NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Sietve reagált a tajvani elnökválasztásra Moszkva és Washington is

A győztes elnökjelölt támogató az eredményhirdetés után
A győztes elnökjelölt támogató az eredményhirdetés után Szerzői jogok ChiangYing-ying/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok ChiangYing-ying/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Írta: Andrea Hajagos és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Tajvan az elnökválasztás eredményének tiszteletben tartására szólította fel Kínát. Peking ugyanis hangot adott annak, továbbra is „határozottan ellenzi” Tajvan függetlenségét. Moszkva és Washington sem várt sokáig a reakcióval.

HIRDETÉS

A tajvani külügyminisztérium vasárnap felszólította Kínát, tartsa tiszteletben a szigeten a hét végén rendezett elnökválasztás eredményét. A tárca közleményben "abszurdnak" nevezte a voksolással kapcsolatos pekingi visszhangokat, kiemelve, hogy több tucat ország gratulált már az eredményekhez.

A szombati elnökválasztáson a kormánypárt, a tajvani függetlenség támogatójának számító Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje, Laj Csing-Tö leköszönő alelnök győzött a szavazatok 40,1 százalékával, 71,9 százalékos részvételi arány mellett.

Az eredményhirdetést követően Laj külföldi újságíróknak azt mondta, a voksolás megmutatta a nemzetközi közösségnek, hogy "a demokrácia és az önkényuralom közül a tajvani nép az elsőt választja", hangsúlyozva: "Tajvan a demokrácia oldalán marad". Hozzátette ugyanakkor, hogy reméli, folytatódik Tajvan és Kína "együttműködése".

Peking: „csak egyetlen Kína létezik”

Az eredményhirdetés után nem sokkal Csen Pin-hua, a tajvani ügyekkel foglalkozó kínai hivatal szóvivője azt közölte, Peking "határozottan ellenzi" Tajvan függetlenségét, a kínai külügyminisztérium egyik szóvivője pedig leszögezte: csak egyetlen Kína létezik.

"Határozottan ellenezzük a Tajvan függetlenségét és egy külföldi beavatkozást célzó szakadár tevékenységeket" - figyelmeztetett Csen Pin-hua, a tajvani ügyekkel foglalkozó kínai hivatal szóvivője. "Továbbra is az az álláspontunk, hogy a tajvani kérdés megoldása és a nemzeti újraegyesítés továbbra is ésszerű, és az eltökéltségünk sziklaszilárdságú" - szögezte le Csen.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Kína együttműködik a tajvani fontos politikai pártokkal, szervezetekkel és a néppel, hogy élénkítse a kereskedelmet és az együttműködést, és előrevigye a Tajvani-szoroson átívelő kapcsolatok békés fejlődését, csakúgy, mint a nemzeti újraegyesítés ügyét.

A kínai külügyminisztérium vasárnap bírálta a tajvani elnökválasztás győztesének gratuláló országokat, köztük az Egyesült Államokat, melyet felszólított: tartsa magát az "egy Kína" elvéhez.

Biden sem támogatja Tajvan függetlenségét, de delegációt küldött Tajpejbe

Joe Biden amerikai elnök Laj Csing-Tö megválasztása után a Fehér Házból távozva újságírók előtt leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét.

Órákkal a szavazás megkezdése előtt az Egyesült Államok figyelmeztetett: elfogadhatatlan, hogy "bármelyik" ország beavatkozzon a választásba.

Washington nem ismeri el Tajvant államként és a Kínai Népköztársaság kormányát tekinti az egyetlen legitim kormánynak, de Tajpej legnagyobb támogatója, és jelentős katonai segítséget nyújt a szigetnek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter gratulált Laj Csing-Tönek és a tajvaniaknak a "szilárd demokratikus rendszerükhöz". Hangsúlyozta: az Egyesült Államok "eltökélt a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fenntartására, a nézetkülönbségek békés, kényszerítés és nyomásgyakorlás nélküli megoldására".

Vasárnap amerikai politikusokból álló delegáció érkezett Tajvanra, nem sokkal a szigeten tartott elnökválasztás eredményének kihirdetése után. Az amerikai kormány által működtetett Tajvani Amerikai Intézet küldöttségének tagjai között van Stephen J. Hadley volt nemzetbiztonsági tanácsadó és James B. Steinberg volt külügyminiszter-helyettes.A delegáció a tervek szerint hétfőn több magas rangú tajvani politikussal egyeztet majd.

Az Egyesült Államok 1979-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait Tajvannal vagyis a "Kínai Köztársasággal", és vette fel a hivatalos kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, amely szakadár tartományának tekinti a szigetet. Az "egy Kína" politika elismerése mellett Washington ugyanakkor továbbra is kapcsolatot tart fenn a tajpeji kormányzattal, és Tajvan legnagyobb fegyverszállítója.

Kína 2016-ban tiltakozott Washingtonnál, miután az akkori amerikai elnök, Donald Trump telefonon beszélt Caj Jing-ven tajvani elnökkel, az volt ugyanis 1979 óta az első ilyen magas szintű egyeztetés.

Moszkva: „Tajvan Kína szerves része”

Oroszország a Tajvanon megtartott választások fényében megerősíti, hogy a szigetet változatlanul Kína szerves részének tekinti - szögezte le Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az orosz diplomáciai tárca honlapján szombaton közölt nyilatkozatában.

"Az orosz fél elismeri, hogy a világon csak egyetlen Kína létezik, a Kínai Népköztársaság kormánya az egyetlen legitim kormány, amely egész Kínát képviseli, Tajvan pedig Kína szerves része. Az orosz fél ellenzi Tajvan függetlenségének bármilyen formáját. Felszólítunk minden külső erőt, hogy tartózkodjon a regionális stabilitást és a nemzetközi biztonságot aláásó provokatív akcióktól" - közölte Zaharova.

A szóvivő rámutatott, hogy Oroszország támogatja Kínának az állami szuverenitása és területi integritása védelmében tett lépéseit.

"Álláspontunk szerint a Tajvani-szoros két oldala közötti kapcsolatok tisztán Kína belügyét képezik. Egyes országoknak arra irányuló kísérletei, hogy a tajvani választásokat Pekingre történő nyomásgyakorlásra és a szoros helyzetének megingatására használják fel, kontraproduktívak, és széles körű elítélést érdemelnek a nemzetközi közösség részéről" - hangzik a külügyi szóvivő állásfoglalása.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nemzetközi nyilatkozatháború a tajvani elnökválasztás után

Forró és sikertelen ügy a közös jelölt állítása a tajvani ellenzék soraiban

Balti állam a szuperhatalom ellen: Tajvanon keresztül szállt bele Kínába Litvánia