EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Nem biztos, hogy húszik voltak az Arab-tengeri kalózok, de Jemen felé menekültek

A Central Park nevű tanker, amelyet fegyveresek támadtak meg az Arab-tengeren 2023. november 26-án
A Central Park nevű tanker, amelyet fegyveresek támadtak meg az Arab-tengeren 2023. november 26-án Szerzői jogok Zodiac Maritime/AP
Szerzői jogok Zodiac Maritime/AP
Írta: Euronews
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egy izraeli tulajdonban lévő olajszállítót akartak eltéríteni kalózok, de a hajó vészjelzésére az amerikai haditengerészet időben reagált. Másnap kilőttek a két hajóra két ballisztikus rakétát Jemen déli, húszik ellenőrizte területéről.

HIRDETÉS

Egyik rakéta sem talált célba, a hajóktól körülbelül tíz tengeri mérföldre csapódtak a tengerbe az Ádeni-öbölben - közölte az amerikai hadsereg központi parancsnoksága.

A Central Park nevű tanker egy izraeli üzletember tulajdona, libériai zászló alatt hajózik. November 26-án vészjelzést adott le, amire az amerikai haditengerészet Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó csapásmérő egysége válaszolt. A USS Mason (DDG 87) sietett a kereskedelmi hajó segítségére, és meg is futamította a kalózokat. Öt fegyveres hagyta el a tankert egy csónakon Jemen felé. A Mason üldözőbe vette, és el is fogta őket. A rakétákat, amelyek a tanker és az amerikai hadihajó közelében csapódtak be, még a művelet idején, másnap hajnalban lőtték ki "a lázadó húszi kormány ellenőrizte területről".

Az amerikai hadsereg közleménye körültekintően fogalmaz

Jemen felől rendszeresen támadják drónokkal és rakétákkal Izraelt és a térség amerikai támaszpontjait is a Hamász október 7-i izraeli vérengzése óta. De miután a jemeni polgárháborút évekkel ezelőtt kirobbantó húszi lázadók mögött Irán áll, az Egyesült Államok kerüli a nyílt konfrontációt. Igaz, közben átvezényelte a Földközi-tenger keleti medencéjébe két repülőgép-hordozó csapásmérő egységét is, először a Gerald R. Fordot, majd a Dwight D. Eisenhowert, és utóbbi már a Perzsa-öbölben van, ahol a 2019-es incidensek óta nem járt ilyen méretű amerikai harci flotta. Azon a nyáron az iráni Forradalmi Gárda csapott le többször is brit érdekeltségű kereskedelmi hajókra, és egyszer egy amerikai hadihajó is érintetté vált egy dróntámadásban. Nem találták el, leszedte a drónokat, de ez elég volt ahhoz, hogy az amerikai hadsereg Szaúd-Arábiába vezényelje még ötszáz katonáját.

A teheráni vezetésnek bevallottan része van a Hamász Izrael elleni, példátlan méretű és természetű terrorakciójában, miközben mindig is nyíltan vállalta, hogy el akarja törölni Izraelt a föld színéről. Az Egyesült Államoknak már csak ezért is esküdt ellensége. Úgyhogy miközben a gázai háború önmagában is azzal fenyeget, hogy berobbantja a térség, sőt a világ lappangó konfliktusait, beláthatatlan következményekkel járna, ha Irán és az Egyesült Államok a mostani helyzetben közvetlenül szembekerülne egymással. 

A Galaxy Leader (korábbi felvétel)
A Galaxy Leader (korábbi felvétel)Kristijan Bracun/AP

Egy hete is volt egy kalóztámadás, akkor a Vörös-tengeren

Egy kereskedelmi hajót szálltak meg húszi terroristák november 20-án abban a hiszemben, hogy izraeli. A Galaxy Leader tulajdonosai között valóban van izraeli cég, de per pillanat egy japán társaság bérli a teherszállítót.  Abban az esetben egyértelmű volt, hogy a húszik a támadók, mert ők tettek közzé egy videót, amely az akció közben készült, és szóvivőjük közleményt is kiadott a hajó eltérítéséről. A húszik egyébként nem csinálnak titkot abból, hogy Izrael ellenségei. Közölték, hogy az Izrael elleni "ellenállási tengely" részének tekintik magukat.

A vasárnapi incidens előtt két nappal az Indiai-óceánon támadtak drónokkal egy izraeli teherhajót, egy nappal korábban pedig a Thomas Hudnerről elnevezett amerikai romboló szedett le több drónt is a Vörös-tengeren, november eleje óta már másodszor.

Október végén az amerikai handsereg iraki és szíriai támaszpontjait érte rakéta- és dróntámadás, ezekért Iránt tette felelőssé a Fehér Ház.

A húszik akciói nem csak a gázai háborút súlyosbítják

A 2014 őszén kezdődött jemeni polgárháború rövid idő alatt proxiháborúvá nőtt, amelyben Szaúd-Arábia és Irán dirigálnak. A harcok elképzelhetetlen viszonyokat teremtettek az amúgy is rendkívül szegény arab országban. Az ottani, több mint 15 millió embert érintő humanitárius válságot az ENSZ évek óta a világ legsúlyosabb ilyen kríziseként tartja számon. 

Ebben a helyzetben hozhatna áttörést az a békekötés, amelyen a szaúdi vezetés dolgozik egy ideje, mert a jemeni beavatkozás rég túlnőtt azon, ami Rijádnak még megérte. A béketerv szerint fél éven belül minden külföldi haderő kivonulna Jemenből, és Szaúd-Arábia még pénzzel is támogatná a talpraállást, nem utolsó sorban azzal, hogy a hatalmas ország déli, olajban gazdag részéből forrásokat irányíttatna át a húszik ellenőrzése alatt álló szegény, északi országrészbe.

Csakhogy miután a húszik most beszálltak Izrael és a Hamász háborújába, a brit és az amerikai kormány terrorszervezetté akarja nyilváníttatni a jemeni lázadókat, ami lehetetlenné teszi a béketárgyalások folytatását. Szaúd-Arábia még nem adta fel, mindent megtesz, hogy sikerüljön elszigetelnie a jemeni polgárháború ügyét Izrael és a Hamász háborújától.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Luxushajó mentette ki a napok óta nyílt vizen hánykolódó gumicsónak utasait

Dróntámadás ért egy teherhajót az Indiai-óceánon

Jemenből is drónokat és rakétákat indítanak Izrael felé, egy sem ért célba