Irán damaszkuszi képviseletének megtámadása és magasrangú forradalmi gárdista tisztek megölése után a teheráni vezetés gyors és kíméletlen bosszút ígért Izraelnek. A találgatások azóta is folynak a világsajtóban, főként arról, hogy adhat-e erre Izrael olyan választ, mint például az EMP-bomba.
A félelmetes és még soha nem használt fegyver története és leírása cikkünk második részében található.
HIRDETÉSA jelen helyzet előzménye az, hogy Irán legfelsőbb papi vezetője, Ali Khamenei ajatollah a hét elején kijelentette: Izraelt "arcon fogják csapni". Eddig azonban nem látszik jelentős katonai készülődés a perzsa haderőnél. A teheráni vezetés fejfájása az, hogy ha valóban keményen oda akar vágni Izraelnek, azt közvetlenül maga vagy valamelyik csatlósa (proxyja) beiktatásával tegye-e meg?
Direkt és széleskörű csapás esetén Teherán azt a mérhetetlen kockázatot vállalja, hogy válaszul Izrael közvetlenül rátámad. Úgy tudni, hogy Asszad szíriai elnök elutasította a lehetőséget, hogy Irán az ő országából indítson támadást, és akkor csak Libanon marad esetleges bázisként. (A gázai Hamász ilyen képességével már nem kell számolni.)
Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter az elmúlt napokat folyamatos telefonálással töltötte, melyek során konzultált a nagyrégió szinte valamennyi kormányával, beleértve a vele ellenséges vagy barátságtalan rezsimeket, így Szaúd-Arábiát és az Emirátusokat is. Ebben a néhány napban járt Szíriában és Ománban is. Az eddig ismert jelentések alapján egyik kormánytól sem szerzett támogató nyilatkozatot arra, hogy Irán tűz alá vegye Izraelt.
Mindemellett nyílt titok, hogy a külügyminiszternek nincs sok szava a végső döntéshozatalban, hanem inkább külföldi információkat és hangulatjelentéseket szolgáltat. A főbb politikai és katonai lépéseket a papi tanács és a Forradalmi Gárda vezetése határozza meg, és ilyenkor a fődiplomata nincs is mindig jelen. Dzsavad Zarif korábbi külügyminiszter el is mondta, hogy gyakran kimaradt az egyeztetésekből az IRGC és a katonai vezetők között.
Egyelőre csak annyit látni, hogy Irán próbára akarja tenni Izraelt, és látni akarja a lehetséges válaszlépéseket. Ehhez hatalmas propagandagépezetet indított be csatlósainak médiafelületein, megfenyegetve a Vörös-tengeri Eilatot éppúgy, mint a haifai repülőteret, hogy dróncsapások fogják érni Irakból.
A feszültség nagyon magas szintű, és az Egyesült Államokat is megérinti
Kedd este olyan híresztelések terjedtek el, hogy Irán lezárta a légterét, és felszólította a kereskedelmi járatokat, hogy kerüljék el Teheránt. Arról is szóltak nem megerősített jelentések, hogy Irán valamilyen rakétát tesztel Qom város közelében, és aktiválja légvédelmét. Az a pletyka is felröppent, hogy a csapásra hajnali 1 óra 20 perckor kerül sor, emlékeztetve arra, hogy 2020-ban az Egyesült Államok ebben az időpontban ölte meg Kászem Szulejmáni IRGC-parancsnokot a bagdadi repülőtéren.
A hét eleji damaszkuszi merénylet politikai hatása nem kerüli el az Egyesült Államokat sem, mert Teherán szerint az USA biztosítja Izraelnek a támadás logisztikai és hírszerzési feltételeit, és nem csak Szíria, hanem más közel-keleti potenciális célpontok ellen is, és ezekért felelősséggel tartozik.
Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk azokat a lehetőségeket, melyekkel Izrael rendelkezik egy jelentős támadás kivédésére, illetve egy nagyerejű válaszcsapás megindítására. A zsidó állam védettsége nagyon magas szintű, de ha az ellenség túlzott károkat okoz, vagy fenyeget egy tömeges (túlterheléses) támadás, akkor bevetheti legerősebb támadó eszközeit is.
Ha az arzenálból kivonjuk a nukleáris opciót, akkor a második leghatásosabb eszköz az elektromágneses impulzusbomba (EM Pulse Bomb, EMP)
Az impulzusbomba tömör lényege az, hogy a hatókörébe eső területen jórészt vagy teljesen megszünteti az elektromágnesességet, azaz kisüti vagy megvakítja az ott található elektromos eszközüket, a kenyérpirítótól és a televízióktól az autók gyújtásán át a fejlett számítógépes rendszerekig. Természetesen a mobiltelefonok sem menekülnek. (Megjegyzendő, hogy a legmagasabb kategóriájú gépkocsik gyártói már kínálnak relatív védelmet a gépkocsi leállása ellen.)
A célkörzetben - a csapás erejétől függően - részben vagy teljesen megszűnik a nem hagyományos kommunikáció, nem szolgáltatnak áramot az erőművek, bedöglenek a transzformátorok, leáll a légiforgalom. Az adott hely gyakorlatilag visszazuhan a 19. század elejére.
Egyes eszközök hatóköre több száz vagy akár több ezer kilométer is lehet, függően a fegyver robbanásának magasságától és erejétől. A detonáció legfőbb nemzetbiztonsági következménye az, hogy megszűnik a kapcsolat a katonai egységek és a parancsnokságok között is. A vészhelyzetet csak időlegesen tompíthatják a generátorok és a különféle akkumulátorok.
Irán esetében ez többszörös fenyegetést jelent
Az ország olajkitermelése a szivattyúk kiesésével megszűnne, és ezzel elesne elsődleges bevételi forrásától. Másfelől elveszítené az urándúsítási kapacitásokat, mert az ehhez nélkülözhetetlen gázturbinás centrifugák vezérlése megszakadna.
Egy ilyen csapás többszörös károkat okozna Irán nukleáris fegyverkezésében, mint amit az Izrael által 2010-ben rászabadított Stuxnet vírus jelentett, ami tönkretette a centrifugák ötödét, és többezer számítógépet küldött a hulladékraktárba.
Az EMP bomba nem tömegpusztító fegyver, de részben azonos egy nukleáris robbanás következményeivel
Egy EMP-robbanás során fizikai károk nem keletkeznek, az épületek és a körzetben élők épségben maradnak, leszámítva az áramkimaradás okozta olyan veszélyhelyzeteket, mint egy életmentő műtét megszakadása, közlekedési balesetek és minden olyan fontos tevékenység, ami áramellátást igényel. Ilyen például a pacemakerek károsodása.
Adott esetben ezek többezer személy halálát vagy súlyos sérülését is okozhatják.
Nem tömegpusztító, de tömeges hatású fegyverről van szó. Az EMP nem kinetikus, fizikailag nem romboló, de elsütése után olyan tüneteket produkál, amelyek megfelelnek egy nukleáris robbanás mellékhatásainak.
Nem új fegyver, de még soha nem használta senki - sokan egy új világháború küszöbének is tekintik
EMP-t először az Egyesült Államok fejlesztett ki az 1950-es évek végén, amikor egyre gyakrabban észlelték, hogy az elektronikus berendezések meghibásodnak az egyes nukleáris kísérletek során indukált feszültségek miatt. 1960-ban hivatalosan is elismerték az amerikai fegyverrendszerek sebezhetők egy EMP-támadással szemben, és erre máig sem találtak védelmet.
Kisebb példákat is feljegyeztek, így 1962-ben a közlekedési lámpák zavarát Honoluluban, mintegy 1,300 km-re egy nagy magasságban végrehajtott amerikai nukleáris kísérlet helyszínétől.
HIRDETÉSEMP-fegyverrel Oroszország kísérleti szinten, Kína pedig egy kész eszközzel rendelkezik. Az oroszok esetében a hadrendbe helyezés még nem történt meg. Észak-Korea feltehetően szintén kifejlesztett EMP-t, de ennek erejéről nincsenek adatok. Az Egyesült Királyság 2018-an döntött az EMP-opció mellett.
Az EU több tagállama, valamint Ausztrália, Japán, Ukrajna és India rendelkezhet még ilyen fegyverrel, de eltérő hatásfokon. Az esélyesek közt említi Dél-Koreát is.
A globális erőviszonyok felmérése azért nehéz, mert a fegyverzeti fogalmak és a különféle fegyverek sajátosságai sokszor keverednek, és a közzétett adatok bizonytalanok.
Mije van Izraelnek?
Ami Izraelt illeti, a zsidó állam körülbelül 1 megatonna erejű EMP-készlettel rendelkezhet, ami rendkívül erősnek számít. Már 1977-ben az amerikai véderő azt jelentette a kongresszusnak, hogy egy ilyen erejű fegyver nagy magasságban történő felrobbantása megszüntetné vagy súlyosan megzavarná az elektromos szolgáltatásokat az Egyesült Államok teljes területén.
Egy 5 kilométeres magasságból indított támadás teljesen tönkretenné egész Nebraska államot. Összehasonlításul, Irán területe körülbelül Texas kétszerese.
HIRDETÉSMaga a perzsa állam sem áll messze az EMP technológia elérésétől, szoros összefüggésben a 2008-ban felpörgetett nukleáris törekvésekkel. A nem bombabiztos hírek szerint az országnak lehet a birtokában EMP, de ennek ereje és fejlettségi foka ismeretlen.
Jelen állapotban Irán elsősorban nagy hatótávolságú ballisztikus bombákon hordozott hagyományos kinetikus robbanóanyagokkal okozhat károkat Izraelnek, vagy akkor, ha vegyi- vagy biológiai fegyverek használatára vetemedik.