Biden sürgeti az F16 vadászgépek eladását Törökországnak, de nem biztos, hogy sima ügy lesz

Hosszú menet lett az alkudozásból
Hosszú menet lett az alkudozásból Szerzői jogok AP
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az elnök kérelme egy nappal azután érkezett meg a Kongresszus külügyi és jóváhagyási bizottságaihoz, hogy a török parlament jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását.

Biden „habozás nélküli” döntést kér

Az nem volt hétpecsétes titok, hogy Törökország egyik jóváhagyási feltétele a korábban kért F16 csomag megszerzése. Biden sürgetése érthető, különösen az Ukrajnának szánt támogatás toporgását látva.

HIRDETÉS

Az ankarai parlament jóváhagyó határozatáról még hiányzik a török elnök szentesítő aláírása, és a csatlakozás engedélyezése akkor lesz teljes, ha az a török hivatalos közlönyben is megjelenik. Ezt követheti Stockholm visszaigazoló nyilatkozata. 

Ankara 2021 októberében igényelt 20 milliárd dollár értékben Lockheed Martin F16 Fighting Falcon vadászgépeket. A pénzkeret ezen felül modernizációs és szoftverfrissítéseket is tartalmazna Törökország már meglévő légiflottája számára.

Tavaly májusban a Nyugat szemrebbenés nélkül elkönyvelte a török elnök újraválasztási győzelmét. Joe Biden – a gratuláció mellett – jelezte, hogy elvárja a svéd NATO-csatlakozás támogatását, Erdoğan pedig cserébe szeretne végre F16 vadászgépeket látni légiflottájában.

Biden akkor azt mondta újságíróknak, hogy „Beszéltem Erdoğannal. Még mindig az F16-osok érdeklik. Mondtam neki, hogy mi viszont Svédországgal akarunk foglalkozni, és lépjünk hamarosan újra kapcsolatba.” 

A 'hamarosan' végül bő fél évet jelentett, és még nincs is lezárva. 

Nem biztos, hogy sima menet lesz lesz az engedélyezés

Tegnap estig a négy bizottsági vezető egyike sem jelezte egyetértését a Fehér Ház felé. A The New York Times úgy tudja, hogy bármelyikük vétója vagy halogatása megtorpedózhatja az egyezséget. 

Chris Van Hollen demokrata szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja szerint a törvényhozóknak további garanciákra van szükségük. A honatyákat érdekli például, hogy Törökország szavatolja-e, hogy nem fogja a fegyverzetet a szíriai kurd erők ellen bevetni, melyeket az USA szövetségesként kezel Szíriában. 

Másik kérdés lehet, hogy a megnövekvő török légikapacitás nem fordul-e a mediterrán térség keleti régiója felé, beleütközve egy másik NATO-tag, Görögország jogos igényeibe. 

Több szenátor azt is tudni szeretné, hogy Erdoğannak vannak-e tervei a gépek felhasználására Líbiában, vagy a Kaukázusban, ahol Örményország biztonsága forog kockán azzal, hogy a krízis során Törökország Azerbajdzsán javára avatkozott be. 

„Erdoğan elnök úr hivatali idejének jó részében bizonytalan NATO-szövetséges volt. Most jó hír az előrelépés, de szeretnénk az egész ügyletet teljesen világosan látni” – mondta egy demokrata kongresszusi tisztviselő.

Mi van akkor, ha...?

Republikánus oldalról is várhatók aggályok, mert korábban a szenátusi jobboldal erősen ellenezte Törökország megerősítését. 

A bonyolult folyamatban az sem világos, hogy a török vagy az amerikai jóváhagyásnak kell-e előbb megszületnie. Arra egyelőre senki gondolni sem mer, hogy mi történik akkor, ha a Kongresszus nem lép, amire válaszul Erdoğan esetleg befagyasztja a ratifikálást.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Orbán miniszterelnök megérti, hogy Svédországgal erősebbek vagyunk" - mondta az USA NATO-nagykövete

Sojgu merész vállalása: 3 héten belül le fogja lövetni Ukrajna nyugatról kapott F16 vadászgépeit

Nukleáris fenyegetés Moszkva szerint F-16 vadászgépek Ukrajnának való átadása, mondja Szergej Lavrov