szerinte nem "lépett fel", amikor Kijevnek katonai segítséget és felszerelést nyújtott, amelyre az orosz invázióval szembeni ellenálláshoz szüksége van.
"Megkérdőjelezném azt a felfogást, hogy Európa nagyon is ukránbarát volt" - magyarázta.
"Amikor konkrét cselekvésről van szó, lemaradásban van. Tehát ha az amerikaiak nem lsegítenének az ukránoknak, akkor a háborút elveszítenék, mert Európa nem lépett fel mellettük" - tette hozzá.
"Úgy gondolom, amikor Ukrajnának esélye lenne a harcban, hogy Oroszországot visszaszorítsák a Krím orosz megszállása előtti határok mögé, akkor a katonai segítség sajnos túlságosan elmarad és túlságosan későn érkezik".
HIRDETÉSAzt is állította, hogy az EU kevesebb katonai támogatást vállalt Ukrajna számára, mint az Egyesült Királyság, annak ellenére, hogy a EU katonai segélye elképesztő 33 milliárd eurót tesz ki, szemben az Egyesült Királyság 7,6 milliárd fontos (8,9 milliárd eurós) katonai támogatásával.
Mindazonáltal elutasította annak lehetőségét, hogy Ukrajna teljes jogú tagállamként csatlakozzon a blokkhoz, azt állítva, hogy az EU vezetői megpróbálnak határidőket szabni Kijev csatlakozásának felgyorsítása érdekében.
"Ugyanazok az erők, amelyek a magyarországi jogállamiságra panaszkodnak (...), most azt mondják, hogy gyorsítsunk fel egy olyan eljárást, amelynek során olyan országokat engedünk be, amelyeknek sokkal rosszabb az előélete ezekkel a kritériumokkal összefüggésben, mint amit Orbán Magyarországán láttunk" - állította Vistisen.