Október végén, 64 éves korában elhunyt Anglia, de talán az egész világ legszórakoztatóbb sorsú bűnözője, Dave Courtney, aki Guy Ritchie híres filmjének egyik gengszterkarakterét is ihlette. Kegyetlen pénzbehajtó, kemény, de régivágású alvilági figura volt, aki élete végén könyveivel is jól keresett.
Dave Courtney színes, és kurtának nem mondható rovott múltjában szerepel a többi között egy pókmajom, amit a Crystal Palace állatkertből kísérelt meg elcsenni. Egy másik, még 1980-ban jegyzett incidens főszereplője – rajta kívül – hat kínai pincér volt, továbbá egy húsvágó bárd és egy szamurájkard, ami után Courtney-t Őfelsége egyik legbiztonságosabbnak tartott börtönében, a Belmarshban szállásolták el egy évre. A krónikások azonban megjegyezték, hogy ebben az ügyben a gyilkossági kísérlettel kapcsolatos kezdeti vádat ejtették.
A közelmúltban bekövetkezett halála után kiadott gyászjelentés szerint a 64 éves gengszterre celebként emlékeznek. A pénzbehajtás során ugyan igencsak mozgalmas volt alvilági élete – kiterjedt kapcsolati rendszere miatt például Yellow Pagesnek, Arany Oldalaknak becézték –, idővel azonban lankadt bűnözői aktivitása, és emlékiratait fogalmazta meg, amelyek rendre sikerkönyveknek bizonyultak. Ő magát Dodgynak, Agyafúrtnak szerette hívni. Filmekben és dokumentumfilmekben szerepelt, a befolyt pénzt pedig nemcsak magára költötte, hanem jótékonykodott – a közelmúltban Ukrajna javára –, és más rászorulókon, főleg gyermekeken segített adományaival.
„Stílusgurunak” is hívták – bár ez egy szubjektív megítélés, így mindenki eldöntheti a jellemzés megalapozottságát. Courtney kedvenc eszköze a nyers boxer volt.
Gyakran fényképezkedett boxerrel az öklén, amit annyira megkedvelt, hogy a szárnyas változatát a hátára tetováltatta.
Saját, ősrégen létrehozott weboldala mára elavultnak tűnhet, annál izgalmasabban hangzanak azonban ott felsorolt, súlyos törvénysértései: gyanúsították és vádolták gyilkossággal, testi sértéssel, lopással, rablással, verekedéssel.
Az ígéretes indulás: már iskolásként ellopta az éhező biafrai gyerekeknek gyűjtött pénzt
David John Courtney 1959. február 17-én született a londoni prolinegyedben, Bermondsey-ben, ahol a mai napig a hamisítatlan cockney tájszólást beszélik. Apja cserkészvezető volt, anyja pedig áruházi detektív a Woolworths-ben.
„Bárcsak azzal magyarázkodhatnék, hogy hátrányos helyzetből származom, de ez nem igaz. Szerető szüleim voltak. Összetörtem anyám és apám szívét, mert gonosznak születtem, és gazember akartam lenni” – mondta egyszer.
Az iskolában ellopta a szülők által az éhező biafrai gyerekek megsegítésére összegyűjtött adományokat, bolti szarka volt, autókat tört fel, máskor pedig sorra kopogtatott be mindenkihez egy nem létező úszóverseny - természetesen pénzbeli - támogatásáért. Miután kicsapták az iskolából, kirakatrendezőként dolgozott, de csak rövid ideig. Az áruházból azért rúgták ki, mert – magától értetődően – ott is lopott.
Behajtóként – ötven százalékos jutalékért – Ausztráliába is elutazott, hogy bevasalja az adósságot. Habozás nélkül levágta egy férfi ujját, aki nem volt hajlandó fizetni. „Valamelyest segített, hogy a mellkasára tapostam, és a padlóhoz szegeztem” – dicsekedett.
Szép ruhákra vágyott, csillogó ékszerekre, autókra, irigyelt vakációkra – ezekkel az egyszerű okokkal magyarázta, miért lett belőle bűnöző. De volt egy bökkenő: „minél súlyosabb bűnt követ el valaki, annál kevesebb emberrel oszthatja meg titkát, és annál kevesebbet költhet”. Courtney mégsem adta fel álmait, a glamour fontosabb volt számára.
Az idő múlásával mégis engedményekre kényszerült, és televíziós dokufilmekben, meg alacsony költségvetésű brit gengszterfilmekben vállalt szerepet. „Lehangoló tény azt állítani, hogy Dave televízióra született” – sajnálkozott egy kritikus.
„Nem szeretek embereket ölni”
Hosszú bűnözői - és persze bírósági - pályafutása során gyakran gúnyt űzött az igazságszolgáltatásból. Saját állítása szerint tizenkilenc perben nem találták bűnösnek – köztük egy újabb gyilkossági ügyben 1989-ben. A bíróságon többször udvari bolondnak öltözve jelent meg, az ominózus felmentés után pedig már a törvényszék lépcsőjén hamiskás mosollyal elismerte, hogy valójában bűnös. Csak hát, az ártatlanságát kimondó ítélet után ugyanabban az ügyben nem lehetett újra az esküdtszék elé állítani.
„Szitává lőttek” – állította magáról, bár ennek nyomai nem látszanak félmeztelen felsőtestén, amellyen a szárnyas boxerrel kérkedett. Münchhausen báró lódításával mesélte: golyó ütötte sebei vannak, késsel támadtak rá, egy kocsmai verekedésben pedig majdnem leharapták az orrát.
Ölnie kellett, hogy életben maradjon – fejtette ki interjúkban.
„Nem szeretek embereket ölni. De ez olyan, mint a foci. Minél gyakrabban műveled, annál könnyebb lesz” – idézte magyarázatát a Telegraph.
A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső
„Rácsaptam a szolárium napozóágyának fedelét, majd négyszer-ötször keményen megütöttem. A feje melletti műanyag fedél ripityára tört” – írta Courtney egyik visszaemlékezésében, majd így folytatta: „Megvártam, amíg elég közel kerül hozzám, hogy minden szavamat megértse. »Figyu, ha még egyszer ujjat húzol a haverommal, és megfeledkezel a napozókrémről, szénné égetlek!« Rettegő tekintetéből ítélve megértette az üzenetet, és kioldalgott” – áll emlékirataiban.
Ha ez az apró részlet ismerősnek tűnik, akkor ez azért van, mert az incidens visszaköszönt Guy Ritchie legendás filmjében, az 1989-ben bemutatott A ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacsőben amelyben a Dave Courtney-ról mintázott Nagy Chris szerepét Vinnie Jones játszotta.
Courtney már jóval korábban ellentmondást nem tűrő „kemény legényként” mutatkozott be a BBC által 1991-ben készített portréban. Hat könyve közül az elsőt, az Állítsátok meg a járatot, le akarok szállni című memoárját a hatásvadász Villát döftem a fejébe címmel ismertette egy bulvárlap.
Miután a súlyos balhéiról szóló történetek zömét csak saját elmondásából ismerjük, nehéz megítélni, mennyire hihetők. Dave Courtney a közösségi médiában OBE, azaz One Big Ego-ként, nagy egóként jellemezte magát. Ebbéli szerepében az egyik „nagy vonatrabló”, Bruce Reynolds művész fiát, Nicket is megigézte, aki egy mellszobrot faragott tiszteletére. Nem volt azonban egyöntetű a megítélése az alvilági körökben sem.„Mad” Frankie Fraser, egy hírhedt banda behajtója például kifogásolta, hogy Courtney bekerült a bűnözői Pantheonba. Egy „fűnek” - így hívták a londoni alvilágban a rendőri besúgókat - nincs ott a helye, érvelt a rivális gengszter.
Tény, hogy egy 2000-ben, egy Old Bailey-ben lefolytatott per során – amelyen tisztázták a vád alól, hogy kokaint csempészett egy vétlen nő holmija közé – Courtney-t bejegyzett rendőrségi informátorként nevezték meg Tommy Mack fedőnéven. Váltig tagadta, hogy „fű”, informátor lenne. Azzal védekezett, hogy a rendszerrel visszaélve így álcázta kapcsolatát egy korrupt nyomozóval.
A nagy vonatrablás
Dave Courtney szeretett a híres bűnözők fényében sütkérezni. Az 1963-as nagy vonatrablás idején csupán négyéves volt.
A Royal Mail szerelvénye Glasgowból szállított Londonba megsemmisítésre szánt bankjegyeket. A vonatot egy megtévesztő jelzéssel a nyílt pályán megállították, majd kifosztották. A rablók összesen több mint 2,6 millió akkori fontot zsákmányoltak, ám az országos hajtóvadászat során sokan közülük viszonylag gyorsan kézre kerültek.
Elfogták a rablás értelmi szerzőjét, a már említett Bruce Reynoldst is, aki viszonylag enyhe, tíz éves börtönnel megúszta az ügyet, Ronnie Biggs azonban súlyos testi sértésért harminc évet kapott, ő ugyanis leütötte a mozdonyvezetőt. Biggst szinte nemzeti hősként ünnepelték, amikor 15 hónap elteltével megszökött a börtönből, Párizsban új arcot szabatott magának, majd kacskaringós ausztráliai kitérővel végül Brazíliában telepedett le, ahol büszkén ünnepelte, hogy a Legfelsőbb Bíróság elutasította a brit hatóságok kiadatási kérelmét.
A nagy vonatrabló 70. születésnapjára Dave Courtney is meghívást kapott Rióba. Később könnyes szemekkel mesélt az élményről, jobb kifejezés híján azt találta mondani: „romantikus” esemény volt.
„Úgy érzem, mintha a történelem egy részét élném át” – jelentette ki.
Hírhedt személyből híresség
Bűnözői karrierje csúcspontjának azt tartotta, hogy személyesen Reggie Kray, a londoni szervezett alvilág legendás alakja kérte fel, hogy megszervezze fivére, Ronnie 1995-ös temetésének biztosítását.
„Megtisztelő” – reagált a felkérésre Dave Courtney, aki megjegyezte, hogy a rettegett Kray-ikrek „a régi iskolából származnak”, és akik iránt mindig „a legnagyobb tisztelettel” viseltetett.
A temetés óriási tömegeket vonzott, mégis a vártnál békésebben zajlott. A biztonsági főnök, Courtney egy földig érő, ötezer fontos, selyemmel bélelt kasmír Versace felöltőben pompázott, „mint Darth Vader”. Megszemlélte a búcsúztatóra toborzott „biztonsági ezredet”, majd tűnődve megjegyezte: „ennyi emberrel akár Lengyelországot is megszállhattam volna”. A temetés után negyven zsoldosát önzetlenül elvitte egy tenerifei nyaralásra.
Hazatérésük után azonban sokat közülük – ajtónállóként és kidobólegényként dolgoztak – elbocsátottak. A rendőrség ugyanis azzal fenyegette meg a hírhedt Kray-ikrek tulajdonában levő mulatókat és klubokat, hogy bezáratja őket, ha folytatják bűnös üzelmeiket.
„Ronnie temetése egy korszak végét jelentette” – elmélkedett Courtney, majd azzal nyugtatta magát, hogy ekkor vált hírhedt személyből hírességgé.
A Camelot-kastély
Régen minden gengszter feketében járt, de ma már ez snassz, amikor mindenki Versaceban, Hugo Bossban vagy Armaniban virít – magyarázta az Independentben még az ezredfordulón.
Courtney egy több mint száz öltönyből álló ruhatárral büszkélkedhetett. „Szörnyűség” ugyanazt az öltönyt három-négyszer is felvenni – magyarázkodott. Ékszereire különösen kényes volt. „Az egyik csuklómon egy kilencvenezer fontos karkötő van, a másikon levő tízezerbe került” – dicsekedett.
A dél-londoni, iskolából átalakított házát Camelot-kastélynak nevezte el. Egyik termét egy tar férfi méretes freskója ékesíti, aki feltűnően hasonlít a kastély tulajdonosára.
A freskón kívül értelemszerűen fegyverek garmada borítja a falakat – a középkoriak hamisítványok –, a vetítőtermet pedig – állítólag – „szexbörtönnek” rendezték be, ahol felnőttfilmeket is forgattak.
Tetszetős kép ábrázolja azonban II. Erzsébet királynőt is, az épület előtt pedig Union Jackek, brit zászlók lobognak. A tűzfalon óriási festmény tiszteleg sok hírhedt bűnöző, köztük a Kray-ikrek, a nagy vonatrablók és Al Capone előtt.
Egy kék táblán ez áll:
Courtney tavaly elnézést kért a szomszédaitól, miután az ajándékba kapott pávája kiszabadult a kertből, és ámokfutásba kezdett a környéken.
„Nem tudtam, hogy képes repülni. Azt hittem, olyan, mint a csirke... vagy valami hasonló” – magyarázkodott, de már későn. A páva mindörökre eltűnt.
Elkötelezett emberbarát
Keményfickós szerepének némileg ellentmond, hogy elkötelezett emberbarátként több mint egy évtizeden át egy jótékonysági szervezet védnöke volt, amely ADHD-ben szenvedő gyerekek számára gyűjtött adományokat, maga Courtney pedig lelkesen tartott iskolai előadásokat a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarról, a neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenességről.
A Camelot-kastélyban 2017-ben diszkót nyitott, amelynek bevételét autista gyermekek megsegítésére fordította.
Az orosz-ukrán háború kitörése után haladéktalanul a megtámadott Ukrajna pártjára állt.
„A visszaszámlálás addig tart, amíg Bren és én el nem indulunk ukrajnai segélyutunkra” – jelentette tavaly májusban az Instagramon, egy kék-sárga zászló kíséretében, és hozzátette: „nemcsak segélyt szállítunk, hanem találkozunk néhány brit haverral is, akik az oroszok ellen harcolnak”, majd felszólította ismerőseit, hogy segítsenek azoknak, akik ebbe a „szörnyű helyzetbe keveredtek”.
Egy igazán szépen villanó fattyú
A Camelot-kastélyban, a bejárati ajtó mellett volt egy sírkő, amelyre még 1999-ben figyelt fel egy újságíró. „Dodgy Dave Courtney. Egy villanó fattyú, de egy igazán szépen villanó fattyú. Született: 59.2.17. Meghalt: soha” – írta az emléklapon minden álszerénység nélkül.
Nos, az utolsó megállapítás nem volt helytálló.
„Mély szomorúsággal tudatjuk, hogy Dave Courtney 64 éves korában elhunyt” – jelentette a család október utolsó előtti vasárnapján. „Az általa választott életmóddal, kivált a rákkal és az ízületi gyulladással járó fizikai fájdalom túlságosan nagy volt” – tették hozzá.
Dave Courtney önkezével vetett véget életének. „Lőfegyverrel” – amint azt a tudósítások akkurátusan rögzítették.