EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Putyin nem ígért Orbánnak egykori magyar területeket Ukrajnából, mondta az elnök Tucker Carlsonnak

A beszélgetés kezdete
A beszélgetés kezdete Szerzői jogok TCN
Szerzői jogok TCN
Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A többszáz milliós nézőtábor magyar idő szerint éjféltől tekinthette meg Vlagyimir Putyin beszélgetését Tucker Carlsonnal, a Fox News korábbi sztárjával, annak fizetőfal mögé rejtett felületén. Kezdetnek az interjú néhány csomópontját említjük meg.

HIRDETÉS

Nem sokkal az interjú sugárzása előtt Carlson több órán át beszélgetett a Moszkvában menedékjogot élvező Edward Snowdennel, akit hazaárulás és kémkedés miatt köröz az Egyesült Államok. Találkozott Tara Reade amerikai nővel is, aki szexuális zaklatással vádolta meg Joe Biden amerikai elnököt. Utóbbival interjút is rögzített.    

Mi történt a Kremlben?

Az interjú során Putyin elnök jó fizikai állapotot mutatott, sokat viccelődött és mosolygott, és sűrűn gesztikulált. 

A beszélgetést megelőző bevezetőben Carlson elmondja, hogy első kérdése egyszerű volt: „miért  kezdett háborút Ukrajna ellen?”. A válasz sokkolta, mert ezután egy hosszú monológ következett Oroszország történetéről a középkortól kezdve, és szerepéről a világ jövőjében. Carlson arra kezdett gyanakodni, hogy Putyin „szét akarja beszélni” a megszabott időt (filibuster), ami minden riporter rémálma,  és próbált kisebb kérdéseket közbeszúrni. Az is megfordult a fejében, hogy befejezi az egészet.

Az első történeti monológ (később volt több is) abban foglalható össze, hogy az elnök egyre növekvő konkrét fenyegetést érzékelt a NATO és az Egyesült Államok részéről, hogy agressziót készítenek elő Oroszország ellen.

Fekete kalapos furcsa népség - a magyarok

A 20. perc környékén érkeztek el a 2. világháborúhoz, ahol Magyarország is szóba került, mint területvesztes - Ukrajna javára. Putyin ezzel is illusztrálni kívánta, hogy Ukrajna egy mesterségesen összerakott állam, amely más országok területeit vette el.

Carlson ekkor közbevetette: „hogy Ön úgy gondolja, hogy Magyarországnak jogában van visszavenni földjét Ukrajnától?” - mire Putyin enyhén zavartan felelte, hogy nem egészen biztos abban, hogy ez lehetséges.

Carlson: Mondta Orbán Viktornak, hogy esetleg van mód a terület visszaszerzésére?

Putyin (némi töprengés után): Soha. Soha nem mondtam neki. Ugyanakkor abban sem vagyok egészen biztos, hogy az ott élő magyarok vissza akarnának térni eredeti hazájukba. Felidézte fiatalkora egyik autóútját Ukrajnán keresztül, ahol orosz és magyar feliratokat látott, és egy népcsoportot, melynek öltözete és viselkedése merőben különbözött a szovjetekétől, némelyikük cilindert viselt. Ezek voltak a magyarok. 

[Emlékezetes, hogy a riporter tavaly augusztus végén félórás interjút készített a magyar miniszterelnökkel is Budapesten].

Az orosz vezetés bűne volt mindaz, ami a mai helyzethez vezetett

Ezután jutott el a beszélgetés 1991-be, amikor a Szovjetunió felbomlott, és nagyvonalúan területeket és hatalmas vagyont adott át Ukrajnának, pedig az ukránok tömegesen működtek együtt a nácikkal. Ez a végzetes lépés az orosz vezetés műve volt, mondja Putyin, amit ő a mai napig sem ért. Talán arra építettek, mondta, hogy az orosz és ukrán kapcsolat nagyon erős, a nyelv szinte azonos, rengeteg orosz él Ukrajnában és a két gazdaság összeforrt. De ez a reménykedés hiúnak bizonyult.

Az akkori szovjet vezetés (vagyis Mihail Gorbacsov) úgy hihette, hogy a feloszlatással az ideológiai és kulturális határok megszűnnek. Oroszország ezzel meghívót akart átadni a „civilizált világnak” (Putyin itt ujjaival mutatta az idézőjelet). 

A civilizálr világ
A civilizálr világTCN

A „meghívó” végül azzal járt, hogy az USA, Németország és az európai hatalmak, és összességében a NATO egyre közelebb került Oroszországhoz, beleértve a kelet-európai államokat is, és a helyzet egyre inkább kezdett visszaépülni a hidegháború korába. 

Putyin szerint Oroszország és ő maga sokszor figyelmeztette a NATO-t és az USA-t a túlzott közelség veszélyeire. A Nyugat megszegte azt az ígéretét, hogy nem bővíti a NATO-t Oroszország felé, de végül öt bővítési hullámot indított el. „Nos, ez valami baromság, a fenébe is. Egyszerűen nem tudom, hogy kivel beszéljek ott. Készen állunk a beszélgetésre.. de kivel? Hol vannak a garanciák?” – kérdezte Putyin. 

Címzett kritikát Borisz Jelcin előző elnöknek is, aki az amerikai kongresszusban tapsoltatta meg magát, de nem tett eleget a szerbek védelméért a délszláv háborúban, és eltűrte Belgrád bombázását.   

Amikor Putyin elnök lett 2000-ben, átgondolta az ország helyzetét. Akkor kérdezte meg Bill Clinton leköszönő amerikai elnöktől a Kremlben, hogy „Bill, szerinted Oroszország lehet valamikor a NATO tagja?”, mire Clinton azt mondta neki: „Érdekes felvetés, de azt hiszem igen”. Majd az ebédnél Clinton azt mondta neki, hogy beszélt a tanácsadóival, és vissza az egész, mégsem időszerű. 

HIRDETÉS

„Kérdezze meg őt, ha nem hiszi! Biztosan emlékszik...”

Arra a kérdésre, hogy vajon a Nyugat és Amerika miért ellenséges Oroszországgal és miért nem fogadta el a mélyebb együttműködést, az elnök azt felelte, hogy a kapcsolatok kezdetben még ígéretesek voltak, de végül az derült ki, hogy a nyugati kormányok csak azt teszik, amit az USA megenged vagy megparancsol nekik. Az ukrajnai konfliktus szerinte iskolapélda erre. 

Régi sztorik sora következett

Putyin felhozta azt is, hogy a Közel-Keleten sikerült átlátható és jól olajozott katonai együttműködést kialakítani az amerikaiakkal a terroristák (ISIS) ellen, de furcsa mód ez nem működött Észak-Kaukázusban (Hegyi-Karabah, Csecsenföld). „Sokszor elmondtuk nekik, hogy ne támogassák a kaukázusi terrorizmust”, de hasztalan. Bizonyítékokat mutatott az amerikai elnöknek, aki azt mondta neki, hogy „értem, szét fogom rúgni a seggüket" - de végül nem történt semmi. 

Állítása szerint megállapodott az ifjabb Bush elnökkel egy közös orosz-amerikai-NATO rakétavédelmi rendszer felállításában, de az is kútba esett, mert valakik lebeszélték róla az elnököt, noha az elképzelés megváltoztatta volna az egész világrendet a pozitív irányba. Szerinte itt megint a CIA lépett közbe.

HIRDETÉS

Carlson nem hallott ezekről a történetekről és több percig csak ámulva figyelt

A rakétavédelmi történet
A rakétavédelmi történetTCN

Itt egy alákérdezés érkezett Carlsontól, miszerint „akkor tehát ön úgy gondolja, hogy Amerikát az ügynökségek vezetik és nem a választott tisztségviselők?” - mire Putyin válasza az volt, hogy igen, ez pontosan így van. Fölemlítette esetek sorozatát, amikor Amerika nyomást akart gyakorolni rá, minden ellengarancia nélkül. Részletesen beszélt a korábbi évtizedek ukrajnai változásairól is, amiben ismét Amerika kezét érzékelte, és meggyőződése, hogy a CIA vezérelte az elnökváltásokat és puccsokat . Ez a rész közel 20 percig tartott. 

Moszkvának nincs követelése Lengyelországgal vagy a balti államokkal szemben. Akkor támadná meg őket, ha azok katonailag Oroszország ellen fordulnának. Világháborúról szó sem lehet, és az ezzel való fenyegetést puszta hisztériának gondolja, az északi-tengeri gázvezetéket pedig "Önök robbantották fel" - jelentette ki az elnök. 

Az ukrajnai háborút a nyugati adófizetők pénzéből finanszrírozzák, és kizárólag azért, hogy meggyöngítsék Oroszországot. Merő provokációnak nevezte Chuck Schumer szenátusi többségi vezető kijelentését, hogy ha nem támogatják Ukrajnát, akkor az amerikai katonák fognak idővel szembe kerülni az oroszokkal. Mi szükség volna egy közvetlen világháborús helyzetre és az miért jó Amerikának? - kérdezte.

Az amerikai konfliktus pillanata
Az amerikai konfliktus pillanataTCN

Hogyan adhat egy keresztény vezető parancsot a gyilkolásra? - kérdezte másfél óra elteltével Carlson

Ez nagyon könnyű, felelte az elnök, Ha meg kell védened a családodat, az otthonodat, a hazádat és a jövődet, mi meg fogunk támadni bárkit. Ez nem vallási vagy ideológiai kérdés. Az Ukrajnában élő oroszokat már hosszú évek óta támadják. Ez tűrhetetlen.

HIRDETÉS

Dosztojevszkijt mindenki olvassa a nagyvilágban, de orosz lelkületét nem értették meg. A Nyugati világ pragmatista, míg az orosz belső indíttatású, érzelmi alapú. Itt a beszélgetés hirtelen visszakanyarodott a Római Birodalomra, amely gazdaságilag, jogilag és katonailag erős volt, de nem bírta el a barbárok tömegnyomását. Utána a barbárok kezdtek el fejlődni és államokat alapítani, de a mai világban ezek a nagy változások sokkal gyorsabb lépésekkel haladnak, de valójában ismétlődnek. 

Ebben az összefüggésben Kínát enyhe mosollyal illette. Rémes fantáziálásnak nevezte azokat a víziókat, hogy Oroszország gyarmati státuszba süllyed Kínával szemben. Szerinte Moszkva és Peking évszázadok óta hozzászokott az együttéléshez, Kína külpolitikai filozófiája pedig „nem agresszív”. Külpolitikai gondolataik mindig kompromisszumokat keresnek, és mi ezt jól látjuk” – mondta. Ha Európa nem fél a kínaiaktól és beengedi a terméketiket és fejlesztéseiket, miért kellene Oroszországnak is félnie?

A beszélgetés egy korábbi szakaszában az elnök megemlítette a hiperszónikus rakétákat, melyekben Oroszországot világvezetőnek tartja, majd kitért a mesterséges intelligenciára, a robotikára, a modern genetikai kísérletekre és Elon Musk emberi agyba ültetett chipjére. Itt dícséretek következtek Muskról, akit szerinte kevesen értenek, pedig meg kellene vele egyezni, mert döntő hatása lesz az emberiség fő folyamataira. 

Ezért szerinte a világnak mielőbb meg kell alkotni a technológia szabályozási rendjét. 

HIRDETÉS

Carlson ekkor hirtelen szóba hozta az Oroszországban még mindig fogva tartott Evan Gershkovich-nak, a Washington Post újságírójának az ügyét, és megkérdezte, hogy mikor kaphatja őt vissza Amerika. Putyin erre nagyot sóhajtott, majd azt felelte, hogy nagyon sok engedményt, kedvezményt és szívességet tettek (Amerikának), és kifogytak a türelemből. A kérdésre nem adott választ, hanem arra tért ki, hogy a két ország különleges (hírszerző) ügynökségeinek jobban együtt kellene működniük és javítani kellene az információcserét.

Carlson azzal érvelt, hogy az újságíró nem szuperkém, és ha el is követett netán valamilyen szabálytalanságot, vele nem kellene túszcseréket játszani, mert nem veszélyes személy. Putyin ezt vitatta, mert szerinte mindenki kém, aki bizalmas adatokat szerez és azokat rejtett módon továbbítja. Nem hiszi, hogy az újságíró Monacónak dolgozott, hanem valamelyik amerikai titkosszolgálatnak. Szerinte az amerikai titkosszolgálatoknak kellene jobban együttműködni az orosszal, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő. 

Carlson itt feladta Gershkovich védelmét, majd rövid fagyos szünet után megköszönte a beszélgetést, ami végül 1 óra 55 percig tartott. 

Ezt az összfoglalót később bővítjük.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kötelező lesz az orosz iskolákban a Putyin-Carlson interjú elemzése és oktatási használata

Orosz külügyminiszterhelyettes: Oroszország biztos nem vesz részt a második békecsúcson sem

Távollétében előzetes letartóztatásba helyezte Navalnij feleségét egy moszkvai bíróság