EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Német atombomba? Egyre több politikus játszik a gondolattal, de a nép irtózik tőle

Atomfegyver-ellenes demonstráció Berlinben, 2020
Atomfegyver-ellenes demonstráció Berlinben, 2020 Szerzői jogok Andreea Alexandru/AP
Szerzői jogok Andreea Alexandru/AP
Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ismét előkerült a vita Németországban, hogy a Szövetségi Köztársaság kezdjen-e lépéseket tenni független nukleáris felfegyverkezése felé. Scholcz kancellár ellenzi, de koalíciós partnerei már megengedőbbek a gondolattal. Az Európai Unióban jelenleg Franciaország az egyetlen nukleáris hatalom.

„Amerika majd megvéd minket!” - a hidegháború idején ez lett a német védelmi stratégia alapja

HIRDETÉS

Németországban vannak atomfegyverek, de természetesen nem németek. Az Egyesült Államok 100 taktikai robbanófejet tárol európai NATO-országokban (Németország, Hollandia, Belgium, Olaszország és Törökország), egyenlő arányban elosztva. 

Ezek az eszközök semmilyen támadó tervet nem szolgálnak, hanem kizárólag elrettentő céllal vannak jelen, elriasztva a potenciális fő ellenséget, vagyis Oroszországot egy európai eszkalációtól. A hidegháború idején erőteljes békemozgalmak követelték a Németországban tárolt amerikai atomfegyverzet kivonását, nem kis részben azért, mert úgy gondolták, hogy jelenlétük provokatív hatással van a Szovjetunióra. 

Antinukleáris tüntetés az NSZK-ban, Bad Godesberg, 1960
Antinukleáris tüntetés az NSZK-ban, Bad Godesberg, 1960HORST FAAS/1960 AP

Ezt a nézetet képviselték a korabeli szociáldemokraták is, de ezek a hangok idővel csitultak, és mára a német közvélemény elkönyvelte az atomfegyverek jelenlétét, de nem szereti, és nem érzi magát nagyobb biztonságban a társaságukban.

Most már egészen más a helyzet, mert többféle új fenyegetés került terítékre

Ulrich Kühn német kutató szerint ilyen vita már folyt 2016-ban is, amikor Donald Trump beköltözött a Fehér Házba, majd újra fellángolt 2018-ban, amikor az elnök majdnem tönkretett egy NATO-csúcstalálkozót. 2020-ban Emmanuel Macron francia elnök ajánlott stratégiai nukleáris párbeszédet az európaiaknak, végül 2022-ben ismét élesen felmerült a kérdés, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. 

A legújabb riadalom pedig az, hogy az újraválasztásra esélyes Donald Trump lazán megfenyegette a NATO-t, hogy nem siet feltétlenül a szövetségesek védelmére, ha valamelyiküket megtámadják. A szorongást fokozza, hogy az Egyesült Államok hivatalban lévő elnöke immár hónapok óta képtelen átvinni a Kongresszuson a döntés Ukrajna alapvető újrafinanszírozásáról, ami a háború elveszítéséhez is vezethet. 

A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg egyelőre nem talált erősebb választ erre, mint hogy „nem szabad aláásni a NATO elrettentő erejét”. A kérdés az, hogy mi a helyzet akkor, ha valaki mégiscsak elkezdi aláásni?

A viták eddig úgy zajlottak – nagyjából kétévente –, hogy érkezett valamilyen verbális kihívás, ami feszültséget váltott ki, majd a kérdés elhalt, minden látható következmény nélkül. Most viszont Európa küszöbén véres és valódi háború zajlik, aminek peremén felsejlik a nukleáris opció lehetősége is. Még nem a konkrét veszélye, de évtizedek óta először annak a valódi esélye, hogy ez be is következhet. 

A félelem még kézzel foghatóbb, amikor olyan fenyegető változat kerül elő, hogy az USA magára hagyja Európát egy orosz agresszióval szemben. A német gyorsreakciók egyelőre ezek: 

  • európai elrettentés, amely a francia és a brit nukleáris erőkre alapoz, felváltva az amerikai függést,
  • Németország beszáll a francia haderő finanszírozásába, 
  • német bomba, amit a hazai közvélemény 90%-a elutasít, viszont gyérülő kifogása van az amerikai nukleáris erők állomásoztatása ellen.

Eközben a berlini kormány olyan kettős rendeltetésű F-35 vadászbombázókat vásárolt (35 darabot), amelyek alkalmasak nukleáris gravitációs bomba szállítására. Ha Berlin véglegesen eldöntötte, hogy nem akar saját atomfegyvert, akkor vajon miért azt a típust szerzi be, amelyik képes erre, a jóval olcsóbb alapváltozat helyett? - kérdezi Kühn. Szerinte azért, mert nyitva akarja hagyni a lehetőségét annak, hogy ha úgy fordul, akkor alkalmasint saját atomfegyvert helyezhessen el rajta.

F-35 nukleáris bombateherrel
F-35 nukleáris bombateherrelLos Alamos National Laboratory

Mindezekhez hozzá kell adni, hogy az Európai Unió tavaly újabb határozatot fogadott el a nukleáris proliferáció (elterjedés) megakadályozására.

Komoly vita mégsem folyik

Kühn szerint a németek továbbra sem veszik a fáradságot, hogy mélyen végig vegyék a stratégiákat, beleértve azok költségeit és kockázatait. Ehelyett mulatságos javaslatok keringenek valami „eurobombáról”, ami úgy nézne ki, hogy a nukleáris parancsnoki és irányítási bőrönd, amit Amerikában 'futballnak' neveznek, folyamatosan „barangolna” az Unió fővárosai között. 

Herfried Münkler politológus ötlete szerint az európaiaknak azonnal vásárolniuk kell 1,000 „nem aktív” amerikai stratégiai (nagy hatóerejű) robbanófejet és rakétát, egy másik felvetés pedig azt pendíti meg, hogy Németország vonja vissza aláírását a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződésről. 

Német Taurus rakéta
Német Taurus rakétaAP/Copyright 2017 The AP. All rights reserved.

Az alapkérdés viszont szinte sosem hangzik el, vagyis, hogy a javaslatok biztonságosabbá tennék-e Németországot és Európát? Barbara Kunz francia biztonságpolitika szakértő, a SIPRI munkatársa szerint a berlini gondolkodás egy leegyszerűsített megközelítésen alapul, ami szerint a nukleáris fegyverek birtoklása önmagában egyenlő az elrettentéssel, ami nagyobb biztonságot teremt. 

Ennek megfelelően az a tény, hogy Németországban vannak atomfegyverek (még ha nem is a sajátjuk) - valamiféle életbiztosításként szolgál. De ez téves szemlélet. 

A nukleáris elrettentés valósága ennél nyilvánvalóan összetettebb, ám ez még nem játszik döntő szerepet a német vitában. Eközben például a lengyel vezetők, így Andrzej Duda elnök és Radoslaw Sikorski külügyminiszter nyilvánosan is az Egyesült Államokon kívüli atomfegyverekről töprengenek, reagálva Macron francia elnök 'nukleáris esernyőjének' gondolatára.

HIRDETÉS

A német nukleáris vitákban a szakértők, újságírók és a politikai tanácsadók mellett kezdenek feltűnni fajsúlyosabb politikusok is, a spektrum minden részéről. Köztük van Manfred Weber, Friedrich Merz és haláláig Wolfgang Schäuble a konzervatívoktól, Sigmar Gabriel és Katarina Barley a szociáldemokratáktól, valamint Joschka Fischer és Sergey Lagodinsky a Zöldektől. 

A német kormány megosztott

A nukleáris leszerelés, ami a hidegháború utáni német biztonságpolitika központi pillére volt, kezd kikopni a közbeszédből. 2022 márciusában Annalena Baerbock, a Zöldek külügyminisztere azt javasolta, hogy az orosz agresszió folytán a leszerelés legyen az elrettentés és a védelem „kiegészítője”, azaz már nem elsődleges cél. 

A Bundestag nyilatkozatainak összehasonlító elemzése is azt állapította meg, hogy a „leszerelés” szó alig jelent meg a parlamenti vitákban 2022-ben, ami nagyon jelentős különbség a korábbi évek napirendi pontjaihoz képest. 

A német kormány kulcsemberei
A német kormány kulcsembereiAtlantic Council

Február közepén a szabaddemokratáktól Christian Lindner pénzügyminiszter is csatlakozott a kórushoz. Ekkor már Olaf Scholz kancellárnak is mondania kellett valamit, ami úgy szólt, hogy Németország már régen döntött arról, hogy nem keres saját atomfegyvert. 

HIRDETÉS

Egyelőre tehát ez a végső szó, noha az erősödő német politikai sólymok a kancellár álláspontját gyengének és az Oroszországtól való félelem jelének tekintik. Szerintük Scholz az „önelrettentés” hibájába esik, vagyis elijeszti saját magát az esetleges eszkaláció veszélyétől. 

A német konzervativizmus arra kényszerítheti az országot, hogy saját elrettentő alternatívákat is keressen, és ne csak az USA-ra, az Egyesült Királyságra és Franciaországra számítson, miközben Németország a kontinens vezető gazdasági hatalma, és a világ harmadik legnagyobb jövedelemtermelője.

Ezért Kühn szerint az évek során folytatott nukleáris vita láthatóan az atomhoz közelíti a német politika elképzelhető határait.

Németország egyszer már állt az atomfegyver küszöbén, de szerencsére nem tudta átlépni

A III. Birodalom közel állt a nukleáris fegyver kifejlesztéséhez, de végül ipari-technológiai nehézségei és Adolf Hitler konzervatív katonai szemlélete miatt elakadt vele. Noha a zsidó származású atomtudósok elűzésével a náci rendszer tudományos kapacitásai meggyöngültek, bőven maradt szellemi tartalékuk, hogy az atombomba realitássá váljon a kezükben. Erre már 1940/41-ben esélyük volt.

HIRDETÉS

Ekkor indult el a történelem első nukleáris versenye, mert a szövetségeseknek bármi áron meg kellett akadályozniuk a nácik atomfegyverkezését. A történelem óráját visszapörgetve, biztosra vehetjük, hogy a német atomfegyver sok tekintetben befolyásolta volna a világháború menetét, és bár a Birodalom ennek birtokában sem győzött volna, de kolosszális nehézségek elé állíthatta a szövetségeseket, megkockáztatva egyben Németország nukleáris sivataggá rombolását a háború végére. 

A német nukleáris program ikonja a kimagasló kvantumfizikus, a Nobel-díjas Werner Heisenberg volt, akit a nácik „fehér zsidónak” is neveztek, Einsteinnel való szoros tudományos kapcsolatai miatt, és sokáig akadályozták is a kutatásait. 

Heisenberg
HeisenbergLinkedIn

A náci eliten belüli szembenállások korlátozták a program pénzügyi finanszírozását, a szövetségesek pedig elvágták Németországot a szükséges nyersanyagoktól. Maga Hitler is elveszítette kezdeti érdeklődését a fegyver iránt, és a program 1943 folyamán lanyhult, majd kiszenvedett. 

Semmi kétség afelől, hogy a mai Németország ipari és technológiai szempontból teljesen készen áll egy saját nukleáris fegyver előállítására, és viszonylag gyorsan. A döntés az önmagával vitázó politikai elit kezében van. 

HIRDETÉS

További hivatkozások

A vita állomásai
Tanulmány a német nukleáris erőről
Kühn könyve
A POLITICO a német félelmekről
Felmérés a német közvéleményről

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az Egyesült Királyság lehet Európa nukleáris védőpajzsa, ha bekövetkezne a Trump-fenyegetés

Putyin nukleáris blöffje működik – Amerika elszalasztotta a lehetőséget Ukrajna döntő támogatására

Nem engedik Putyint az atomgombhoz a lengyel elnök szerint, de nukleáris baleset fenyegethet