Az Iszlám Állam keleti fiókszervezete, a horászáni 2015-ben jött létre. Kezdetben csak az afganisztáni tálibokat támadták, Iránban és Pakisztánban gyilkoltak, utána következett a moszkvai vérfürdő. Franciaországban húsvétra a legmagasabb fokú készültséget rendelték terrorjától tartva.
„Tudjuk, hogy a bűncselekményt radikális iszlamisták követték el, akinek az ideológiájával a muszlim világ évszázadok óta harcol” – ismerte el három nappal a moszkvai Sáfrány-városban, a Crocus Cityben elkövetett brutális vérengzés után az orosz elnök a Telegramon közzétett bejegyzésében. Vlagyimir Putyin közvetlenül az öldöklés után még Ukrajnát vádolta a vérontásért. Az Iszlám Államot ugyan most sem nevesítette, megjegyezte azonban, hogy a gyilkosok Ukrajnába próbáltak menekülni, ami „sok kérdést” vet fel.
Az orosz fővárosban 2024. március 22-én elkövetett mészárlás – legalábbis a halálos áldozatok számát tekintve – túlszárnyalja a terror éjszakáját Párizsban, amikor 2015. november 13-án, egy pénteki estén gyilkosok és öngyilkos merénylők rohamozták meg a stadiont Saint-Denis-ben, utcai kávézókban és éttermekben lőttek le vétlen vendégeket, és megtámadták a népszerű Bataclan klubot. Csupán itt kilencven embert öltek meg. Összesen 130-an nem élték túl a borzalmak éjszakáját, 416-an pedig megsebesültek. Közülük csaknem százat válságos állapotban szállítottak a kórházakba.
Moszkvában valamivel kevesebb volt a sérült – 360-an szorultak kórházi ápolásra, 143-an azonban meghaltak a kegyetlen lövöldözésben.
A hidegháború időszakára emlékeztető ellenségeskedés dacára Washington már március 8-án szélsőségesek terrortámadására figyelmeztette az orosz hatóságokat, az amerikaiakat pedig felszólította, hogy haladéktalanul hagyják el Oroszországot. A jelzést Moszkvában elengedték a fülük mellett – utóbb arra hivatkozva, hogy nem tartalmazott konkrétumokat.
Órákkal korábban egyébként az FSZB, az orosz belbiztonsági szolgálat közölte: meghiúsították az afganisztáni Iszlám Állam egyik sejtjének egy zsinagógában tervezett lövöldözését.
A kihallgatás
Gyors és eredményes hajtóvadászat után elfogták a Crocus City koncerttermi vérengzésének négy elkövetőjét. Rajtuk kívül bűnrészesség vádjával másokat is letartóztattak: a gyanú szerint autót adtak el vagy elszállásolták a terroristákat.
Ez utóbbiak közül egyik sem ukrán nevű.
A „négyek bandájának” vezetője a hatékony nyomozás szerint a tádzsik származású Samszidin Fariduni volt, egy podolszki parkettagyár alkalmazottja. Lakcíme szerint Krasznogorszkban élt, egy nyolchónapos gyermek apja.
A letartóztatásáról és a később készült fotók tanúsága szerint nem kímélték a kihallgatás során, amelyen elismerte, hogy ő volt az egyetlen, aki megbízójával, egy ismeretlen „prédikátorral” állt kapcsolatban, akivel törökországi látogatása során ismerkedett meg. A tömeggyilkosságért félmillió rubel, még kétmillió forint sem illette őket, aminek a felét előlegként kapták meg. A terroristák jelentős összeget kaptak Ukrajnából – ezt állította később a TASZSZ hírügynökség a vizsgálóbizottság információira hivatkozva.
Összesen tehát napi árfolyamon alig egymillió forint ütötte a markukat a 143 gyilkosságért, azaz egy-egy ártatlan áldozat élete épp csak hétezer forintot ért.
Faridunin kívül a csak tolmács révén értekezni tudó Szaidakrami Racsabalizoda, és a szintén Tádzsikisztánban született Dalerzson Mirzojev is elismerte bűnrészességét.
Mindkettőjüket alaposan helyben hagyták. Racsabalizoda a bírósági meghallgatáson egy hatalmas kötést viselt a jobb füle helyén. Korábban már megjelent egy durva felvétel arról, hogy ugyanezt a férfit a földre taszítják, tőből lemetszik a jobb fülét, és a szájába gyömöszölik.
A legfiatalabb gyilkos, a 19 éves borbély, Muhammadszobir Fajzov őrizetbe vétele után már nem volt kihallgatható állapotban – kerekesszékben tolták be a bíróság épületébe, egy orvos kíséretében.
A KGB utódszervezete, az FSZB, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat nem sokat ad a külsőségekre. A gyilkosok kozmetikázatlan fotóival kendőzetlenül üzenik, mi vár a súlyos bűncselekmények elkövetőire.
Az ítélet minden bizonnyal életfogytiglani börtönbüntetés lesz, ha a vádlottak egyáltalán megérik az ítélethirdetést. A „prédikátor”, a megrendelő kilétéra eddig nem derült fény.
A hovatartozás
Az eddigi nyomozás során kiderült, hogy Fariduni március 4-én érkezett Moszkvába, majd tolmácsolta társainak a „prédikátor” pokoli tervét, és kiosztotta a szerepeket. Három nappal később, 7-én már terepszemlét tartott a Crocusban, és ekkor még fotó is készült róla.
Az amerikai hírszerzés másnap riadót fújt, és az orosz hatóságokat is figyelmeztette. Fariduni, a főnök, és Fajzov, a borbély legkevesebb öt alkalommal jártak a koncerthelyszínen a vérengzés előtt.
Hogy a négy terrorista nem ölt meg több embert, sokak szerint a tizenéves ruhatárosoknak köszönhető, akik közül az egyik ráadásul muszlim. A 15 éves kirgiz Iszlám Halilov például szélesre tárta a terem ajtaját, hogy a pánikba esett tömeg kimenekülhessen.
Hat nappal a mészárlás után – erős fegyveres kísérettel – a Crocus Citybe szállították az egyik gyanúsítottat, hogy a helyszínen rekonstruálják a történteket. Kerekesszékben ült, talán a 19 éves borbély, Fajzov lehetett.
A „terroristáknak nincs állampolgársága” – ezzel az üzenettel hívta fel a tádzsik elnök Vlagyimir Putyint azok után, hogy a csapból is az folyt: a négy elkövető tádzsik. Ezt állította az orosz média, köztük a biztonsági szolgálatokhoz kapcsolódó Telegram-csatornák és egy törvényhozó is. Hivatalosan azonban „külföldiként” kezelték őket, hovatartozás nélkül.
„A terroristáknak nincs nemzetisége, nincs hazája és nincs vallása” – ezt mondta Emomali Rahmon elnök Putyinnak.
Az Iszlám Állam szócsöve, az Amak már a vérengzés után testkamerás felvételt tett közzé, amelynek már a kimerevített képkockái is iszonyatosak.
A felelősséget magára vállaló Iszlám Állam egyébként a többi között az Afganisztánnal határos Tádzsikisztánban is aktív. Oroszország azonban hivatalosan és nyilvánosan a Crocus Cityben elkövetett tömeggyilkosság ügyében nem foglalkozott az Iszlám Állam felelősségének kérdésével – emlékeztetett a Moscow Times.
A keresztények megtizedelése
Négy álcázott, arcát eltakaró férfi fényképét tette közzé az Iszlám Állam „hírügynöksége”, az Amak a Crocus Cityben elkövetett kegyetlen vérengzés másnapján. Mutatóujjukkal mind a négyen az égbolt felé mutatnak, aminek a jelentése az iszlámban: egy az isten.
A háttérben az Iszlám Állam fekete zászlajának egyik jól ismert, rettegett változata Mohamed proféta jellegzetes pecsétjével. Korábban ez a zászló állt a lefejezéses videók mögött, ezért sok országban, köztük Németországban tiltott jelkép.
A terroristák nem igen foglalkoztak a "dress code"-dal. Vezetőjük, Samszidin Fariduni ugyanabban a jellegzetes szürke pólóban készítette a szelfit a négy gyilkosról, mint amelyben néhány órával később letartóztatták.
Az Amakon közzétett közlemény szerint nem sok mindent bíztak a véletlenre: gépfegyverekkel, késekkel és bombákkal felfegyverkezve indultak a Crocus Citybe egyetlen szándékkal, hogy a lehető legtöbb embert irtsák ki a „keresztények nagy tömegében”.
Az indíték?
Az „Iszlám Állam és az ellene harcoló országok között dúló háború”.
Ez az Iszlám Állam azonban már nem az a kegyetlenségeiről elhíresült szélsőséges szervezet, amely Irak és Szíria egy részét tartotta rettegésben, hanem annak leszármazottja, amerikai biztonsági források szerint a Horászáni Iszlám Állam.
A Horászáni Iszlám Állam
Horászán jelentése: keleti föld. A történelemben így hívták a Perzsa Birodalomtól keletre elterülő területeket, amely a mai Afganisztán keleti, Tádzsikisztánnal határos része.
A Horászáni Iszlám Állam befolyása – saját értékelése szerint – kiterjed a szomszédos országokra, Indiára, Szaúd-Arábiára, Indonéziára, a Fülöp-szigetekre, Afrika számos országára, Törökországra, a Kaukázusra, és a jelek szerint Oroszországra.
A militáns csoport hevesen szembeszáll az Afganisztánt uraló tálibokkal, akiket nem tart eléggé keményvonalasnak, miközben külföldön is ellenségre vadászik – írta a New York Times.
Afganisztánban a cél, hogy a kormányzást gyengének mutassák, amely nem képes szavatolni a biztonságot.
A tálib hatalomátvétel után szinte napi rendszereséggel támadták az ellenőrző pontjaikat, a kabuli orosz követséget, megkísérelték eltenni láb alól Pakisztán vezető afganisztáni diplomatáját, és fegyveresekkel támadtak egy kabuli hotelre, amelyben sok kínait szállásoltak el – mindezt azért, hogy aláássák a tálibok tekintélyét.
Idővel máshová elmerészkedtek: júliusban legkevesebb 43 embert öltek meg egy pakisztáni tüntetésen, januárban pedig két iráni öngyilkos merénylet gyászos mérlege 84 vétlen áldozat volt.
Ezek után következett a moszkvai vérfürdő.
Az elmúlt hónapokban a Horászáni Iszlám Állam támadásokkal fenyegette meg Kína, India és Irán kabuli nagykövetségét, miközben oroszellenes propaganda áradatával szidalmazta a Kremlt a szíriai beavatkozásért, a tálibokat pedig azért, mert évtizedekkel a szovjet megszállás után ismét kapcsolatba léptek Moszkvával.
Az ösztönzi, hogy fenyegetéseiben túllicitálja riválisait, hogy merészebb támadásaival olyan védjegyre tegyen szert, amivel megerősíti a globális dzsihádban, a szent háborúban betöltött vezető szerepét – állítja Asfandyar Mir, az Egyesült Államok Békeintézetének vezető szakértője.
A Horászáni Iszlám Államot egyébként 2015-ben alapították a pakisztáni tálibok, afgán fivéreik és szövetségeseik megkeseredett harcosai, akik a határ túloldalán élő testvéreket azzal vádolják, hogy kapcsolatot létesítettek a nem muszlim országokkal – köztük az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. Egyszóval elárulták a globális szent háborút.
A készültség
Egy kis odafigyeléssel valószínűleg már korábban feltűnt volna, hogy a Horászáni Iszlám Állam éktelen haragját Oroszországra összpontosította. Moszkvát okolták, mert az afganisztáni, szíriai és csecsenföldi beavatkozásai során muszlimok haltak meg.
Az eltelt két évben nem kímélték az orosz elnököt sem – idézte a Telegraph egy New York-i biztonsági tanácsadó cég terrorizmusellenes elemzőjét. „Muszlim vér tapad a kezéhez”, ezzel vádolja a Horászáni Iszlám Állam a Kremlt és Vlagyimir Putyin – Colin Clarke szerint.
Ezt támasztja alá Michael Kugelman, egy washingtoni szakértő, aki szerint a Horászáni Iszlám Állam „úgy látja, Oroszország bűnrészes a muszlimokat rendszeresen elnyomó tevékenységekben”.
A „keresztények” kifejezés a Horászáni Iszlám Állam moszkvai terrorakció után kiadott közleményének szinte minden második mondatában szerepel.
A már említett „keresztények nagy tömege” mellett arra utaltak, hogy a támadás célpontja egy tömegrendezvény, amelyen „keresztények ezrei” vesznek részt.
A véres támadás végtelenül sok áldozatot követelt: legalább háromszáz „keresztény” meghalt vagy megsebesült, majd hatalmas tűz ütött ki, amelyben a terem kétharmada a lángok martalékává vált – emlékeztetett a Horászáni Iszlám Állam az Amak révén tolmácsolt közleményében.
A moszkvai merénylet után a legmagasabb szintre emelték Franciaországban a biztonsági készültséget – jelentette be a francia miniszterelnök.
Gabriel Attal az Iszlám Államra hivatkozva jelentette a fokozott készültséget. Hivatala szerint a militáns szervezet megfenyegette Franciaországot, ráadásul a közelmúltban több európai országban – a többi között Franciaországban és Németországban – meghiúsított merényletek mögött is a dzsihádisták állnak.