A szegénység általános szintje az egész blokkban csökkent, de nem mindenhol, Franciaországban például nőtt. Számos kelet- és dél-európai állam viszont több tucat százalékponttal csökkenteni volt képes a szegénységi rátát, közéjük Magyarország is.
Az Európa Unióban csaknem minden tizedik ember „szegénynek” számít. Másként mondva, a lakosság 17,3%-a nehezen, vagy nagyon nehezen tud megélni.
Az Eurostat legfrissebb adatai enyhe javulást mutatnak a 2023-as 19,1%-hoz képest, és csaknem tíz százalékpontos javulást a 2015-ös 27,1%-hoz képest. Az unió egyes tagállamaiban azonban ez az arány még mindig jóval nagyobb. Görögországban például csaknem 67%, ami az EU-országok között a legmagasabb. Bulgáriában 37%, Szlovákiában közel 29% az arány.
Az elmúlt évtizedben a szegénységben élők aránya szinte kizárólag Európa északi felében emelkedett: Dániában (+2,4%), Finnországban (2%), Svédországban (2,8%) és Norvégiában (+4,7%). De nőtt Franciaországban is (+1,8%), ami az egyetlen a blokk négy legnagyobb gazdaságából.
Ugyanakkor számos kelet- és dél-európai ország több tíz százalékponttal csökkentette szegénységi rátáját, az EU-ban a legnagyobb mértében Ciprus(-38%), de Horvátország (34,6%), Magyarország (26,8%), Bulgária (26,5%) és Románia (21,8%) is.