EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A világ első ámbráscet-rezervátumát létesíti Dominika

Anyaállat borjával
Anyaállat borjával Szerzői jogok Wikimedia Commons/Gabriel Barathieu
Szerzői jogok Wikimedia Commons/Gabriel Barathieu
Írta: Euronews/ÁG
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A földkerekség egyik legnagyobb állatát egy apró karib-tengeri ország veszi védelmébe.

HIRDETÉS

A földkerekség egyik legnagyobb állata mindig is felkeltette az emberek figyelmét. Ennek tudható be, hogy nem rendszertani nevén, hanem bálnaként emlegetik a legtöbben. Mérete mellett különlegessége, hogy bár az óceán egyik királya, mégsem hal, a cetfélék az emlősök osztályába tartoznak. Az ember alaposan megváltoztatta a világot, így a rettenthetetlen méretű ámbráscetek is védelemre szorulnak napjainkban. Ezért nagy szó az első számukra létrehozott rezervátum.

A világ első védett területét a Dominikai Közösség partjainál alakítják ki, így a világsajtó máris azon élcelődik, hogy egy apró karib-tengeri ország tesz a földkerekség egyik legnagyobb állatának fennmaradásáért. 

A védett területen megtiltják a kereskedelmi célú halászatot és a nagy tengerjárók közlekedését.

Az ámbráscetek élőhelyeinek nagyobb gócai
Az ámbráscetek élőhelyeinek nagyobb gócaiWikimedia Commons/Kruzon

A tudósok szerint a tengeri védett terület létesítése nemcsak azért fontos lépés, mert menedéket nyújt az állatoknak, hanem azért is, mert a klímaváltozás elleni küzdelemben is szerepet játszhat.

A nagy ámbráscetek ugyanis a felszín közelében ürítenek, mert a nem létfontosságú életfunkcióikat leállítják, amikor mintegy 3000 méteres mélységbe merülnek. Tápanyagban gazdag ürülékük táplálja a planktonokat, amelyek viszont megkötik a légkörben lévő szén-dioxidot, és mikor elpusztulnak, azzal együtt süllyednek az óceán fenekére.

A 800 négyzetkilométernyi rezervátum a 751 négyzetkilométeres, 75 ezer lakosú szigetország nyugati partjai közelében azért ideális menedék a veszélyeztetett nagy ámbráscetnek, mert a kulcsfontosságú élőhelyen biztonságosan nevelkedhetnek az utódai és elegendő táplálék is van számára.

Shane Gero biológus
Shane Gero biológusAP Photo/Clyde K Jno-Baptiste

Shane Gero bálnabiológus, a dominikai ámbráscetprojekt alapítója arra is hangsúlyozta, hogy a Dominika közelében élő ámbráscet-populáció többet ürít más ámbrásceteknél, aminek egyelőre nem tudják a pontos magyarázatát. 

Lehet, hogy többet esznek vagy a táplálékukban van valami különleges. Gero szerint viszont bizonyos szempontból ezzel segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A Dominika környékén élő ámbráscet-populáció kevesebb mint 500 példányból áll, és más ámbráscetektől eltérően nem vándorolnak túl nagy távolságokra. A nőstényeknek 5-7 évente születik egy utóda. Gero szerint több mint 60 éves példányok is vannak a populációban.

Bálnás graffiti a rezervátum közelében
Bálnás graffiti a rezervátum közelébenAP Photo/Clyde K Jno-Baptiste

A dominikai kormány szerint a rezervátum a fenntartható kisüzemi halászatot nem érinti, ugyanakkor olyan nemzetközi hajózási útvonalat jelölnek ki, amely megvédi az akár 16-18 méteres állatokat a hajókkal való ütközéstől, ami gyakori oka a példányok pusztulásának. Emellett a turisták számát is korlátozni fogják, hogy ezzel is biztosítsák a rezervátum nyugalmát.

Az apró szigetország miniszterelnöke, Roosevelt Skerrit közleményében Dominika "értékes polgárainak" nevezte a felségvizeiben élő ámbrásceteket.

A Pristine Seas természetvédő szervezet becslései szerint a dominikai vizekben élő több száz ámbráscet jelenléte évi 4200 tonna szén-dioxidot von ki a levegőből, ami egyenlő 5000 autó forgalomból való kivonásával.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Precedenst teremthet az ENSZ Tengerjogi Törvényszéke

Már visszafordíthatatlan, elkezdték az óceánba engedni a fukusimai atomreaktor hűtővizét

20 lepkefaj tűnt el Magyarországon és a póknépesség is csökkent