John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora nemrég kifejezte az amerikai kormány aggályát, amiért Izrael állítólag amerikai gyártmányú fehér foszfort vetett be a Hezbollah ellen Dél-Libanonban. Az anyag használata a civil lakossággal szemben tilos, de katonai célokra megengedett.
HIRDETÉSAz eset Deir Mimas település környékén történt, ahol a síita milícia radarberendezéseket és rakétaeszközöket tárol, melyeket használ is az észak-Izraeli települések elleni csapásokban. (A Hezbollah jelentése szerint hasonló eset történt novemberben is Kfar Kila falu fölött.)
A legutóbbi izraeli tüzérségi csapás során négy lakóház kigyulladt és 9 személy megsérült. Ők egynapos kórházi vizsgálatra szorultak.
A fehér foszfor lőszereket a nemzetközi jog nem tiltja, de gyújtóhatásuk miatt használatukat szabályozzák
A fehér foszfor nem tiltott és nem tömegpusztító eszköz (WMD), hanem főként az ellenség látómezejének korlátozására, vagy a támadó fél fedezésére szolgál. A lövedékek fehér foszforral telített filc-ékeket lövellnek ki, amelyek magas hőmérsékleten égnek, gomolygó füstöt termelve, eltakarva a csapatok mozgását.
Az eszköz igazán veszélyessé inkább zárt helyeken válhat, ahol égési vagy légzési károkat okozhat, de nyílt térben jóval kevésbé, vagy egyáltalán nem pusztító.
Peter Pace amerikai tábornok szerint a WP-lőszer a háborús jogon belül van. Ellenben Paul Rodgers professzor, a Bradford Egyetem professzora azt állítja, hogy a fehér foszfor a vegyi fegyverek kategóriájába tartozik, ha közvetlenül emberek ellen használják.
A lényeg az, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény nem sorolja a foszforbombákat a vegyi fegyverek közé. Alapvető korlátozás viszont, hogy nem szabad civilek közelében használni olyan módon, hogy az válogatás nélkül polgári áldozatokhoz vezessen.
A Libanonra kilőtt lövedékek gyártási kódjai megegyeznek az amerikai hadsereg nyilvántartásával, melyek arra utalnak, hogy louisianai és arkansasi lőszerraktárakból szállították őket 1989-ben és 1992-ben. Izrael 155 mm-es tarackokból lőtte ki a lövedékeket.
Még nem tudni, hogy az Egyesült Államok mikor szállította a lőszert Izraelnek, de állítása szerint a Hamász támadása óta nem juttatott ilyen eszközt – közölte hétfőn a Pentagon szóvivője, Pat Ryder vezérőrnagy. „Ha Izraellel való kapcsolatunkról van szó, továbbra is jelezni fogjuk nekik a polgári károk enyhítésének fontosságát” – mondta a tábornok, hozzátéve, hogy a Pentagon még nem tudta ellenőrizni, hogy a fegyverek valóban amerikai készletekből származtak-e.
Dheira, ami egy 2 000 lakosú városka, az októberi Hamász-terrortámadás óta az Izrael-Hezbollah ellentét fókuszpontjává vált. A december elején közzétett adatok szerint a határ libanoni oldalán legalább 94 embert öltek meg, a Hezbollah szerint közülük 82-en voltak fegyveresek. Meghalt 11 izraeli is, többségük katona.
Amerika reakciója kissé szemforgató, és inkább diplomáciai taktika
Az amerikai kormányzat erős nemzetközi nyomás alatt áll, hogy hagyjon fel Izrael katonai támogatásával, illetve szorítsa arra, hogy mielőbb fejezze be gázai hadműveleteit. Erre a jeruzsálemi kormány ígéretet is tett, de biztos határidőt nem tudott vállalni. Az amerikai diplomáciának ezért le kell adni olyan jeleket is a külvilág felé, hogy tisztában van Izrael felelősségével a gázai civilek felé, és törekszik szenvedéseik mérséklésére.
Ennek az washingtoni egyensúlyozó magatartásnak része a fehér foszfor bevetése felett érzett „amerikai aggodalom”, noha az eset nem is Gázában történt és nem tekinthető sem sorozatosnak, sem tömegesnek. 2013-ban az izraeli hadsereg ígéretet tett arra, hogy leállítja a fehér foszfor használatát a csatatéren, mondván, hogy áttér a gázalapú füsthéjakra. Korábbi gázai hadműveleteiben viszont valóban használta az eszközt.
A fehér foszfornak van története október 7. előttről is, és jórészt amerikai
A brit hadsereg 1916 végén, az első világháború félidejében mutatta be az első fehér foszforgránátokat. A Királyi Légierő iraki székhelyén az 1920-as iraki lázadás idején tömegesen vetették be a brit uralom ellen lázadó Anbar tartományban. Abban a korszakban civilek (munkások) is használtak fehér foszfor-gránátokat a rendőrség ellen sztrájkok és tüntetések idején, Észak-Írországban és Ausztráliában.
A szer igazi fejlődése a 2. világháborúban kezdődött, amikor az angliai foszforcégek azt javasolták, hogy a brit kormány szerelkezzen fel ilyen anyagokkal támadó fegyverekben is. Ezek legtöbbje rögtönzött páncélelhárító eszköz volt, amit a britek sietve gyártottak le, miután modern fegyverzetük nagy részét elveszítették a Dunkerque-i evakuálás során.
A normandiai partraszállás után (1944) a brit és amerikai szövetségesek széles körben használták a fehér foszfort a német ellentámadások megfékezésére és az ellenséges csapatok koncentrációinak pusztítására. Később a brit katonák a falklandi háború során (1982) széles körben használtak fehér foszfor gránátokat az argentin pozíciók gyöngítésére.
A koreai háború során (1950-53) az amerikai haderő kifejezetten a lakosság ellen is bevetette az eszközt, tüzérségi vagy kézi fegyverekkel.
Vietnám és Csecsenföld volt a két fordulópont
A fehér foszfor lőszert széles körben használtak az amerikai erők Vietnámban, valamint az orosz erők is mindkét csecsen háborúban. Az Egyesült Államok a Vietkong (Nemzeti Front Dél-Vietnám Felszabadításáért) alagútkomplexumainak elpusztítására vetette be, amivel elégették a szűk terek összes oxigénjét, és megfojtották az ott rejtőző partizánokat.
A orosz erők által a csecsen háborúkban bevetett fehér foszforos támadások számáról nincsenek pontos adatok, de a beszámolók tömeges alkalmazásról tudósítanak.
Az eddig ismert legnagyobb bevetés is amerikai volt
2004 novemberében, a második fallúdzsai csata során (Irak) az amerikai tüzérség tömegével lőtt ki fehér foszforlövedékeket a lázadó erőkre, amelyek vízzel nem oltható tűzhálót hoztak létre. Erről maga az amerikai hadsereg hivatalos kiadványa, a Field Artillery Magazine is beszámolt. A riport szerint „a fehér foszfor hatékony és sokoldalú hadianyagnak és erős pszichológiai fegyvernek bizonyult a lövészárokban lapuló felkelők ellen”.
HIRDETÉSA falludzsai harcokról szóló RAI dokumentumfilm videókat és fényképeket mutatott be, amelyekről azt állították, hogy a fegyveresek mellett civilek, nőkről és gyerekek haltak meg a fehér foszfortól származó égési sérülések nyomán.
(A mellékelt videó korhatárosan tekinthető meg, a benne látható rémségek miatt.)
Barry Venable alezredes, a Pentagon egyik szóvivője nem is tagadta, hogy „lehetséges, hogy civileket is megölt a fehér foszfor.”
Afganisztánban és Szíriában az összes hadviselő fél használt fehér foszfort
A szer hatásait rengeteg példa mutatja (a képeken Afganisztánból, Kurdisztánból, Etiópiából). Afganisztánban a legtöbb áldozatot nem a harcoló felek, hanem a civilek körében számlálták mivel a tálibok szakszerűtlenül és számolatlanul vetették be az eszközt. A legtöbb polgári személy a Bagram légitámaszpont melletti összecsapások során égett el.
Az Egyesült Államok egyben azt is elismerte, hogy legalább 44 alkalommal támadtak a nyugati szövetségesek is a tálibokra fehér foszfort bevetve.
HIRDETÉS
Következett a szíriai polgárháború, melynek során minden főbb szereplő, így a damaszkuszi kormány, az Egyesült Államok, az Orosz Föderáció és Törökország egyaránt bevetett fehér foszfor lőszert légicsapásaik és tüzérségi támadásaik során.
A második hegyi-karabahi háború során, 2020 októberében az azerbajdzsáni fél használt foszforfegyvereket a Shusha közelében lévő erdők felégetésére. Az azeri hatóságok viszont azt állították, hogy az örmény erők vetettek be fehér foszfort polgári területeken.
Jelenleg Ukrajna vádolja Oroszországot azzal, hogy inváziója során fehér foszfor lövedékeket használ, amit Moszkva rendre tagad.
Külső hivatkozások
1. világháború
A Pentagon nyilatkozata
A The Independent a falludzsai fiszforhasználatról
Fehér foszfor a kaukázusi háborúban
Ukrajnai használat
HIRDETÉS