Svéd NATO-tagság: Magyarország egy éve játszik csikicsukit, de mostanra magára maradt

Törökország már békejobbot nyújtott
Törökország már békejobbot nyújtott Szerzői jogok Yves Herman/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Írta: Zoltan Siposhegyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egyik magyar miniszter szerint csak technikai kérdésekről kell megegyezni, míg a másik szerint elviekről. Csakhogy az árkok betemetése már egy éve tart és a két ország közti diplomáciai terep továbbra is aknamezőre hasonlít.

HIRDETÉS

A svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja csak attól függ, milyen gyorsan halad a bizalomépítés Magyarország és Svédország között – ezt múlt hétvégén nyilatkozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egy finn újságnak. Ez akár optimizmusra is okot adhatna, de a patthelyzet már egy éve tart és semmi sem utal arra, hogy egy hamar megoldódna.

A magyar kormány 2023 elején kezdte el blokkolni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Némi egyeztetés után a finneket beengedték a védelmi szövetségbe, de a svédek azóta is az előszobában várakoznak.

Orbán Viktor áprilisban azzal magyarázta az időhúzást, hogy Stockholm rendszeresen beleszól a magyar belügyekbe, és támadja hazánkat az EU-ban.

Ne rugdossanak már bennünket miközben azt várják, hogy vegyük fel őket.
Orbán Viktor
Magyarország miniszterelnöke

Nem sokkal később Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elsőként mondta ki: a kormány legfőbb aggálya, hogy a svéd kormány támogatja a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárást. Ezzel nyíltsisakossá vált a zsarolás.

Nyár elejére enyhülni látszott a helyzet. Júniusban Ulf Kristersson svéd miniszterelnök elárulta, hogy a brüsszeli EU-csúcson sikerült megegyezniük Orbán Viktorral a csatlakozásról.

Kétszer is beszéltem Orbán miniszterelnök úrral a NATO-csatlakozásunk magyar jóvá hagyásáról. Legutóbb tegnap. Mindkét alkalommal biztosított arról, hogy Magyarország nem fogja késleltetni a svéd társulást.
Ulf Kristersson
Svédország miniszterelnöke

A kétszeri ígéret mégsem ért sokat. Héhány nappal később a magyar Országgyűlés ismét elhalasztotta a ratifikációról szóló döntést. Két héttel később pedig Magyarország egyedül maradt. A vilniusi NATO-csúcs előestéjén Recep Tayyip Erdoğan török elnök vállalta, hogy a svéd csatlakozás jegyzőkönyvét megküldi a török parlamentnek, és biztosítja annak aláírását.

Pedig az egész kálváriát a törökök indították el. A szavak szintjén a stockholmi Korán-égetések miatt ellenezték a bővítést, a valóságban viszont azért, mert a svéd kormány nem volt hajlandó kiadni Ankarának a kurd szeparatistákat. Sőt Erdoganék út közben rájöttek, hogy a svéd NATO-lap akár a török EU-csatlakozások alatt is ütőkártya lehet.

Miután kiderült, hogy már csak a magyarok fekszenek keresztbe a bővítésnek, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júliusban azzal oltotta a tüzet, hogy Magyarország természetesen örömmel látja Svédországot a NATO-ban, már csak néhány technikai kérdést kell pontosítani. Két hónappal később azonban visszatáncolt, és keményebb hangnemet ütött meg.

Szijjártó Péter a NATO-csúcson
Szijjártó Péter a NATO-csúcsonVirginia Mayo/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

,,Súlyos vádakat, hamis információkat terjesztenek Magyarországról a svédországi iskolákban, ami nem segíti a folyamatot" - nyilatkozta.

Gulyás Gergely ezzel egy időben azt állította, hogy a parlamenti Fidesz többség sem szavazná meg a ratifikációt ilyen ellenséges környezetben.

Körülbelül ekkor fogyott el a NATO, és főtitkára türelme. Jens Stoltenberg novemberben már egyértelművé tette: nem tűrnek több halogatást.

Erre a magyar külügyminiszter és a kormányfő is egyformán reagált: Magyarország szuverén állam, így senki sem szólhat bele a parlament döntéshozatalába.

Ugyan a kormány tehet ígéreteket időpontokra, de az időpontot egyetlen tényező fogja meghatározni: ez a magyar parlament. Amikor a magyar képviselők úgy látják, hogy eljött az ideje. Nincs nagy gusztusuk a döntéshez. Ennek az az oka, hogy amikor a finnek csatlakozását jóvá hagyta a magyar parlament, a rákövetkező napon a finn parlament beperelte Magyarországot egy másik ügyben. Meg kell érteni a képviselőket is.
Orbán Viktor
Magyarország miniszterelnöke

Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a híresztelésekkel ellentétben nincsen magyar-török paktum és a budapesti törvényhozás akkor dönt, amikor jónak látja. Még akkor is, ha Magyarország számtalanszor megígérte: nem ő lesz az utolsó, aki áldását adja a bővítésre.

Márpedig Ankara lekörözte Budapestet. A török parlament külügyi bizottsága karácsony után jóváhagyta a svéd csatlakozási kérelmet. A NATO főtitkára pedig azzal számol, hogy a skandináv állam legkésőbb nyárra a szervezet tagja lehet.

A svédek addig sem tétlenkednek. Rövidesen csapatokat küldenek egy lettországi NATO-misszióba, ezzel is kifejezve, hogy ők lélekben már a közösséghez tartoznak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Mégis Budapestre jön a svéd kormányfő, hogy Orbánnal a NATO-tagságról tárgyaljon

A svéd kormány most már tiszteli Magyarországot Németh Zsolt szerint

"Történelmi nap": ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását a magyar parlament