A Fehér Ház bennfentesei és geopolitikai szakértők azt sugallják, hogy az amerikai elnök Venezuela kereskedelmi megzsarolásával kiengedheti a szorításból a Miraflores-palota lakóját.
Híveinek tömege előtt múlt szombaton Nicolás Maduro angolul és spanyolul is a békére szólított fel, sőt, John Lennon örökéletű békehimnuszát, az Imagine-t is énekelte.
Vajon mennyire hatja meg a szív-küldi-szívnek az amerikai elnököt?
A jelek szerint kevésbé, mert Trump alighanem inkább a kicsikarható előnyökre gondol, amelyek egy kereskedelmi megállapodás keretében erősebbek lehetnek, mint Maduro leváltásának igénye, amihez eddig a példátlan katonai erő felmutatását használta. A térségbe telepített amerikai koncentráció jelenleg már nagyobb, mint 1989-ben volt, Panama lerohanásának és Manuel Noriega elnök elfogásának idején, amikor az idősebb Bush volt az USA elnöke.
Emlékeztetőül: a panamai diktátort az Egyesült Államokba hurcolták, és ott hasonló vádak miatt vonták felelősségre, mint amivel most Madurót illetik, azaz a narko-kartellekkel való együttműködés miatt. Noriegára 30 év börtönt sóztak, de végül kiadták Franciaországnak, és később agydaganat végzett vele.
A dalos és békülékeny üzenet nem ütötte át a falat
Maduro hétfőn már keményebb, sőt fenyegető hangra váltott, amikor az állami televízióban azt mondta, hogy egy Venezuela elleni támadás Donald Trump politikai végét jelentené.
„Valakik azt akarják, hogy Trump elnök elkövesse egész élete legsúlyosabb hibáját, és katonailag beavatkozzon Venezuela ellen, ami a végét jelentené politikai vezetésének és a nevének. Valakik felhergelik és provokálják őt" - mondta Maduro a Venezolana de Televisiónban elhangzott kérdésre, hogy mi lehet Trump dühének a valódi oka.
Maduro már korábban célozgatott arra, hogy az amerikai olajipari nagyvállalatok állnak az offenzíva mögött, aki szeretnék rátenni a kezüket az ország legfőbb ásványkincsére.
Itt megjegyzendő, hogy Donald Trump első külügyminisztere az ExxonMobil olaj-óriás vezére, Rex Tillerson volt, aki 2018-ban azt jósolta, hogy katonai puccs fog véget vetni Maduro hatalmának. Ezt arra a felismerésére alapozta, hogy „történelmileg Latin-Amerikában a hadsereg gyakran avatkozott közbe súlyos válságok idején”, de a Sors fintoraként végül őt magát puccsolta meg a saját elnöke, Maduro pedig maradt a helyén.
A műsorban a vezető ismét nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyalásokat folytasson Trumppal, de ezúttal már azt is sürgette, hogy ezt szemtől szemben tegyék, annak ellenére is, hogy elítélte az országával szembeni katonai eszkalációt, a 16 hete érkező fenyegetéseket, pszichológiai agressziót és zaklatást.
"Rendbe kell tennünk Venezuelát" - mondja Trump
Az amerikai elnök továbbra is kétértelműen nyilatkozik venezuelai terveiről. Az Ovális Irodából hétfőn kiadott nyilatkozatában nem zárta ki a kért találkozó lehetőségét, ugyanakkor azt sem, hogy csapatokat telepítsen venezuelai területre.
Trump szavai az egy hónapja tartó eszkaláció közepette hangzottak el, melynek során látott a világ erődemonstrációkat, a USS Gerald Ford nukleáris anyahajó felvonulását, egy atom-tengeralattjáró megjelenését, a szomszédos Trinidad és Tobago szigetállamban tartott hadgyakorlatot, valamint több támadást a karibi és a csendes-óceáni vizeken. Az eddigi 21 rajtaütés már 83 halálos áldozatot követelt. Az USA ezeket az akciókat a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemmel és nemzetbiztonsági érdekeivel indokolja.
"Nem zárunk ki semmit, de rendbe kell tennünk Venezuelát. Lehet, hogy lesz néhány beszélgetésünk Maduróval, majd meglátjuk, hogyan alakulnak" - mondta Trump vasárnap este. Kabinetforrások szerint az elnök egy olajüzlet megkötésében lehet érdekelt a karibi országgal, amely a világ harmadik legnagyobb készletével rendelkezik, és ehhez mérve kisebb tét az önkényúr eltávolítása. Még akkor is, ha ellenzékének főalakja, Maria Corina Machado Nobel-békedíjat kapott idén.
Mi lehet az olaj szerepe?
A bökkenő az, hogy a hatalmas tartalékok ellenére Venezuela olaja nem jó minőségű, és feldolgozása komoly többletköltségekkel jár. Az ásvány döntő része extra-nehéz, magas kéntartalmú, bitumenes jellegű olaj, főként az Orinoco-övezetből. Jellemzően az olajipari szaklapok egyszerűen "sárnak" nevezik.
Ez azt jelenti, hogy sokkal több finomítási lépést, speciális technológiát és drágább feldolgozást igényel, mint a könnyű, édes (light sweet) olaj, például a szaúdi, vagy az USA saját termékei (Új-Mexikó, Dakota, Dél-Texas, Colorado).
Emiatt a venezuelai olajat csak bizonyos komplex finomítók tudják kezelni, amelyek a közelben, főként az USA Mexikói-öböl térségében találhatók. Következésképp a politikai vagy katonai szankciók esetén Venezuelának szinte lehetetlen alternatív vásárlót találni, vagy kénytelen súlyosan kedvezményes áron eladni, akár 20–30% vagy magasabb diszkonttal, az északi Brenthez képest. Ez a minőségi hátrány stratégiai és gazdasági korlátot jelent Maduro számára, ami kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja és engedményekre kényszerítheti.
Ugyanakkor jobban járhat vele, mint egy amerikai katonai invázióval, amelynek végén Noriega sorsára juthat.