EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Biden sürgeti az F16 vadászgépek eladását Törökországnak, de nem biztos, hogy sima ügy lesz

Hosszú menet lett az alkudozásból
Hosszú menet lett az alkudozásból Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az elnök kérelme egy nappal azután érkezett meg a Kongresszus külügyi és jóváhagyási bizottságaihoz, hogy a török parlament jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását.

Biden „habozás nélküli” döntést kér

Az nem volt hétpecsétes titok, hogy Törökország egyik jóváhagyási feltétele a korábban kért F16 csomag megszerzése. Biden sürgetése érthető, különösen az Ukrajnának szánt támogatás toporgását látva.

HIRDETÉS

Az ankarai parlament jóváhagyó határozatáról még hiányzik a török elnök szentesítő aláírása, és a csatlakozás engedélyezése akkor lesz teljes, ha az a török hivatalos közlönyben is megjelenik. Ezt követheti Stockholm visszaigazoló nyilatkozata. 

Ankara 2021 októberében igényelt 20 milliárd dollár értékben Lockheed Martin F16 Fighting Falcon vadászgépeket. A pénzkeret ezen felül modernizációs és szoftverfrissítéseket is tartalmazna Törökország már meglévő légiflottája számára.

Tavaly májusban a Nyugat szemrebbenés nélkül elkönyvelte a török elnök újraválasztási győzelmét. Joe Biden – a gratuláció mellett – jelezte, hogy elvárja a svéd NATO-csatlakozás támogatását, Erdoğan pedig cserébe szeretne végre F16 vadászgépeket látni légiflottájában.

Biden akkor azt mondta újságíróknak, hogy „Beszéltem Erdoğannal. Még mindig az F16-osok érdeklik. Mondtam neki, hogy mi viszont Svédországgal akarunk foglalkozni, és lépjünk hamarosan újra kapcsolatba.” 

A 'hamarosan' végül bő fél évet jelentett, és még nincs is lezárva. 

Nem biztos, hogy sima menet lesz lesz az engedélyezés

Tegnap estig a négy bizottsági vezető egyike sem jelezte egyetértését a Fehér Ház felé. A The New York Times úgy tudja, hogy bármelyikük vétója vagy halogatása megtorpedózhatja az egyezséget. 

Chris Van Hollen demokrata szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja szerint a törvényhozóknak további garanciákra van szükségük. A honatyákat érdekli például, hogy Törökország szavatolja-e, hogy nem fogja a fegyverzetet a szíriai kurd erők ellen bevetni, melyeket az USA szövetségesként kezel Szíriában. 

Másik kérdés lehet, hogy a megnövekvő török légikapacitás nem fordul-e a mediterrán térség keleti régiója felé, beleütközve egy másik NATO-tag, Görögország jogos igényeibe. 

Több szenátor azt is tudni szeretné, hogy Erdoğannak vannak-e tervei a gépek felhasználására Líbiában, vagy a Kaukázusban, ahol Örményország biztonsága forog kockán azzal, hogy a krízis során Törökország Azerbajdzsán javára avatkozott be. 

„Erdoğan elnök úr hivatali idejének jó részében bizonytalan NATO-szövetséges volt. Most jó hír az előrelépés, de szeretnénk az egész ügyletet teljesen világosan látni” – mondta egy demokrata kongresszusi tisztviselő.

Mi van akkor, ha...?

Republikánus oldalról is várhatók aggályok, mert korábban a szenátusi jobboldal erősen ellenezte Törökország megerősítését. 

A bonyolult folyamatban az sem világos, hogy a török vagy az amerikai jóváhagyásnak kell-e előbb megszületnie. Arra egyelőre senki gondolni sem mer, hogy mi történik akkor, ha a Kongresszus nem lép, amire válaszul Erdoğan esetleg befagyasztja a ratifikálást.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Orbán miniszterelnök megérti, hogy Svédországgal erősebbek vagyunk" - mondta az USA NATO-nagykövete

Sojgu merész vállalása: 3 héten belül le fogja lövetni Ukrajna nyugatról kapott F16 vadászgépeit

Nukleáris fenyegetés Moszkva szerint F-16 vadászgépek Ukrajnának való átadása, mondja Szergej Lavrov