A szokatlan javaslat szerint elsősorban Lengyelország és Románia területéről lehetne légvédelmi rakétákat fölengedni, ha biztosra vehető, hogy a támadó orosz fegyver Ukrajna létfontosságú pontjait célozta meg, vagy veszélyesen közel keveredett a NATO határaihoz.
Ez olyan helyzet, mint amilyen Irán támadása volt Izrael ellen – érvelnek a német képviselők, vagyis nem lesz belőle világháború
HIRDETÉSA Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) értesülése szerint az előterjesztés mögött a bajor CSU, valamint a kormányzó Zöldek és szabaddemokraták (FDP) egy alkalmi csoportja áll, de van köztük CDU-párti, és a javaslatot támogatja Heinrich Brauss altábornagy, korábbi NATO főtitkár-helyettes is. A javaslat még nem került benyújtásra, egyelőre a fogadtatását tesztelik.
Roderich Kiesewetter, a Bundestag külügyi bizottságának orosz tevékenységekre szakosodott tagja (CDU) példaként Izraelt hozta fel, akinek az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és más nyugati országok segítettek visszaverni a nagyszabású iráni légitámadást. Szerinte az izraeli példa azt mutatja, hogy egy ilyen döntés nem teszi a NATO-országokat a konfliktus résztvevőjévé.
A Bundestag témacsoportja szerint a NATO-országok megkezdhetik a felkészülést orosz rakéták megsemmisítésére a saját területükről, hogy tehermentesítsék az ukrán légvédelmi rendszert
A légvédelem segítségével meg lehet semmisíteni orosz rakétákat Lengyelország és Románia területéről – állítja Anton Hofreiter (Zöldek). További légvédelmi rendszereket kell elhelyezni a szomszédos országok határain, hogy „Ukrajna nyugati részeit meg lehessen védeni” – tette hozzá Agnieszka Bruger, egy másik zöldpárti képviselő.
Az elképzelés megvalósításához új légvédelmi rendszerek és rakéták gyártására lesz szükség – jegyezte meg Marcus Faber, a Szabad Demokrata Párt képviselője, vagyis nem támaszkodnának kizárólag az amerikai védelmi fegyverzetekre.
Németország már tavaly nyáron jelezte, hogy kész átadni Lengyelországnak több saját Patriot üteget, de ezek felhasználásának későbbi módja nem került szóba.
Itt meg kell említeni, hogy az európai NATO országokba telepített amerikai védelmi eszközöknek a nemzeti területen kívüli használatához az USA engedélyére is szükség van. Az Egyesült Államok eddig – legalábbis hivatalosan – nem vetette fel, de nem is utasította el ezt a lehetőséget.
Kérdés az is, hogy az Izrael által Németországnak átadott Arrow 3 védelmi rendszert lehetne-e használni területen kívüli célokra. Erről a kérdésről a jeruzsálemi kormány sem nyilatkozott még.
A felvetés abba a szélesedő és élesedő vitába illeszkedik, hogy a NATO, ami alapvetően védelmi szervezet, milyen mélységben keveredhet bele két külső hadviselő ellenségeskedésébe.
A NATO kezd torkig lenni, de a nyári washingtoni csúcsértekezletig nem várható jelentős döntés semmiben
A fokozott szerepvállalás híveinek érvei március óta nagyobb súllyal esnek latba, főként annak láttán, hogy az ukrán hadsereg jelenlegi helyzete kezd instabillá válni. „Bizarr helyzet, hogy a NATO állig felfegyverezte magát Európa peremén, de ezt nem tudja Ukrajna védelmére hasznosítani” – mondta erről Faber képviselő.
Egyes NATO-tagok már korábban is vizsgálták az orosz rakéták Ukrajna feletti lelövésének lehetőségét, mondta március végén Andrzej Szejna, a lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője. Ez illeszkedne abba a nézetbe, hogy az atlanti szövetség többféle (komplex) lehetőséget mérlegeljen Ukrajna védelmében, és ne elégedjék meg csupán azzal, hogy fegyvert szállít a számára.
A harmadik éve folyó háború sok tapasztalata azt mutatja, hogy a fegyverszállítás önmagában még messze nem elég. „Sokféle más koncepciót elemzünk is, beleértve orosz rakéták lelövését is, ha például nagyon közel repülnek a NATO határához” – mondta Szejna.
A lengyel diplomata egyben elismerte azt is, hogy egy ilyen döntést „a nemzetközi következmények figyelembevételével lehet csak meghozni” – utalva arra a nyilvánvaló fenyegetésre, hogy Oroszország a NATO háborúba való belépéseként értékelné az intézkedést, miközben hatalmas erőket összpontosít egy nagy nyári offenzívára.
Szejna szerint a NATO kezd végleg torkig lenni azzal, hogy az agresszor minden alkalommal bizonyos szabályokat kényszerít rá. Moszkvának hozzá kell szoknia, hogy a NATO-oldal a demokratikus országok csoportja, és az Európai Unió is kezd új hangsúlyokat adni az ukrajnai konfliktusnak – mondta.
„Nagyon komolyan vesszük Putyin fenyegetéseit. Megmutatta, hogy bármire képes, és már több százezer halottat és sebesültet hagyott maga után mindkét oldalon. Viszont - paradox módon - meg is erősített minket Svédország és Finnország csatlakozásával a NATO-hoz, amire sosem került volna sor az ő agresszivitása és szüntelen fenyegetései nélkül” – tette hozzá a diplomata.
Mi a jogi helyzet?
A NATO alapokmánya nem tartalmaz intézkedést arról, azaz nem tiltja, hogy egyes tagjai saját döntésük szerint közvetett vagy közvetlen konfliktusba kerüljenek harmadik országokkal. Erre volt is már példa a falklandi válság, az Öbölháború, Irak vagy Afganisztán esetében.
Az egyezmény 4. cikkelye értelmében a tagok „tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti”, ami inkább elfogadja, mintsem korlátozza a tagok egyedi katonai döntéseit.
Áprilisban Zelenszkij ukrán elnök brazil újságíróknak mondta, hogy már felkérete a NATO-országokat, hogy használják repülőgépeiket országa energetikai létesítményeit célzó orosz rakéták elfogására.
„Ha egy NATO-gép a szomszédaink egyikéről száll fel, és olyan rakétákat semlegesít, amelyek minden bizonnyal Ukrajnába repülnek, de az ő területeikre is képes behatolni, akkor csak lőjék le ezeket a rakétákat” – mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök közlése szerint mindezt Lengyelországgal és Romániával már rögzítették is.
HIRDETÉSKijev a következő hónapokban kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Washingtonnal, Oslóval és Stockholmmal, valamint az egyik balti országgal. Ezek az egyezmények nemcsak katonai segítségnyújtást, hanem humanitárius támogatást is tartalmaznak, valamint segítséget nyújtanak az energiarendszer helyreállításához.
Zelenszkij úgy vélekedett, hogy végső fokon az orosz elnök tart Ukrajnától. „Putyin nagyon fél tőlünk. ebben biztos vagyok. Azért, mert nem bízik magában. Magabiztos emberek nagy hadsereggel, nagy állammal és ennyi atomfegyverrel nem fenyegetik a világot” – mondta az államfő.