Megkezdődött az eddigi legnagyobb busójárás Mohácson

HIRDETÉS

Elkezdődött a busójárás Mohácson, az első napon, a csütörtöki kisfarsangon főleg gyerekek, azaz a kisbusók vonultak fel, majd volt tánc, és persze a nagybusók is megjelentek, hogy együttes erővel űzzék el a telet. Jó hangosan.

Az UNESCO világörökségi listájára is felkerült népi tradíció ma már hatalmas tömegeket vonz és - ahogy a helyiek hangsúlyozták- apáról fiúra száll.

"Ebbe bele kell nőni, a gyerekem itt vannak, az unokáim itt vannak. Most kezdik unokáim is a busózást, ez egy életérzés! Mikor befejezzük, kezdjük elölről: az egész év erről szól, a busójárásról" - magyarázta Borics Antal, tősgyökeres helybéli. 

A hatnapos népi mulatságon idén minden eddiginél több, 2500 maskarás és 71 busócsoport vesz részt.

"Tényleg egy hatalmas nagy ünnep ez, nagyon szeretik az emberek, tényleg apáról fiúra száll, ugyanígy nálunk is ez lesz, a kisfiamat is próbálom ösztönözni, hogy ő is öltözzön majd be, mutassa meg magát kicsit és élvezze ki. (...) tényleg ide kell jönni, meg kell nézni, át kell érezni. Ez olyan dolog, amit nem lehet tévében végignézni” - hangsúlyozta Domokos Csaba

A télűzés java még hátravan: a záró nap, húshagyó kedd estéjén a város főterén elégetik a tél koporsóját a résztvevők.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák - olvasható az esemény hivatalos honlapján. 

“A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.”