Magyarország a legkevésbé ellenálló EU-s ország az orosz és kínai befolyással szemben

HIRDETÉS

Magyarország az egyik legsérülékenyebb az orosz és a kínai befolyással szemben, derül ki egy friss felmérésből, ami a közép-európai országok ellenállási képességét vizsgálta. A Globsec nyolc közép-európai és nyugat-balkáni ország sérülékenységét nézte.

Magyar részről a Political Capital vett részt abban a Globsec-kutatásban, amely azt vizsgálta, hogyan zajlik a Nyugat, illetve Oroszország és Kína konfliktusa a NATO és az EU "földrajzi értelemben vett perifériáján."

A kutatók Bulgáriát, Csehországot, Észak-Macedóniát, Magyarországot, Montenegrót, Romániát, Szerbiát és Szlovákiát egy 1-től 100-ig terjedő skálán értékelték, ahol az EU-tagállamok közül Magyarország bizonyult a legkevésbé ellenállónak, 44 ponttal (ugyanennyit kapott Montenegro, a még nem EU-tagállam Szerbia pedig 55-öt).

Ennek fő okát a kutatók egyebek mellett a sajtó, illetve a civil társadalom szűkülő szabadságában látják, szerintük "mindkét szféra a magyar kormány támadásainak célpontjává vált, egyre nagyobb kontrollra törekedve felettük."

Államilag uralt információs tér

Ezzel összefüggésben említik meg, hogy a magyar kormányzat Kreml- illetve Peking-párti narratívákat terjeszt, abban a formában például, hogy Oroszország és Kína "megbízható gazdasági partnerként jelenik meg a Fidesz retorikájában, akikkel a jó együttműködés Magyarország gazdaságát is fellendítheti, míg a Nyugat és a nyugati szervezetek jellemzően becsmérlő jelzők kíséretében tűnnek fel."

A felmérés ennél is érdekesebb része a magyar közvélemény állapota, az ugyanis a felmérés szerint "csak a felszínen tűnik ellenállónak a rosszindulatú külföldi befolyással szemben." Magyarországon az EU- és a NATO-tagságának támogatottsága ugyan továbbra is erős, ugyanakkor aggasztó, hogy mint kiderült, több magyar tekint Moszkvára (35%) vagy Pekingre (30%) stratégiai partnerként, mint Washingtonra (13%).

ami kulcsfontosságú szerepet játszhat a közvélemény formálásában - állapítja meg a Globsec tanulmánya, amely szerint ugyanakkor a Kreml és Peking "csak korlátozott erőfeszítéseket tett arra, hogy titkos hálózatokat építsen ki az országban, amelyeken keresztül gyakorolhatják befolyásukat."

Független és irányított civil szervezetek

A civil- és akadémiai szabadság korlátozása szintén növeli Magyarország sérülékenységét, írják a kutatók, "az akadémiai szektorban ezen felül kockázatot jelent Kína terjeszkedése is, például a Konfuciusz Intézeteken, illetve potenciálisan a Fudan-projekten keresztül."

Ami a civil szervezeteket illeti, a tanulmány megállapítja, hogy Magyarországon egyrészt létezik egy független civil szféra, amely viszont verbális és jogalkotási támadásoknak is ki van téve, másrészt meg ott vannak a kormány által ellenőrzött szervezetek. Ezek elsősorban a kormány politikájának igazolására szolgálnak, így pl. a kormányzat "keleti nyitás" politikáját dicsérik.

és továbbra is a trójai faló szerepét játssza a nyugati szövetségeken belül" - olvasható a Globsec dokumentumában.

Ez szerintük megnyilvánul Magyarország Kremllel szembeni szankcióellenes retorikájában, vagy abban, hogy szembementek azzal, hogy az EU befagyassza Kínával az átfogó beruházási megállapodás ratifikációs folyamatát. Ahogy az egyik szakértő a Vulnerability Index számára készített interjúban megjegyezte: Magyarország nem lenne olyan csábító partner sem Oroszország, sem Kína számára, ha kívül állna a nyugati szövetségeken.