Főleg a fejkendőt viselő muszlim nőknél fordul elő, hogy megtagadják tőlük a munkát, kitiltják őket oktatási intézményekből és a szórakozóhelyekről, és megjelenésük miatt verbális és fizikai inzultus is éri őket.
HIRDETÉSAz ortodoxia után az iszlám a második leggyakrabban gyakorolt vallás Oroszországban, mintegy 20 millió lakos vallja magát muszlimnak, akik közül sokan a Kaukázus és a Volga-Ural régió nem szláv közösségeiből származnak.
Az iszlám elterjedtsége és a Kremlnek a "vallások harmóniájáról" való állításai ellenére sok gyakorló muszlim nő számára a diszkrimináció és a zaklatás az élet mindennapi része Oroszországban - derül ki a The Moscow Times riportjából.
Ez a tendencia különösen a fejkendőt (hidzsábot) viselő muszlim nőket és lányokat érinti, akiktől sokszor megtagadják a munkavállalást és a televízióban való szereplést, kitiltják őket az oktatási intézményekből, megtagadják a belépést szórakozóhelyekre, és szóbeli, sőt fizikai inzultusokkal szembesülnek megjelenésük miatt.
Az angol nyelvű, független orosz lap még az Iszlám Állam minapi brutális moszkvai merénylete előtt beszélt Oroszország különböző vidékeiről származó, fejkendőt viselő muszlim nőkkel, akik elmondták, milyen küzdelmeket vívnak a vallási előítélet és a szerintük rendszerszintű megkülönböztetés különböző formáival.
A helyzet azonban a dzsihadista szervezet által március 22-én, a Crocus Cityben elkövetett mészárlás óta rosszabbra fordult - írja a lap. Muszlim bloggerek és jogvédők a muszlim nők elleni támadások elszaporodására hívták fel a figyelmet Oroszország középső részén, arra figyelmeztetve őket, hogy ne sétáljanak egyedül, illetve ne hagyják el otthonukat sötétedés után.
Bár a vallásszabadságot az orosz alkotmány rögzíti, az orosz vezetők a 2000-es évek eleje óta mérlegelik a vallási fejfedők korlátozását. A vitát az iszlámellenesség erőteljes növekedése táplálta Oroszország csecsenföldi háborúi nyomán - emlékeztet a The Moscow Times.
2015-ben az orosz legfelsőbb bíróság helybenhagyta a hidzsáb tilalmát, amelyet a Mordvinföld hatóságai vezettek be az iskolákban, ezzel megteremtve az első ilyen jellegű jogi precedenst. Azóta az ország több pontjáról érkeztek jelentések arról, hogy muszlim diáklányokat kizártak oktatási intézményekből, mert nem voltak hajlandóak levenni a fejkendőjüket.
Arról is beszéltek muszlim nők a lapnak, hogy a repülőtéri biztonsági szolgálat profilírozza, a biztonsági erők pedig szoros megfigyelése alatt tartja őket, akikről feltételezik, hogy radikális érzelmeket táplálálnak.
"Nem értem, hogy az iszlám hagyományok követése és a kendő vagy a hidzsáb viselése hogyan függ össze a terrorista tevékenységgel" - mondja például Fatima Abdulkarim emberi jogi ügyvéd, megjegyezve, hogy a hatóságok a muszlimokkal szemben bevezetett korlátozásokat gyakran "terrorizmusmegelőző intézkedésnek" titulálják.