Ahmanidezsád az iráni műszaki egyetem docense, emellett állítólag Khamenei ajatollah tanácsadója. Valójában egy adminisztratív tanácsadó testület tagja, de politikailag marginálisnak számít. Portrévázlat egy szélsőséges és kiszámíthatatlan politikusról.
HIRDETÉS"Szürreális" - ezzel az egy szóval reagált a Fidesz egyik vezető politikusa kérdésünkre, hogyan történhetett meg az a botrány, hogy a múlt héten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vendégeként két előadást is tarthatott Mahmúd Ahmadinezsád, Irán volt elnöke.
Mint arról az Euronews elsőként beszámolt, a volt elnök "közös értékek a globális környezetben" témában tartott előadást az egyetem rektorának, Deli Gergelynek a meghívására, holott nem annyira környezetvédelmi, mint inkább szélsőségesen iszlamista, antiszemita, Izrael- és Amerika-gyűlölő, holokauszttagadó nézeteiről ismert.
Politika- és egyetem közeli forrásaink egybehangzóan állítják: a "katonai szervezetként" működő NKE-t olyannyira szorosan kontrollálja a kormány - konkrétan Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója -, hogy teljesen elképzelhetetlen, hogy a rektor önállóan, a kormány jóváhagyása nélkül hívhatta volna meg Budapestre a volt iráni elnököt. (Orbán Balázst természetesen kerestük az ügyben, de még nem reagált, ahogy az egyetem rektora sem.)
A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely megerősítette ugyan, hogy a magyar kormány "egy világos Izrael-barátnak minősített politikát visz", és egyetlen kormánytag sem találkozott a volt elnökkel, de magyarázata neki sem volt az esetre, és a korábbi külügyi közleményhez hasonlóan ő is az egyetemi autonómiára hivatkozott.
Ez azonban esetünkben, a kormányzat kiemelt intézményének számító NKE esetében nem értelmezhető. Ahmadinezsád egyébként védett személyeknek járó kíséretet kapott Budapesten.
A hvg.hu ráadásul arra hívja fel a figyelmet, hogy információjuk szerint az NKE a katonai titkosszolgálat "felségterületének" számít, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat védelme alatt áll. Ennek azért is lehet jelentősége, mert Irán nemzetközi szankciók alatt áll, a Magyarországgal baráti Izrael legveszélyesebb ellensége - emlékeztet a lap.
A hvg.hu informátorai azt tartják a történtek "egyetlen lehetséges" magyarázatának, hogy hiába tiltakozott élesen az izraeli nagykövetség a látogatás ellen, "a legfelsőbb izraeli körökben tudtak a látogatásról, és valamiért jóváhagyták azt, netán ők maguk is valamilyen szinten szerepet játszottak benne." Ezt azonban egyelőre semmi nem igazolja, ráadásul ha Izrael titokban tárgyalni akar Iránnal, ahhoz egész biztos nem a világ leghírhedtebb holokauszttagadóját választja.
Az Euronews értesülései szerint Ahmadinezsád budapesti útját az iráni sajtó lényegében elhallgatta, egy-két lap szűkszavú diplomáciai hírként számolt be a vizitről, de sem az IRNA hivatalos hírügynökség, sem a Forradalmi Gárda által kontrollált média számára ez nem volt hír.
Ez pedig azzal függ össze, hogy Ahmadinezsád nem része már az iráni hatalmi struktúrának, amióta egy 2011-es vitában szembefordult az ország legfőbb vallási vezetőjével, Ali Khamenei ajatollahhal. Csak akkor kérdezik a véleményét, ha Izrael ellen kell uszítani.
Formálisan a volt elnök, ahogy a Wikipedia szócikke is írja, még tagja az elnök egyik tanácsadó testületének számító "Célszerűségi belátási tanácsnak", valójában azonban kegyvesztettnek számít. Iráni forrásunk ezért nem annyira az iráni belpolitika, hanem az NKE és rektora felől közelítené meg a kérdést, hiszen a mérnök végzettségű Ahmadinezsád az Iráni Tudományos és Műszaki Egyetem docense, szakterülete a közlekedéstechnika és -tervezés.
Ahmadinezsád, aki egy időben "jelcini" reformer szerepre pályázott, 2017-ben és 2021-ben is indulni akart az iráni elnökválasztáson, ezt a rezsim mindkétszer megakadályozta. Volt, amikor utazási tilalmat rendeltek el ellene. Populista politikus hírében áll, aki viszont hallgatott a 2022-es rendszerellenes megmozdulások idején. 2023-ban azt állította, hogy többször megpróbáltak merényletet elkövetni ellene.
Az ultrakonzervatív Paydari párthoz közel álló volt elnök több esetben is szembement a teheráni rezsim hivatalos álláspontjával (például meglepő módon nem Moszkvát, hanem Kijevet támogatta az Ukrajna elleni háború ügyében), és úgy tűnik, nem zárja ki, hogy ismét politikai babérokra pályázzon.
Volt ördögűzője (!), akinek a gonosz szellemek távoltartása volt a feladata, azt állítja legalábbis: Ahmadinezsád már a 2025-ös elnökválasztásra készül.