Hiábavaló a Hamász felszámolása és a sok véráldozat, ha az övezet visszakerül egy olyan szervezet birtokába, amely nem ítéli el egyöntetűen a terrorizmust. Ezzel csak tovább tolnák a konfliktust, ami ismét kiújulhatna. Egyelőre az USA is bizonytalan a további megoldásokban.
HIRDETÉSA kérdés a távoli jövőbe mutat: ki fogja Gázát vezetni és működtetni a háború után? Lehet-e "Oslo-2"?
Noha a gázai háborúnak még messze nincs vége, a világ legtöbb kormányzata arra számít, hogy a Hamász erőszakkal megszerzett terror-közigazgatása megszűnik a fegyveres harcok befejezésével.
Vélemények már vannak, de évekbe telhet, amíg a megegyezés megszületik. Az már biztosnak tűnik, hogy Izrael nem akarja, hogy Gáza visszakerüljön a Palesztin Hatóság (Önkormányzat – PA) fennhatóságába.
Netanjahu szerint már annak idején is (a 90-es évek végén) tévedés volt Gáza visszaadása a palesztin hatóságnak, és ezt a hibát nem fogja még egyszer elkövetni.
Ezt a véleményét két héttel korábban már közölte Joe Biden amerikai elnökkel is, akinek azt mondta, hogy nem akarja, hogy "Gázából megint Fatahsztán, majd ismét Hamásztán legyen". (A Fatah-párt hagyományosan a Paleszin Önkormányzat legerősebb pártja, melyet Jasszer Arafat alapított, és halála óta Mahmúd Abbász vezet.)
A miniszterelnök saját személyes tévedéseként említi, hogy egyszer beleegyezett egy ilyen megoldásba, ami végül a most látott gyászos eredményeket szülte. Ennek okát abban látja, hogy a palesztin tábor nem egységes, és még mindig sok benne a terrormegoldásokat pártoló csoport vagy személy.
Azzal, hogy a PFSZ átengedte Gáza irányítását egy terrorszervezetnek, Netanjahu szerint erőtlennek és alkalmatlannak bizonyult egy ilyen ingatag és robbanásveszélyes körzet vezetésére. Utalt a 2007-es puccsra, melynek során a Hamász kiszorította a PA Fatah pártját Gázából, és erőszakkal, merényletekkel és gyilkosságokkal átvette az exklávé feletti irányítást.
Ezért nem tud megbízni abban, hogy az Abbász-féle hatóság képes biztosítani Izrael felé a biztonsági garanciákat.
Netanjahu egy ütköző (puffer) zónát esetleg el tudna elfogadni
"Ahelyett, hogy azt a fajta kormányzati reformot látnánk [a palesztin vezetésben], amely Németországban és Japánban a második világháború után bekövetkezett, az ellenkezője fog történni, ha ugyanazt az entitást, amely nem esett át semmilyen reformon vagy átalakuláson visszaküldjük Gázába” – mondta Netanjahu. „Igazán jó barátaink is ezt javasolják” – tette hozzá.
Netanjahu szerint valami egészen mást kell építeni, ha a háború véget ér. Elképzelése arra utal, hogy új palesztin kormányzatot és képviseletet szeretne látni, amely szavatartó tárgyalópartner, és egyben bírja a palesztin lakosság bizalmát is. Ennek eshetősége jelenleg a láthatáron sincs, mert a palesztin lakosságon belül a Hamász népszerűsége még mindig nagyon magas.
Emiatt Izrael fenntartja a jogot a terület feletti 'általános ellenőrzésre', beleértve a biztonsági kérdéseket is, de a belső kormányzásnak nyilvánvalóan palesztinnak kell lennie. Ezt maga Netanjahu sem vitatja, de leszögezte, hogy újonnan létrehozott kormányzati szervre lesz szükség.
A pufferzóna részleteiről nem szólt a miniszterelnök, de egy ilyen terv esetén abban részt kellene vennie Egyiptomnak és Jordániának is. Ez a két ország - vélhetően - nem fogja támogatni a javaslatot, és nem kívánja ennek katonai, logisztikai és szociális terheit vállalni.
Az Egyesült Államok sem lelkes ettől egy ilyen elképzeléstől, de bizonytalan is
A nemzetközi közösség és az Egyesült Államok már feltette a kérdést Izraelnek, hogy mi történik Gázával, miután befejeződött a Hamász megsemmisítését célzó hadjárat.
Az USA rendre jelzi aggodalmait a légitámadások miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek és a halálos áldozatok magas száma miatt. A Hamász legutóbb azt állította, hogy mintegy 15,000 palesztint öltek meg a gázai háborúval kapcsolatos harci cselekményekben, noha egyszer sem részletezte, hogy közülük hány volt a Hamász oldalán harcoló személy.
Az Egyesült Államok és nemzetközi szervezetek többször is felszólították Izraelt, hogy minimalizálja a polgári áldozatok számát és biztosítsa a segélyek beáramlását. Egyben hangsúlyozták, hogy a PA-nak kellene átvennie (pontosabban visszavennie) Gáza irányítását.
Nemzetközi jogi értelemben ennek az igénynek meg is van az alapja, mivel az ENSZ 1947-es határozata a tervezett arab állam joghatósága alá rendelte az övezetet.
Izrael problémája az, hogy sem a Nyugat, sem az arab kormányzatok eddig nem kínáltak biztonsági alternatívákat arra az eshetőségre, ha a terrormozgalmak új erőre kapnak Gázában.
Egyelőre nem lehet látni, hogy a Hamász maradványai mellé milyen más terrorszervezetek szivárognak be Gázába, és ameddig ennek eshetősége fennáll, Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy az IDF fenntartsa a katonai ellenőrzést az exklávé felett.
HIRDETÉSUgyanakkor a gondolata sem merült fel annak, hogy Izrael tartósan megszállja vagy netán annektálja Gázát
Ellentmondó amerikai nyilatkozatok
Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke szombaton a Biden-kormányzat Gázával kapcsolatos távlati víziójáról beszélt újságíróknak az ENSZ COP28 klímakonferenciáján az Egyesült Arab Emírségekben. „A Hamasz nem tudja ellenőrizni Gázát, Izraelnek pedig biztonságban kell lennie, miközben a palesztinoknak van politikai horizontja" – mondta. Ez magában foglalja a palesztin szövetség visszatérését Gáza vezetésébe.
„A PA biztonsági erőit meg kell erősíteni, hogy végül átvegyék a biztonsági feladatokat Gázában” – mondta az amerikai alelnök. Ennek reményteli időpontját és menetét viszont nem tudta megjósolni.
Harris azt mondta Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnöknek, hogy „az Egyesült Államok semmilyen körülmények között nem engedélyezi a palesztinok kényszerített áttelepítését Gázából Ciszjordániába, sem a gázai határok újragondolását”. Ugyanezt ismételte el II. Abdullah jordán királynak és az Egyesült Arab Emírségek elnökének is.
Arab tárgyalófeleinek Harris "háromlábú" stratégiát javasolt Gáza jövőjére: (1) újjáépítés, amire a nemzetközi közösségnek jelentős erőforrásokat kell szentelnie (2) biztonság, felszólítva a palesztin hatóság erõit, hogy vállalják Gázában a biztonsági felelősséget, és (3) a közigazgatás, amit egy „újjáélesztett” palesztin hatóság vezet, a palesztin nép akarata szerint.
Harris szavaival nem cseng egybe John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő kijelentése az ABC-nek adott nyilatkozatában, amiben kifejtette, hogy a meglévő Palesztin Hatóságnak nincs hitelessége Gáza kormányzásához. „Bármilyennek is néz ki a kormányzás Gázában, reagálnia kell a palesztin nép törekvéseire, és jelenleg a Palesztin Hatóság nem rendelkezik ezzel hitelesen” – mondta.
HIRDETÉSKülső hivatkozások
Az ENSZ államalapító határozata, 1947
Netanjahu nyilatkozata
Izrael alapcéljai a gázai háborúban