Nem kaphatja vissza brit állampolgárságát és így nem is térhet haza az a fiatal brit nő, aki kilenc éve, 15 évesen Londonból Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam terrorszervezethez - döntött a londoni fellebbviteli bíróság.
HIRDETÉSA Londonban született és ott is felnőtt Shamima Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában Londonból felnőtt kíséret nélkül utazott Törökországba, onnan átjutottak Szíriába, és ott csatlakoztak az Iszlám Államhoz.
Az ügy nagy port vert fel, a három lányról a Gatwick-repülőtéren készített kameraképek bejárták a világsajtót:
A három lány útját az Iszlám Állam egy embercsempésze segítette, akiről később tényfeltáró újságírók azt állították: a kanadai titkosszolgálatnak dolgozott, és ellátta információkkal a brit rendőrséget is.
A szíriai elutazás tragédiával végződött: Kadiza Sultana egy légitámadásban meghalt már az első évben, Amira Abase sorsa azóta nem ismert.
Shamima Begum 10 nappal megérkezése után hozzáment egy holland férfihoz, aki beállt az Iszlám Állam milicistái közé, és született tőle három gyereke Szíriában, de mindhárom meghalt. A szemmel láthatóan rossz fizikai állapotban lévő Shamimával 19 éves korában (éppen 5 éve, 2019. február 19-én) a Sky News készített riportot egy szíriai menekülttáborban, miután az ország jelentős területéről kiűzték a dzsihadistákat. Ekkor egyik fia még élt, a felvételen is látható a csecsemő, de a gyermek később tüdőgyulladásban meghalt.
A riporter arról kérdezgeti a fiatal nőt, hogy milyen körülmények között élnek (a válasz: van tető a fejük felett és van mit enniük), és hogy nem bánta-e meg, hogy Szíriába jött négy éve. Erre Shamima azt mondja: nem bánta meg, mert itt tudott családot alapítani, ugyanakkor hozzáteszi: a vége felé már voltak kételyei.
Az újságíró kérdéseire Shamima elárulja: tudott arról, hogy az Iszlám Állam lefejezett és kivégzett embereket, és "rendben volt ezzel", mivel úgy tudta, hogy az iszlám vallás megengedi ezt. (A különböző Korán-értelmezések körül vita van, a kivégzéseket az iszlamista saríja törvénykezésre hivatkozva követik el - a szerk.)
A riporter megkérdezi tőle: tudja-e, hogy vita van arról Angliában, vissza lehet-e őt engedni az ország területére. A nő azt válaszolja: tud erről, és szerinte az embereknek együttérzéssel kéne lenniük iránta egyrészt azért, amin átment, másrészt mert nem tudta, hogy mibe ártja magát, amikor Szíriába jött. Hangsúlyozza, hogy háztartásbeliként volt otthon évekig, és másokat sem bátorított arra, hogy kövessék példáját. Azt mondja, hogy nem akar ebben a táborban maradni, haza akar menni. A riporter kérdésére, hogy mi vonzotta az Iszlám Államhoz, azt mondja, hogy a videók, amelyeket a szélsőséges iszlamisták terjesztettek.
Arra, hogy érzése szerint hibát követett-e el, Shamima azt mondja: igen, de nem sajnálja alapvetően, mert az élmény megváltoztatta őt mint embert, erősebbé tette, és szerinte nem talált volna olyan férjet az Egyesült Királyságban, mint Szíriában. Hozzáteszi: nincs kapcsolata a külvilággal, a brit hatóságok nem, csak újságírók keresték őt.
A férjével Rakkában éltek, ami az Iszlám Állam központjának számított, a férfi jelenleg egy kurd börtönben raboskodik.
A BBC brit közszolgálati televízió riportere kíméletlenebb volt Shamimával, mint a Sky, amikor arról faggatta őt: nem gondol-e bele, hogy amikor csatlakozott az Iszlám Államhoz, az nagy propagandagyőzelem volt a terrorszervezet számára, hiszen tele voltak vele a hírek, hogy három brit lány megszökött otthonról, és Szíriába mentek. A riporter azt fejtegeti, hogy szökésükkel Nagy-Britannia ellenségének segítettek.
Erre Shamima azt válaszolja: ő nem is gondolt arra, hogy bekerülnek a hírekbe, és nem is akarta ezt. A riporter megpróbálja rávenni a nőt, hogy kérjen bocsánatot azoktól, akiknek a rokonait az Iszlám Állam dzsihadistái öltek meg például Manchesterben, egy koncerten elkövetett merényletben.
A nő kicsit zavarosan úgy válaszol: sajnálja, hogy ezek az emberek ártatlanul meghaltak, nem tudta, hogy gyerekek is voltak köztük, de az Iszlám Állam ezt jogosnak érezte, mert Szíriában is ártatlan nők és gyerekek halnak meg minden nap. Amikor a jezidi nők megerőszakolásáról, rabszolgasorsba vetéséről és meggyilkolásáról kérdezték, azt válaszolta: a síiták ugyanezt teszik Irakban.
Hozzáteszi: nem ő fizet a fegyverekért, amellyel embereket ölnek, és csak 15 éves volt, amikor elszökött, nem volt elég mentális kapacitása, hogy felfogja, mit tesz. Jelenleg pedig nem tudja, milyen opciói vannak.
Shamima még mindig Szíriában él, de a fátyolviselést már elhagyta: nyugatias ruhákat visel a legutóbb készített felvételek tanúsága szerint.
A Daily Telegraph riportja szerint Begum nem olyan ártatlan, mint amilyennek vallja magát: az Iszlám Állam erkölcsrendőrségének tagjaként dolgozott, viselhetett Kalasnyikov fegyvert, és szigorúságáról vált ismertté, egyik feladata a nők ruházatának ellenőrzése volt.
Szemtanúk szerint Begum önkéntesként jelentkezett a női rendészeti csoportba, amelynek tagjai kiemelt státuszt élveztek a "kalifátusban".
Nagy Britanniának és Bangladesnek sem kell
Shamima brit állampolgárságát 2019-ben vonta vissza nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Sajid Javid akkori brit belügyminiszter és kitiltotta őt Nagy-Britanniából. Döntését arra a feltételezésre alapozta, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága. A brit törvények lehetővé teszik a brit állampolgárság megvonását terrorszervezetek tagjaitól, a brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk.
HIRDETÉSA bangladesi kormány már Javid határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Shamima Begum nem bangladesi állampolgár, és nem utazhat be Bangladesbe. A fiatal nő jogi képviselői erre hivatkozva nyújtottak be keresetet Javid döntése ellen.
A korábban az ügyben ítélkező három bíró azt mondta, „nem követett el hibát” Sajid Javid volt belügyminiszter, aki tudta, hogy Shamima Begum emberkereskedelem áldozatává válhatott. Javid "tisztában volt Szíriába való távozásának körülményeivel és annak valószínűségével, hogy mások áldozatává válhatott, akik szexuális vagy szélsőséges okokból ki akarták használni" - mondták.
Pénteki határozatában a londoni fellebbviteli bíróság leszögezte: feladatuk nem annak mérlegelése, hogy Shamima Begum - ahogy védői érveltek - embercsempészek áldozataként került-e mostani helyzetébe, ők csak azt vizsgálták, hogy a kormány öt évvel ezelőtti döntése az állampolgárság megvonásáról jogszerű volt-e.
A fellebbviteli bíróságon elhangzott, hogy a belügyminiszternek jogában állt veszélyesnek minősíteni őt még akkor is, ha erre közvetlen bizonyíték nincs. A végzés szerint a döntésnek nincs olyan eleme, amely ellentmondana a jogszerűség követelményének, így a bíróság a fellebbezést elutasította. A jogi eljárás a pénteki végzéssel sem feltétlenül zárult le, mivel a fiatal nő ügyvédei a brit legfelsőbb bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.
Az ügyet nemzetközileg is szoros figyelemmel kísérik, Nagy-Britanniában pedig rendkívüli horderejű jogi precedensként kezelik. Eddig négy bírósági fordulópont volt, és a meghozott végzések közül a legutóbbi három a kormány álláspontját erősítette meg.
HIRDETÉSJelenleg két kritikus kérdés van a fiatal nő ügyével kapcsolatban: vajon emberkereskedelem és szexuális visszaélés áldozatának tekinthető-e, és hogy mekkora veszélyt jelent nemzetbiztonsági szempontból.