A szegénység általános szintje az egész blokkban csökkent, de nem mindenhol, Franciaországban például még nőtt is. Számos kelet- és dél-európai ország viszont több tucat százalékponttal csökkenteni tudta a szegénységi rátát, közéjük tartozik Magyarország is.
Franciaország azon kevés európai országok egyike, ahol a szegénységi ráta az elmúlt évtizedben nőtt.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Párizsban 2014 óta csaknem 2 százalékkal nőtt azoknak az embereknek a száma, akik "nehézségekkel" vagy "nagy nehézségekkel" küzdenek a megélhetés terén, ahogy a statisztikai intézet fogalmaz.
Franciaországon kívül az elmúlt tíz évben csak Észak-Európában nőtt a szegénységi ráta: Dániában (+2,4%), Finnországban (2%), Svédországban (2,8%) és az EU-n kívül Norvégiában (+4,7%).
Mely uniós országok csökkentették leginkább a szegénységi rátát?
Ugyanakkor számos kelet- és dél-európai ország több tucat százalékponttal csökkentette a szegénységi rátát: az EU-ban Ciprus áll az élen (-38%), majd Horvátország (34,6%), Magyarország (26,8%), Bulgária (26,5%) és Románia (21,8%) következik.
Az EU-ban a teljes szegénységi ráta jelenleg 17,4%, ami azt jelenti, hogy tíz emberből majdnem kettőnek komoly gondot okoz a megélhetés.
Az Eurostat által közölt legutóbbi adat enyhe javulást jelent 2023-hoz képest, amikor 19,1% volt, és tíz százalékpontos javulást 2015-höz (27,1%) képest. Néhány országban azonban még mindig jóval magasabb az arány.
Görögországban például a jelenlegi arány csaknem 67%, ez azt jelenti, hogy ott a legmagasabb a szegénységben élők aránya az összes uniós ország közül. A szomszédos Bulgária 37%-kal, Szlovákia pedig majdnem 29%-kal követi. Magyaroszágon ez az arány 19,8%.
Továbbra is riasztó a szegénység aránya a nem felnőttek körében
Életkor szerinti bontásban a legfiatalabb generáció küzd a legjobban a szegénységgel.
A 18 év alattiak körében a legmagasabb a szegénységi ráta, 20,6%, míg a 65 éves és idősebbek körében a legalacsonyabb, 14,9%.
"2023 és 2024 között minden korcsoportban csökkent az összesített arány" - írja az Eurostat.
"A legnagyobb csökkenés a 18-64 éves korcsoportban volt tapasztalható, 1,8 százalékpontos (pp), míg a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportban egyaránt 1,6 százalékpontos volt a visszaesés".