Az elnök kérelme egy nappal azután érkezett meg a Kongresszus külügyi és jóváhagyási bizottságaihoz, hogy a török parlament jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását.
Biden „habozás nélküli” döntést kér
Az nem volt hétpecsétes titok, hogy Törökország egyik jóváhagyási feltétele a korábban kért F16 csomag megszerzése. Biden sürgetése érthető, különösen az Ukrajnának szánt támogatás toporgását látva.
HIRDETÉSAz ankarai parlament jóváhagyó határozatáról még hiányzik a török elnök szentesítő aláírása, és a csatlakozás engedélyezése akkor lesz teljes, ha az a török hivatalos közlönyben is megjelenik. Ezt követheti Stockholm visszaigazoló nyilatkozata.
Ankara 2021 októberében igényelt 20 milliárd dollár értékben Lockheed Martin F16 Fighting Falcon vadászgépeket. A pénzkeret ezen felül modernizációs és szoftverfrissítéseket is tartalmazna Törökország már meglévő légiflottája számára.
Tavaly májusban a Nyugat szemrebbenés nélkül elkönyvelte a török elnök újraválasztási győzelmét. Joe Biden – a gratuláció mellett – jelezte, hogy elvárja a svéd NATO-csatlakozás támogatását, Erdoğan pedig cserébe szeretne végre F16 vadászgépeket látni légiflottájában.
Biden akkor azt mondta újságíróknak, hogy „Beszéltem Erdoğannal. Még mindig az F16-osok érdeklik. Mondtam neki, hogy mi viszont Svédországgal akarunk foglalkozni, és lépjünk hamarosan újra kapcsolatba.”
A 'hamarosan' végül bő fél évet jelentett, és még nincs is lezárva.
Nem biztos, hogy sima menet lesz lesz az engedélyezés
Tegnap estig a négy bizottsági vezető egyike sem jelezte egyetértését a Fehér Ház felé. A The New York Times úgy tudja, hogy bármelyikük vétója vagy halogatása megtorpedózhatja az egyezséget.
Chris Van Hollen demokrata szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja szerint a törvényhozóknak további garanciákra van szükségük. A honatyákat érdekli például, hogy Törökország szavatolja-e, hogy nem fogja a fegyverzetet a szíriai kurd erők ellen bevetni, melyeket az USA szövetségesként kezel Szíriában.
Másik kérdés lehet, hogy a megnövekvő török légikapacitás nem fordul-e a mediterrán térség keleti régiója felé, beleütközve egy másik NATO-tag, Görögország jogos igényeibe.
Több szenátor azt is tudni szeretné, hogy Erdoğannak vannak-e tervei a gépek felhasználására Líbiában, vagy a Kaukázusban, ahol Örményország biztonsága forog kockán azzal, hogy a krízis során Törökország Azerbajdzsán javára avatkozott be.
„Erdoğan elnök úr hivatali idejének jó részében bizonytalan NATO-szövetséges volt. Most jó hír az előrelépés, de szeretnénk az egész ügyletet teljesen világosan látni” – mondta egy demokrata kongresszusi tisztviselő.
Mi van akkor, ha...?
Republikánus oldalról is várhatók aggályok, mert korábban a szenátusi jobboldal erősen ellenezte Törökország megerősítését.
A bonyolult folyamatban az sem világos, hogy a török vagy az amerikai jóváhagyásnak kell-e előbb megszületnie. Arra egyelőre senki gondolni sem mer, hogy mi történik akkor, ha a Kongresszus nem lép, amire válaszul Erdoğan esetleg befagyasztja a ratifikálást.