Nagy-Britannia a befagyasztott orosz eszközökre egy biztosítéki rendszert építene ki, amit majd akkor törlesztenek, ha Oroszország megkezdi a háborús jóvátételek kifizetését. A törlesztés kezdete beláthatatlan lenne, és csak a Putyin-korszak után lehetne róla szó.
Az elgondolás sikeréhez Ukrajnának előbb meg kell nyernie a háborút
HIRDETÉSAz EU-országok eddig nem engedtek Washington nyomásának, amely a befagyasztott orosz tartalékok gyors elkobzását szorgalmazza, és valószínűleg nem is fognak. A brit elképzelés jóval radikálisabb, mint az Európai Unióban tárgyalt javaslatok. Ezzel a javaslattal a brit kormány gyakorlatilag követi a kemény amerikai álláspontot.
Az orosz vagyonból egy fedezeti alapot képeznének olyan kölcsönökhöz, melyeket Ukrajna újjáépítésére fordítanának. A visszafizetés akkor kezdődne, amikor Oroszország elkezdi törleszteni a háborús jóvátételeket, vagyis, ha Ukrajna megnyeri a háborút, és kártérítésre kényszeríti Moszkvát.
„Lehetőség van arra, hogy konzorciális kölcsönt vagy kötvényt használjunk fel, amelyhez a befagyasztott orosz vagyon szolgálna biztosítékul” – mondta David Cameron külügyminiszter az alsóház tagjainak. A miniszter szerint ez hatékony módja lenne a pangó és tétlenül várakozó orosz tartalékok felhasználásának - Ukrajna javára.
Mennyi pénzről van szó?
London megegyezésre törekszik a kérdésben a G7 országaival (ahol Japánnal is számolnia kell), és vitában áll az Európai Unióval is, akinek elképzelései eltérőek. Ha a támogatást nem tudja megszerezni, akkor olyan szövetségesekkel kell előre haladnia, akik elszántak egy ilyen lépésre, mondta Cameron. Ez főként az Egyesült Államokat jelenheti.
A külügyminiszter szerint az orosz tartalékok kölcsönfedezeteként való felhasználása nem fogja aláásni Londonnak, mint nemzetközi pénzügyi központnak a hírnevét és megbízhatóságát.
A becslések szerint az Egyesült Királyságban körülbelül 25 milliárd font (32 milliárd dollár) értékű orosz vagyon van, és 40-60 milliárd dollár értékű eszközt sejtenek az Egyesült Államokban. Az USA erősen hajlik egy ilyen kemény lépésre, és már kérte az európaiakat, hogy lépjenek gyorsabban. Janet Yellen pénzügyminiszter a közelmúltban fontos első lépésnek nevezte az orosz vagyon felhasználására vonatkozó döntést, amelyet „teljes szívvel” támogat, de nem érzi elegendőnek.
Az Európában összesen zárolt orosz tartalék nagysága 300 milliárd dollár körül mozog jelenleg.
A törlesztés kezdete beláthatatlan lenne, és csak a Putyin-korszak után lehetne róla szó egyáltalán
Oroszország addig nem adja fel Ukrajna legyőzésének szándékát, amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van. Ez alkotmányos tekintetben 2030-at jelenti. A Verska Media nevű orosz portál több magasrangú szövetségi tisztviselővel beszélt, akik egybehangzóan állítják, hogy az orosz katonai doktrínában nem várható semmilyen lényegi változás a következő években.
Noha az Egyesült Államokat és Ukrajna többi szövetségesét rendkívül kimerítette a háború, ők sem tervezik feladni – ismerte el az egyik orosz tisztviselő. „A harci műveleteket a lövészárokból fogjuk végrehajtani, és nagyon-nagyon sokáig. A konfliktus évekig el fog húzódni, jegyezze meg a szavaimat” – mondja a Vertskának az Állami Duma egyik képviselője.
Európa vonakodása a radikális lépéstől nem alaptalan
Az Unió három legnagyobb gazdasága, Németország, Franciaország és Olaszország ellenzi, hogy teljesen felhasználják az orosz tartalékokat Ukrajna támogatására. Egyetért velük az Európai Központi Bank is, amely többször kijelentette, hogy egy ilyen lépés alááshatja az euróba vetett bizalmat, mert az elkobzás precedense elriaszthat olyan tőkealapokat, melyek európai államkötvényekben gondolkodnak.
Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője is megerősítette, hogy nem a teljes befagyasztott orosz vagyon lefoglalásáról lenne szó, hanem csak az általuk termelt bevételről.
Az Unió vezetősége arra utasította az Euroclear intézetet, amely az Orosz Állami Bank vagyonát egy elkülönített számlán tárolja. Ennek hozambevétele tavaly 4,4 milliárd eurót tett ki. Ezt az összeget azonban nem küldik el Ukrajnának, mert Kijev csak annyi bevételt kaphat, ami a végső döntés után keletkezik. Addig az orosz tartalék tovább duzzad.
Az Európai Bizottság két tisztviselője szerint az EU-tagországok több időt kérnek. Egy ilyen drasztikus lépés szerteágazó jogi és pénzügyi következményekkel járhat, és előbb fel kell mérni, hogyan reagálnának a tőkepiacok a lépésre. Emellett számolni kell azzal is, hogy Oroszország nemzetközi perek sokaságát indíthatja, akár az összes uniós kormány ellen, és ezekből sokat meg is nyerhet.
Korábban az ukrajnai háború kitörésének 2. évfordulójára tervezték a döntés kihirdetését, de ezt halasztani kellett a létező aggályok miatt. A javaslat szövege elkészült, és most kerül tesztelésre az unió tagállamai felé.
A Világbank szerint Ukrajna újjáépítésének költsége félezer milliárd dollárra rúgna jelenleg, de azt már vázolni sem lehet, hogy mennyi lesz a háború végeztével.
Külső hivatkozások: