Siti Beáta és Farkas Ágnes is úgy látja, nagyot lépett előre a válogatott a debreceni olimpiai selejtezőtornán, amelyen kivívta a párizsi részvételt.
HIRDETÉSA csapategységnek, a jó fizikai és mentális formaidőzítésnek köszönheti a magyar női kézilabda-válogatott, hogy sikerült kivívnia az olimpiai részvételt – korábbi meghatározó válogatott játékosok szerint.
Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány csapata mindhárom riválisát, Nagy-Britanniát, a világbajnoki 4. helyezett Svédországot és Japánt is legyőzve csoportelsőként vívta ki az ötkarikás részvételt a debreceni selejtezőtornán. A magyar csapat játéka ugrásszerűen javult ahhoz képest, hogy például a selejtezők kezdete előtt egy héttel csapnivaló játékkal, súlyos, 15 gólos vereséget szenvedett Norvégiától az Európa-kupa 5. fordulójában megrendezett mérkőzésen.
A világbajnoki ezüst- és bronzérmes (2003, 2005), Európa-bajnoki 3. helyezett irányító-átlövő (2004) Ferling Bernadett a köztévének úgy nyilatkozott, hogy a csapat pont akkor érte el a csúcsformát, amikor a legjobban kellett.
A válogatottat a tokiói olimpián (2021) irányító korábbi szövetségi kapitány, Elek Gábor szintén a köztévének azt emelte ki, hogy – néhány korábbi alkalommal ellentétben – a játékosok a felelősséget most nem teherként és stresszként élték meg, hanem lehetőségként, amelyet minden áron meg akartak ragadni.
A szakember hozzátette, hogy a magyar csapat szerinte tartani tudja a mostani szintet az olimpiáig.
Hol tartunk most?
Az olimpiai (2000) és kétszeres világbajnoki ezüstérmes (1995, 2003), Európa-bajnok (2000) Farkas Ágnes is úgy vélekedik, hogy a magyar csapat lelkileg és fizikailag is kitűnően fel volt készítve a debreceni selejtezőtornára, amiért dicséret illeti a szövetségi kapitányt és az egész stábot.
„A svédek ellen például látszott a védekezésen – és mindig a védekezésen látszik igazán –, hogy a lányok fejben nagyon ott vannak, összhangban van a védekezés, amiből aztán tempós lerohanásokat lehetett indítani. Ezt csak összeszedett gondolkodással lehet elérni!” – mondta Farkas, hozzátéve, nagyon szeretné, ha a forma a következő három hónapban, az olimpiáig nem lanyhulna.
A svédek elleni teljesítményt emeli ki a válogatott egyik korábbi másodedzője (2011-14 és 2016), a játékosként olimpiai ezüst- (2000) és bronz- (1996), valamint világbajnoki ezüstérmes (1995), Európa-bajnok (2000) Siti Beáta is.
Az egykori irányító úgy látja, amennyiben a csapat tovább tudja vinni a mostani „flow-érzést”, akkor az olimpián is sikeres lehet.
Mi lehet az olimpián?
Farkas Ágnes szerint, ha a magyar válogatott 5. lenne az olimpián – úgy, ahogy a 2004-es athéni ötkarikás játékokon, amelyen ő is ott volt –, az már jó eredmény lenne. A „happy hangulatot”, persze, valamennyire félre kell tenni, ez csak egy ajtó volt, amelyet kinyitottunk, most itt a lehetőség, amivel élni kell! Jön a következő lépés, de az olimpián is olyan ellenfelek lesznek, akiket ismerünk, akikről lesz felvételünk, ki lehet elemezni őket, innentől kezdve pedig az dönt, hogy ki, milyen felkészítést kap, mennyire tud ott lenni fejben.
Siti szerint fontos, hogy egy játékos ne úgy gondolkodjon, hogy „húha, itt vagyok, lehet, hogy ilyen soha többet nem lesz”, és ne görcsöljön rá az olimpiára, hanem az egészet örömmel, egyfajta könnyedséggel fogja fel. Szerencsére a keretben vannak tapasztaltabb játékosok, akik már voltak olimpián, ők nem csak a 40X20 méteres pályán, hanem ebben is tudják segíteni fiatalabb társaikat, amiből „nagyon jó dolog is kijöhet”.
De mi lehet az pontosan? Mi számítana az olimpián jó teljesítménynek?
A párizsi olimpia megnyitója július 26-án lesz, a férfi és női kézilabdatorna csoportbeosztását április 16-án, szerdán sorsolják.