A háború megkezdődése óta számtalan orosz diplomatát utasítottak ki európai államokból kémkedés gyanúja miatt. Az orosz titkosszolgálatok más módszerekhez folyamodnak a nyugati információk megszerzése érdekében. Mutatjuk, milyenekhez.
HIRDETÉSAz Egyesült Királyságban egy hete lekapcsolt három bolgár kém története élesen megmutatja, milyen mélyen képesen egy társadalomba beépülni a külföldi ügynökök. Mindhárman elismert szakemberek voltak a saját szakterületükön, hosszú éveken át kifogástalan életet éltek választott hazájukban, közösségi oldalaikon semmilyen gyanús információt nem lehetett találni valódi kilétükről.
Orlin Roussev elektronikus jelzőrendszerekkel foglalkozott, profi programozó volt, aki saját bevallása szerint egykor a bolgár energiaügyi minisztériumnál is dolgozott, Katrin Ivanova a brit magánegészségügyben laborasszisztensként dolgozott, míg Bizer Dzhambazov sofőrként kereste kenyerét különböző kórházak alkalmazásában. Volt egy közös ügynökségük, amely szolgáltatásaival az Egyesült Királyságban munkát vállaló bolgárok beilleszkedését segítette.
Ahhoz, hogy megértsük, miként tevékenykednek az orosz kémek külföldön, érdemes áttekinteni működésük fedőtevékenységeit:
- a legelterjedtebb módszer, hogy orosz hírszerzők diplomataként érkeznek a fogadó országba, ahol a helyi orosz nagykövetségen végeznek fedőmunkát, diplomata védettség mögött,
- az orosz titkosszolgálat megkörnyékezhet különböző módszerekkel, juttatásokkal helyi köztisztviselőket, politikusokat, akik az előnyökért értékes belső információkat szivárogtatnak ki,
- fedett ügynökök, akik hosszú éveken át láthatatlanok maradnak az adott országban, tisztes életet élnek, fedőfoglalkozásukban tiszteletre méltó módon teljesítenek, így környezetük számára minden gyanún felül állnak, közben adatokat gyűjtenek,
- alvó ügynökök, kémsejtek, amelyek éveken át egy fedőtevékenység védelme mögött információkat gyűjtenek, kapcsolatokat építenek, majd egy adott ponton célszemélyeik feltérképezése után megpróbálnak helyi embereket beszervezni kémtevékenységre.
Az orosz hírszerzés nehéz helyzetbe került az ukrajnai háború után, diplomatáik alapos megfigyelés alá kerültek a fogadóországokban, ennek következménye pedig az lett, hogy százával utasították ki őket kémkedés gyanújával. Ezzel az európai hálózatukban a kapcsolatok egy része megszakadt, az összekötő hírszerző tiszteknek távozniuk kellett az országból, maradtak a helyi kontaktok, akik maguktól is el tudják látni a feladataikat.
Ryhor Nizhnikau, a Finn Külügyi Intézet (FIIA) Oroszország-szakértője az Euronews-nak elmondta: a bolgár eset megmutatta, hogy a profi kémek eltűnésével az orosz hírszerzés most szépen fokozatosan aktiválja az alvó sejtjeit.
Az elmúlt évek lebukott orosz kémei megmutatják, milyen területekre képesek bejutni: egyikük a hágai Nemzetközi Törvényszék belső köreibe férkőzött, másikuk az Egyesült Királyság berlini nagykövetségének munkatársa lett, egy harmadik brazil egyetemistának adva ki magát kutatómunkára bejutott a norvég kormány egyik munkacsoportjába, amely az Északi-sark stratégiai jelentőségét vizsgálta, egy negyedik pedig perui származású nápolyi ékszerkereskedőként szeretője lett egy magas rangú NATO-tisztségviselőnek, fontos katonai információkat szerezve meg így.
Ryhor Nizhnikau szerint a bolgár ügyre egyszerű a magyarázat: a negyvenéves szovjet megszállás során rengeteg emberi kapcsolat létesült az oroszok és a bolgárok között, ezek a kapcsolatok a rendszerváltás után is fennmaradtak, sok orosz-szimpatizáns bolgár családban lehetnek olyan fiatalok, akik felmenőik mintájára készek az orosz ügyet segíteni, így titkos jelentésekért cserébe orosz pénzen egy kiszámítható egzisztenciát kiépíteni valahol egy nyugati országban.