Csütörtökön kerül a mozikba minden idők leglátványosabb és legdrágább magyar akciófilmje, a Sárkányok Kabul felett. A porfelhőben úszó, fegyverropogástól hangos alkotás 5,8 milliárd forintból készült. A film katonaszakmai hátteréért felelős szakértővel, Simon Péter ezredessel beszélgettünk.
A film a Sámán Pajzs fedőnevű katonai műveletet, azaz a Magyar Honvédség 2021-es kabuli mentőakcióját dolgozza fel, melynek során 540 embert, köztük 180 gyermeket menekítettek ki Afganisztánból a tálibok megtorlása elől.
A másfél hónapos forgatás alatt a stáb ki sem mozdult Magyarországról, így többnyire Kecskemét mellett kellett felépíteniük az afgán fővárost és repterét. Nem csoda, hogy a legtöbb pénzt a számítógépes effektek vitték el, amin még Indiában is dolgoztak. Dyga Zsombor rendező a sajtóvetítésen elárulta: a több száz különbő nemzetiségű statiszta koordinálása volt a legnehezebb. Őket annyira megviselte, hogy egymást taposó menekülőket kellett játszaniuk, hogy sokszor pszichológus segítségére volt szükség.
Hogy valóban autentikus legyen, a filmet katonai szakértőkkel, ma is használatban lévő gyakorlótereken és reptereken forgatták. A film katonaszakmai színvonaláért többek között Simon Péter ezredes felelt. Mint mondta, nagy kihívás egy a Sámán Pajzs művelethez hasonló volumenű akciót filmre vinni, és pontosan érzékeltetni azt, hogy milyen súllyal nehezedik a kivezényelt katonákra az idő és a helyi körülmények terhe.
A művelet a kabuli reptéren játszódott le, és ha nem valósul meg az afganisztáni háborúkat lezáró 2021-es NATO-csapatkivonások közepette több Afganisztánban lévő magyar és ott működő európai intézmény dolgozója a szunnita-nacionalista tálib államiságban reked, ami életveszélyes lett volna.
A magyar honvédség különleges erőinek mindenre van tervük, mondja az ezredes. Szerinte a Sámán Pajzs műveletben ezért nem az volt a nagy kihívás, hogy mozgósítsák a katonákat, hanem az, hogy időben összálljon a kimenekítendők listája. Kérdésünkre, ami azt firtatta, hogy a lista mi alapján állt össze, azt válaszolta, hogy erről nincs információja, "annak tartalma külügyminisztériumi döntés volt".
Ez a lista először 140, majd 200 nevet tartalmazott, majd mire a katonák megérkeztek Kabulba, ez 540 névre bővült, amit úgy értékelt, hogy ez "logisztikailag egy rémálom volt". Azért jelentett ez nehézséget, ecseteli, mert a szóban forgó 540 embert egy már összeomlóban lévő reptérről kellett kimenekíteni, a tálibok végső támadását csupán egy moratórium akadályozta.
Azt mondja, hogy a dramaturgia miatt több helyen sűríteni kellett a protokollok ábrázolásán. A filmvásznon látható azonosítási folyamat például nem teljesen fedi azt, amin a 2021-ben listázott embereknek át kellett esniük. A katonák egy ISOPREP rövidítésű, „elszigetelt személyi jelentésként" fordítható, egyénre szabott dokumentációja alapján ellenőrizték a menekülők személyazonosságát.
Mint azt a szakértő magyarázza, az egyes személyeknek egy részletes kritériumrendszeren kell átesniük, amely vizsgálat végén eldől, hogy bizonyított-e az illető személyazonossága vagy sem. Fénykép, személyleírás is része ennek a dokumentum-együttesnek, és bizonyos esetekben a főhadiszállással is kapcsolatban kell lennie a terepen dolgozóknak, hogy az egyéni elbírálás alá eső személyek sorsáról a központtal közösen mérlegeljenek.
Az ezredes szerint nemcsak a filmvásznon látható alapos motozás felel meg a valóságnak, hanem a reptéri beengedőrendszer filmes ábrázolása is, ami tulajdonképpen a cselekmény legfőbb helyszíne volt. Azt mondja, hogy a NATO-csapatok által ellenőrzött zsilipes beengedő-rendszer filmrevitele rendkívül pontos, ahogy a kabuli reptérkapuknál lévő, betonfalakkal körbevett folyosó is, amire azért volt szükség, mert az ott dolgozó katonákat és a tömeget rendszeresen öngyilkos merénylők támadták, olykor autókkal a tömegbe hajtva, amit ezzel nehezítettek meg.
A vásznon több esetben összetűzésbe keveredtek a különböző mentőcsapatok, ami azonban dramaturgiai elem, mondja Simon. Az afganisztáni háborúk ezen pontján a koalíciós erőknél szolgáló katonák "arcra-névre" ismerték egymást, és közös érdekük volt az, hogy összehangoltan, és gördülékenyen valósítsák meg a párhuzamosan futó mentőakciókat.
Szerinte az ilyen bajtársi hozzáállásból sokat profitált a magyar honvédség művelete is, többek között ennek volt köszönhető, hogy utaslépcsőt szereztek a mentésben résztvevő repülőgéphez, vagy hogy a repülőtéri művelet kezdetén használt "Északi-kapuról" sikeresen átálltak a repülőtér egy másik kapujára. Azt elismerte, hogy az összeomlás előtti pár órában "romlott a kollaboráció minősége, tekintettel arra, hogy ott már mindenkinek menekülnie kellett".
A különleges műveleti katonák felkészítése éveken át tart. Ennek köszönhető, hogy egy pár nap alatt ugrásrakész egy "task force", mondja az ezredes. Ilyenkor szigorú protokollok és kritériumok alapján történik minden: "lebriefelik a feladatot, meghatározzák a művelet célját, meghatározzák, hogy mik az induláshoz kész kritériumok, illetve, hogy milyen esetekben és hogyan kell visszafordulni, ha vissza kell", magyarázza. Éppen erre tartják a különleges erőket, hogy "pár órán belül felkészülve, nagyon gyorsan, nagy önállósággal és nagy tűrőképességgel tudjanak nagy kockázatú műveleteket végrehajtani."
Simon a forgatáson nem vehetett részt, így csak a végeredményt látta. Távolmaradása részben azért volt, mert a katonák parancsot teljesítenek, és más ügyekkel kellett foglalkoznia, másrészt mert eredetileg nem ő volt az a katonai szakértő, aki megkapta a szakértői feladatokat, hanem többek között Bali Tamás ezredes. Így azokra a kérdéseinkre nem tudott válaszolni, hogy hogyan zajlott a színészek betanítása, vagy hogy milyen szempontok alapján választották ki a katonai eszközparkot a filmhez. Arra a kérdésre, hogy mi az oka az ilyen jellegű személycseréknek egy a honvédség megítélése szempontjából kulcsfontosságú film munkálatai során kitérő választ adott, és leszögete, hogy "katonaként parancsot kell teljesítenie".
A felvételek közben eltűnt két érzékeny haditechnikai eszköz az újdörögdi romvárosból. Az ügyben már nyomoz a veszprémi rendőrség. Az alkotók többszöri kérdésünkre sem árulták el, hogyan történhetett meg egy ilyen incidens. Az ezredes azt mondta, hogy mivel nem volt ott a forgatáson, erről sem tud hiteles információval szolgálni, ugyanakkor szerinte "ez nem egy nagy dráma", amit "ha a hatóságok kezelnek, akkor ez egy lezárt történet, amiben nem lát tragédiát". Hozzátette, hogy amikor a Die Hard 5. forgatásán helikopterpilótaként vett részt, akkor maga a helikoptert lovasította meg valaki.