Húshagyó keddel véget ér a karneváli szezon, hamvazó szerdával a keresztény világban megkezdődik a húsvét előtti böjt.
Február 13-án éjfél után megkezdődik a 40 napos böjt, véget ér a színes maszkok, bő ételek és mulatozás időszaka. Néhány fotóval megmutatjuk a világ hogyan ünnepelte a karneváli szezont.
Velence, Olaszország
A középkori Velence legjobban várt ünnepi időszaka volt a karnevál. A hölgyek tojással dobálhatták a felvonuló tömeget, frissel a szép nőket, megzápulttal a csúnyákat, az álarcosoknak szabad volt berontani magánházakhoz. Az egész egy hatalmas színjáték volt.
Rio de Janeiro, Brazília
A Riói karnevált 1928 óra rendezik meg ebben a formájában, de az első színes ünnepet 1723-ban tarották. A maszkok használatát a portugál hódítók csak az 1840-es években hozták magukkal, míg a szamba 1917-ben épült be a karneválba.
New Orleans, USA
Az első amerikai Mardi Grast 1699 március 3-án rendezték, amikor két francia felfedező Pierre Le Moyne d’Iberville és Sieur de Bienville kikötöttek a mai New Orleans közelében, ennek örömére ünnepséget szerveztek, amit Point du Mardi Gras-nak neveztek el. A következp évtizedekben a Louisianaba érkező francia telepesek utcai felvonulásokkal és maszkabálokkal ünnepelték az évfordulót. A spanyol hódítást követően a Mardi Grast betiltották és a tilalom egészen addig érvényben marad, amíg Louisiana nem vált az Egyesült Államok részévé. A hagyományt 1827-ben egy csapat diák élesztette újra.
A karnevál eredetileg egy ősi télbúcsúztató, illetve tavaszköszöntő ünnepély, amelyet magába olvasztotta kereszténység és befogadták a vallási ünnepek közé. A szó eredete a latin "hús" (carne) és az "elhagyni" (vale) szavakból ered, vagyis jelentése "búcsúzás a hústól", amely így előre mutat a következő 40 napos böjti időszakra.