Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az amerikai titkosszolgálat a britet kérte, hogy akadályozzák meg a Snowden-ügy közzétételét

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
 Edward Snowden a Web Summit technológiai konferencián Lisszabonban 2019. november 4-én
Edward Snowden a Web Summit technológiai konferencián Lisszabonban 2019. november 4-én   -   Szerzői jogok  Armando Franca/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved

Szeptember elsején jelenik meg Richard Kerbaj: Az Öt Szem titkos története című könyve. A szerző ebben a könyvben azt állítja, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megpróbálta meggyőzni brit kollégáit, hogy akadályozzák meg, hogy a Guardian közzétegye az NSA-val külsős vállalkozóként szerződött Edward Snowden titkos, tömeges adatgyűjtésről szóló leleplezéseit.

Edward Snowden 2013-ban fedte fel, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség hatalmas méretű belső megfigyelési programot működtet és amerikaiak millióinak privát kommunikációját ellenőrzi.

Sir Iain Lobbant, a kormányzati kommunikációs központ (GCHQ) vezetőjét állítólag 2013. június 6-án a kora reggeli órákban hívták fel. A kérés az volt, hogy az elektronikus kémkedésben részt vevő amerikai partner nevében cenzúrázzon, de Sir Iain Lobbant ezt visszautasította. - írta meg a könyvre hivatkozva a The Guardian.

Hajnali telefonhívás

A késő éjszakai telefonhívás és a kiszivárogtatások közzétételének leállítására irányuló brit elutasítás volt az első a számos pillanat közül, amely a Snowden-üggyel összefügésben szakadékot okozott az Öt Szem hírszerzési együttműködésben.

A DA-Notice bizottság - az a testület, amely monitorozza és figyelmezteti a brit médiát arra, ha egy-egy sztori potenciálisan kárt okozhat a nemzetbiztonságnak - akkor azt mondta a Guardiannek, hogy semmi olyan nem jelent meg, ami brit életeket veszélyeztetett volna.

Az új könyvben Kerbaj arról számol be, hogy az amerikai-brit hírszerzési kapcsolatok tovább éleződtek, amikor az NSA vezetője, Keith Alexander tábornok nem tájékoztatta Lobban-t arról, hogy az amerikaiak beazonosították Snowdent, mint a történet forrását. A brit ügynökség így tovább kereste a szivárogtatót a saját sorai között.

Még nem tudták ki szivárogtat

A GCHQ, az Egyesült Királyság titkosszolgálatainak egyike, csak akkor fedte fel Snowden személyazonosságát, amikor a Guardian című lapnak adott interjújában a nyilvánosság elé állt.

Ez egy dermesztő emlékeztető volt arról, hogy mennyire vagy fontos, illetve, hogy mennyire nem vagy az
egy magas rangú brit hírszerzési bennfentes

Az angolszász hírszerzési együttműködést, az Öt Szem-et, 1941-ben hozták létre az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztráli és Új-Zéland részvételével.

A Snowden által kiszivárogtatott anyagok között a kanadai, az ausztrál és az új-zélandi hírszerző ügynökségek titkos dokumentumai is szerepeltek. Ezek egy NSA-val közös adatbázison keresztül osztották meg az információkat.

A helyzet kínosságát tovább fokozta, hogy a leleplezések szerint saját G20-as partnereik és szövetségeseik után is kémkedtek.

Az Öt Szem

Az Öt Szem szövetségeseit felháborította, hogy egy olyan vállalkozó, mint Snowden, aki számítógépes rendszergazdaként dolgozik, hozzáférhetett a titkaikhoz, és hogy az amerikai kormányzat kiszervezése miatt 1,5 millió olyan amerikai van, akinek Snowdenhez hasonlóan legmagasabb biztonsági minősítéssel rendelkezik.

Amikor azonban 2013 nyarán az Öt Szem vezetői Ausztráliában találkoztak, csak a brit képviselők kérdőjelezték meg nyíltan az amerikai gyakorlatot. A többi szövetséges nem volt hajlandó szembeszállni az amerikaiakkal, attól félve, hogy elvághatják őket a hírszerzés áramlásától.

A brit hírszerzés vezárkara úgy döntött, hogy az NSA által biztosított hírszerzési információk és finanszírozás értéke miatt inkább a nyelvükbe harapnak, mintsem konfliktusba bonyolódjanak amerikai kollégáikkal.

Sir Kim Darrochot, az Egyesült Királyság korábbi nemzetbiztonsági tanácsadóját idézi a könyv, aki szerint "az USA többet ad nekünk, mint mi nekik, így alapvetően csak ki kell jönnünk velük".