Az Egyesült Államok vezetése arra számít, hogy az elmúlt időszak látogatásai után két szinttel feljebb, a legmagasabb szintre jut a vietnámi diplomáciában – közvetlenül Moszkva és Peking mellé.
HIRDETÉSA legmagasabb diplomáciai szintre fejlesztené a kapcsolatokat Vietnámmal az Egyesült Államok, miután Kínával feszültté vált a viszonya. Joe Biden amerikai elnök ezért a héten az ázsiai országba utazik. A kommunista vezetésű Vietnám viszont kezdetben tartott a diplomáciai kapcsolatok fejlesztésétől, nehogy feldühítse Pekinget.
Washington annak érdekében, hogy meggyőzze Hanoit az elmúlt hónapokban többször küldött magas rangú politikusokat az országba. Arra számítanak, hogy a vietnámi diplomáciai csúcsára, Moszkva és Peking mellé kerülhetnek. Vietnám viszont - feltehetően azért, hogy megnyugtassa Pekinget - arról tárgyalt magasrangú kínai politikusokkal, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök vagy a kínai miniszterelnök, Li Hsziang Hanoiba utazik majd.
A vietnámi politikusok úgy vélik, a kínai fél dühének kockáztatása ellenére is most a legalkalmasabb az amerikai diplomáciai kapcsolatok újabb szintre emelése. A Reutersnek nyilatkozó Le Long Hiep, a szingapúri Iseas-Yusof Ishak Intézet kutatója ugyanis arra számít, hogy a jövőben tovább romlik a két nagyhatalom viszonya.
Az Egyesült Államok támogatja Vietnámot, hogy egyike legyen a térség legnagyobb félvezetőket gyártó gazdaságának, de a nemrég elfogadott jogszabály, amely értelmében az amerikai pénzügyminiszter adhat engedélyt a beruházásokra, korlátozza a Vietnámban befektethető tőkét és munkaerőt.
A vietnámi vezetés mindeközben szeretné fejleszteni a többnyire orosz gyártmányú fegyverkészletét, ezért több országgal - köztük Oroszországgal is - tárgyalásokat folytat ennek megoldására. Az Egyesült Államokkal szintén tárgyaltak fegyverbeszerzésről, ám ebben a kérdésben egyelőre nem született döntés.
A kínai elnök nem vesz részt a G20-as találkozón
A BBC és a CNN is arról számolt be, hogy a G20-ak idei, indiai csúcstalálkozóján nem vesz részt Hszi Csin-ping kínai elnök. Helyette az országot a kínai miniszterelnök, Li Hsziang képviseli majd. A korábbi hírek még arról szóltak, Hszi Csin-ping jelen lesz a találkozón, de ez változott, és a kínai elnök először hagyja ki a G20-as csoport csúcstalálkozóját.
Joe Biden a kínai elnök távolmaradásáról azt mondta, csalódott, amiért nem találkoznak majd. A két ország közötti viszony tavaly az indonéziai konferencia után kezdett megromlani, amikor egy kínai kémléggömböt fedeztek fel az Egyesült Államok partjainál.
Kínának és az USA-nak számos kérdésben különbözik a véleménye, Washington például nem nézi jó szemmel, hogy Peking igényt tartana a dél-kínai-tenger nagy részére és hogy az önálló kormánnyal rendelkező demokratikus Tajvant a részének tekinti. A kapcsolatok helyreállítása érdekében több magas rangú amerikai tisztviselő utazott Kínába, kevés eredménnyel.
Hszi Csin-ping döntése viszont nemcsak az amerikai-kínai kapcsolatokat érinti rosszul, hanem a kínai-indiait is, mert a himalájai régióban nem tudnak dönteni egy nagyjából 3440 kilométeres határszakaszról.