A már évek óta tartó és idénre is átgyűrűző, illetve az ebben az évben kirobbant botrányos politikai ügyek a világpolitika porondján – a teljesség igénye nélkül.
HIRDETÉSKatargate
A "Katargate"-ként elhíresült, EP-képviselők Katar és Marokkó általi megvesztegetésének ügye még mindig nem zárult le. A gyanú szerint egy, a képviselők körüli hálózat készpénzt és ajándékokat fogadott el külföldi kormányoktól az Európai Parlament befolyásolása érdekében.
Az európai intézmények eddig legnagyobb korrupciós botrányának szereplőit rendkívül nagy mennyiségű, a legváratlanabb helyeken felbukkanó készpénz buktatta le, a legutóbbi hírek szerint összesen 4 millió euró összegű kifizetésekről állapodtak meg egy négyéves konspiráció során. Az egyik fő vádlott Eva Kaili volt szocialista EP-alelnök, de két olasz képviselő is érintett.
Norvégia: a boltból meglovasított napszemüveg esete
Norvégiában egy napszemüveg okozta a vesztét az egyik kis ellenzéki párt vezetőjének. Bjørnar Moxnes a szocialista Rødt vezetője – a tömörülés elég kicsi, az oslói parlament 169 helyéből mindössze 8-at birtokol. Moxnes júniusban egy reptéri vámmentes boltból nemes egyszerűséggel kivitt egy márkás napszemüveget, de anélkül, hogy kifizette volna.
Az átszámítva 40 ezer forint körüli értékű szemüveget saját állítása szerint csak "elfelejtette" kifizetni, és egyszerűen csak "nála maradt", de aztán egyre eltérőbb verziókkal indokolta a történetet (a szemüveg véletlenül maradt a bőröndje tetején, véletlenül maradt a zsebében, stb.).
Aztán viszont nyilvánosságra került az üzlet biztonsági kamerájának felvétele, amin látszott, hogy Moxnes előbb a bőröndjére teszi, majd zsebre vágja a szemüveget. A politikus erre már nem tudott mit mondani, hetekre betegállományba ment, majd végül kénytelen volt lemondani, 11 év pártelnökség után.
Egyesült Királyság: a kollégáit sakkban tartó politikus bukása
Az Egyesült Királyságban áprilisban lemondott Dominic Raab miniszterelnök-helyettes, aki ellen munkahelyi zaklatás gyanújával indult vizsgálat még 2022 végén, az addig benyújtott nyolc panasz alapján. Januárra kiderült, hogy a vádlók legalább két tucatnyian vannak, de harmincnál is többen lehetnek, és egyre súlyosabb vádakkal illették Raabot.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem szexuális jellegű zaklatásokról volt szó, hanem az úgynevezett bullyingról, vagyis a durva, nyomulós, erőszakos, kíméletlen, megfélemlítő vezetői stílusról, ami megalázza a beosztottakat. A 47 oldalas jelentés fő megállapításai közé tartozik, hogy Raab gyakran megfélemlítő, "visszatérően és ésszerűtlen mértékig agresszív" módon kommunikált beosztottjaival. Raab lemondott, mielőtt még a kormányfő meneszthette volna.
Moldova: vádemelés egy korábbi reptérkoncesszió miatt
Májusban hatalommal való visszaélés címén vádat emeltek Iurie Leanca volt moldovai kormányfő ellen egy koncesszió miatt, amely egy azóta külföldre menekült üzletember kezére játszotta az ország legnagyobb repülőterét. Egy korábbi gazdasági miniszter és hat másik egykori tisztségviselő is a vádlottak padjára került az ügyben – valamennyien ártatlannak vallották magukat.
A 2013-as koncesszió lényegében 49 évre engedte át az ellenőrzést a kisinyovi nemzetközi repülőtér felett egy Ilan Shorhoz köthető vállalathoz. A milliárdos 2019-ben, a Nyugat-barát Maia Sandu elnök megválasztását követően volt kénytelen külföldre távozni. Egy fellebbviteli bíróság tavaly novemberben döntött arról, hogy a repülőtér feletti ellenőrzést vissza kell adni az államnak. A moldovai fellebbviteli bíróság április 13-án megerősítette Ilan Shor, az ellenzéki Sor párt vezetőjének 15 éves börtönbüntetését a mintegy egymilliárd dollár összegű (340 milliárd forint) banki csalási botrányok ügyében. Az Izraelben tartózkodó politikust távollétében ítélték szabadságvesztésre és vagyonának lefoglalására. Ilan Shor az ellenzéki, nyíltan oroszbarát Sor párt vezetője.
Kanada: figyelmetlenségből egy egykori nácit méltattak a parlamentben
Októberben az ukrán elnök kanadai látogatásán történt kínos malőr: Volodimir Zelenszkij elment az ottawai parlamentbe is, ahol beszédében köszönetet mondott az ország törvényhozóinak, amiért az addig eltelt másfél évben teljes mellszélességgel kiálltak a háborúban álló Ukrajna mellett. A kanadai házelnök Anthony Rota ugyanis meghívott a parlamentbe és külön beszédben méltatott egy 98 éves egykori ukrán veteránt – akiről azonban kiderült, hogy annak idején nem egyszerűen az oroszok ellen harcolt, hanem egyben a nácik oldalán is.
Jaroszlav Hunka az Első Ukrán Hadosztály tagja volt, ami a Waffen SS Galíciai Hadosztály és a 14. Waffen SS-hadosztály néven is ismert volt. A hadosztály 1945-ben átnevezte magát, ezért is veszhetett el könnyebben ez az információ Hunkáról, akinek esetleges kiadatásáról már folynak a tárgyalások.
Németország: Scholz még nem rázta le magáról az adócsalási gyanút
Olaf Scholz német kancellár is magyarázkodni kényszerült, méghozzá olyan e-mailek miatt, amelyek alapján titkos találkozókon vett részt az egész kontinenst átfogó adócsalási rendszer gyanúsítottjaival. A több mint öt évre visszanyúló CumEx-ügyben több ország érintett, az ügy lényegében egy adócsalási rendszerrel kapcsolatos nyomozás: egy komplett hálózatot vizsgálnak a hatóságok, amelyet bankok, tőzsdei kereskedők, ügyvédek és pénzügyi tanácsadók alkottak.
HIRDETÉSA hálózat milliárdokat szerzett az európai államkincstáraktól az osztalékadóval kapcsolatos feltételezett csalás és spekuláció révén. A legnagyobb összeget veszítő államoktól több mint 62 milliárd dollárt csaltak el, a sor elején Németország szerepel, több mint 35 milliárd dollárt veszíthetett.
A jobbközép ellenzék parlamenti vizsgálatot indított Scholz állítólagos érintettségének feltárására. A botrány már a szociáldemokrata politikus 2021-es választási kampánya felett is ott lebegett – felmerült a gyanú, hogy Scholz még hamburgi polgármesterként segített adót csalni a Warburg banknak –, de végül kevéssé hatott, mivel esetleges érintettsége akkor tisztázatlan maradt.
Franciaország: Le Penék és az uniós közpénzek
Az év utolsó hónapjában vált hivatalossá, hogy Marie Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője és 26 másik személy ellen uniós forrásokkal való állítólagos visszaélés miatt bírósági eljárás indul. A névsorban ott Le Pen apja, Jean-Marie Le Pen is, a a francia szélsőjobboldal történelmi vezetője is.
A párizsi ügyészség szerint 2004 és 2016 között uniós közpénzeket sikkasztottak el. Az eljárás megindítását hét éven át tartó vizsgálat előzte meg. A vádak szerint a Nemzeti Tömörülés uniós parlamenti asszisztenseknek szánt közpénzeket használt fel a párt munkatársainak fizetésére. Az ügyészség által felsorolt személyek között van Bruno Gollnisch volt EP-képviselő, valamint Louis Aliot, a párt alelnöke és Perpignan polgármestere.
HIRDETÉSAmerikai Egyesült Államok: elnök és exelnök ügyei
A – közel nem teljesnek szánt – felsorolásból semmiképp nem maradhat ki az Egyesült Államokban zajló politikai botrányok, bírósági perek sorozata, élen a volt elnök, Donald Trump ellen folyó eljárással, valamint a jelenlegi elnököt, Joe Bident és családját érintő üggyel.
A Biden-ügyben hónapok óta folyik a nyomozás, miután Kevin McCarthy előző házelnök szeptemberben nem indította el formálisan az elnökkel kapcsolatos leváltási próbát. A sokrétű felelősségre vonási vizsgálat magában foglalja az amerikai elnök családtagjai személyes és üzleti pénzügyeinek mélyreható vizsgálatát, valamint az igazságügyi minisztérium azon vizsgálatát, hogy fia, Hunter Biden adófizetési vétségeket követett el.
Az ifjabbik Biden ellen korábban illegális fegyverbirtoklás miatt is indult bírósági eljárás. A kongresszusi nyomozók azokat az állításokat is megvizsgálták, hogy Joe Biden – még Barack Obama alelnökeként – azzal a szándékkal tett politikai befolyásoló lépéseket Ukrajnában, hogy hasznot hajtson fia üzleteinek.
Az amerikai Kongresszus alsóháza december közepén jóváhagyta az elnök felelősségre vonásával kapcsolatos vizsgálatot: ez még nem vádemelési beadvány, hanem az azt előkészítő és megalapozó próba.
HIRDETÉS
Ezzel párhuzamosan a Donald Trump elleni eljárást felfüggesztették. Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága december 13-án közölte: befogadott egy fellebbezést, amely boríthatja a Capitolium-ostrommal összefüggésben emelt, több száz vádat", köztük azt is, amelynek volt elnök a főszereplője: az üggyel összefüggésben ugyanis jellemzően a hivatalos eljárás akadályoztatása miatt is vádat emeltek ellene.
Trump ellen több alkalommal is emelt bűnvádat az ügyészség, többek között a 2020-as választás utáni hatalomátadással kapcsolatban is. Az USA történetében korábban még soha nem fordult elő, hogy egy volt elnök ellen annyi vizsgálat, per és büntetőeljárás induljon, mint Donald Trump esetében.
Csapatának már eddig, súlyos dollár-tízmilliókba került az előző elnök jogi védelme. Maga Trump nemes egyszerűséggel csak "a történelem legnagyobb boszorkányüldözésének" tartja az ellene folyó eljárást.