A pozsonyi székhelyű geopolitikai agytröszt 2024-es felmérése ugyanakkor arra is rámutat, hogy a magyarok továbbra is erősen támogatják hazánk EU- és NATO-tagságát.
HIRDETÉSA magyarok továbbra is erősen támogatják hazánk EU- és NATO-tagságát, derül ki a GLOBSEC legfrissebb felméréséből, amely a közép- és kelet-európai régió lakosságának az EU-ról, a NATO-ról, az ukrajnai háborúról, illetve a demokrácia megítéléséről, állapotáról alkotott véleményét vizsgálta. A kutatás eredménye ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a válaszadók egy szelete elkötelezett Magyarország keleti kapcsolatai mellett is.
"34%-uk említette Kínát, mint hazánk egyik legfontosabb stratégiai partnerét, ami toronymagasan kiemelkedő eredmény az egész régióban, Szlovákia a második, 16%-kal, tehát az a pozitív Kína-narratíva amit a kormánypárti sajtóban illetve a kormánypártoktól hallunk, az is elnyerte a magyarok nagyobb részének támogatottságát" - mondta Szicherle Patrik, a GLOBSEC kutatója.
Az új keleti nyitás számos rizikót hordoz magában annál is inkább, mert a közvélemény áthangolása már megkezdődött - figyelmeztetett Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, kiemelve, hogy a magyar kormány hosszú ideje egy Nyugat-ellenes hangolással, intenzív ellenségkép-képzéssel foglalkozik: "Brüsszelezéssel" és az USA ellenségként való beállításával.
"Ezeknek az intézményekben az ellenében, egyfajta ellenpóluskét jelenik meg ezekben a narratívákban az erős kézzel kormányzó autoriter illetve autokratikus berendezkedésű Oroszország és Kína. Jellemzően úgy vannak megemlítve a magyar kormányzati propagandában, mint amelyek hatékonyan működnek, gyors döntéshozatallal, tehát teljesen más értékeket hangsúlyoz a propaganda Velük kapcsolatban mint a megvetett, gyenge, működésképtelennek, korruptnak ábrázolt nyugat országokkal kapcsolatban" - fogalmazott a szakértő.
A 2024-es GLOBSEC-felmérésből az is kiderül, hogy a demokrácia működésével saját országában a magyar megkérdezettek mindössze 36 %-a elégedett – ezzel utolsó előttiek vagyunk Bulgária előtt. Ez 2022 óta csökkenő tendenciát jelent, hasonlóan a kormány iránt érzett bizalom szintjéhez, ami 2022-ben még 55% volt, idén 39%.
Ugyancsak Bulgária előtt, ugyancsak utolsó előttiek vagyunk a médiaszabadság terén is: 42% tartja szabadnak, és csupán 34% bízik a hagyományos, mainstream médiában.
Abban a kérdésben, hogy a civil szervezetek külföldi ügynökök-e, 21%-kal negyedikek vagyunk, abban pedig, hogy szükség van-e külföldiekre a munkaerőhiány pótlására a különböző gazdasági területeken, 23% felelt igennel, ezzel Magyarország hetedik helyen van a vizsgált államok sorában.
Ami az LMBTQI közösség jogainak garantálását illet, 55% véli úgy, hogy szükség van rá, ami harmadik helyezést jelent a régióban.