A földkerekség egyik legnagyobb állatát egy apró karib-tengeri ország veszi védelmébe.
HIRDETÉSA földkerekség egyik legnagyobb állata mindig is felkeltette az emberek figyelmét. Ennek tudható be, hogy nem rendszertani nevén, hanem bálnaként emlegetik a legtöbben. Mérete mellett különlegessége, hogy bár az óceán egyik királya, mégsem hal, a cetfélék az emlősök osztályába tartoznak. Az ember alaposan megváltoztatta a világot, így a rettenthetetlen méretű ámbráscetek is védelemre szorulnak napjainkban. Ezért nagy szó az első számukra létrehozott rezervátum.
A világ első védett területét a Dominikai Közösség partjainál alakítják ki, így a világsajtó máris azon élcelődik, hogy egy apró karib-tengeri ország tesz a földkerekség egyik legnagyobb állatának fennmaradásáért.
A védett területen megtiltják a kereskedelmi célú halászatot és a nagy tengerjárók közlekedését.
A tudósok szerint a tengeri védett terület létesítése nemcsak azért fontos lépés, mert menedéket nyújt az állatoknak, hanem azért is, mert a klímaváltozás elleni küzdelemben is szerepet játszhat.
A nagy ámbráscetek ugyanis a felszín közelében ürítenek, mert a nem létfontosságú életfunkcióikat leállítják, amikor mintegy 3000 méteres mélységbe merülnek. Tápanyagban gazdag ürülékük táplálja a planktonokat, amelyek viszont megkötik a légkörben lévő szén-dioxidot, és mikor elpusztulnak, azzal együtt süllyednek az óceán fenekére.
A 800 négyzetkilométernyi rezervátum a 751 négyzetkilométeres, 75 ezer lakosú szigetország nyugati partjai közelében azért ideális menedék a veszélyeztetett nagy ámbráscetnek, mert a kulcsfontosságú élőhelyen biztonságosan nevelkedhetnek az utódai és elegendő táplálék is van számára.
Shane Gero bálnabiológus, a dominikai ámbráscetprojekt alapítója arra is hangsúlyozta, hogy a Dominika közelében élő ámbráscet-populáció többet ürít más ámbrásceteknél, aminek egyelőre nem tudják a pontos magyarázatát.
Lehet, hogy többet esznek vagy a táplálékukban van valami különleges. Gero szerint viszont bizonyos szempontból ezzel segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A Dominika környékén élő ámbráscet-populáció kevesebb mint 500 példányból áll, és más ámbráscetektől eltérően nem vándorolnak túl nagy távolságokra. A nőstényeknek 5-7 évente születik egy utóda. Gero szerint több mint 60 éves példányok is vannak a populációban.
A dominikai kormány szerint a rezervátum a fenntartható kisüzemi halászatot nem érinti, ugyanakkor olyan nemzetközi hajózási útvonalat jelölnek ki, amely megvédi az akár 16-18 méteres állatokat a hajókkal való ütközéstől, ami gyakori oka a példányok pusztulásának. Emellett a turisták számát is korlátozni fogják, hogy ezzel is biztosítsák a rezervátum nyugalmát.
Az apró szigetország miniszterelnöke, Roosevelt Skerrit közleményében Dominika "értékes polgárainak" nevezte a felségvizeiben élő ámbrásceteket.
A Pristine Seas természetvédő szervezet becslései szerint a dominikai vizekben élő több száz ámbráscet jelenléte évi 4200 tonna szén-dioxidot von ki a levegőből, ami egyenlő 5000 autó forgalomból való kivonásával.