Oroszország Armin Papperger elleni merényletre készül – erősítette meg a NATO főtitkár-helyettese. A vezérigazgató irányítása alatt a Rheinmetall központi szerepet játszik Ukrajna felfegyverzésében. A cég a balti államokban, és Magyarországon is terjeszkedik, hazánkban már négy részlege van.
HIRDETÉS
„Mindig is világos volt előttünk, hogy a szabad társadalmaknak képesnek kell lenniük megvédeni önmagukat” – ezt írta a Bloombergnek a német Rheinmetall vezérigazgatója.
„A béke és a szabadság nem ingyenes” – érvelt Armin Papperger, aki magát a nemzetközi jogon alapuló rend védelmezőjének tekinti. Az élete az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta veszélyben van, kivált azok után, hogy a megtámadott országot segíti.
Tavaly április végén ismeretlenek osontak be egy rendezett hermannsburgi lakóparkba. A nyolcezer lakosú német falut – félúton Hamburg és Hannover között – természetvédelmi területek és katonai támaszpontok veszik körül. A sötétség leple alatt közelítették meg a nagy, vörös táglás házat. Felgyújtották a kerti lakot, és az előtte tornyosuló magas bükkfát. Már a tűzoltók érkezése előtt elmenekültek.
A ház Pappergeré, Németország legnagyobb védelmi vállalatának a vezérigazgatójáé. A deresedő, 62 éves mérnök nem tartózkodott otthon. Valójában 2022, az orosz invázió kezdete óta nem járt Hermannsburgban – mondták a helybeliek. A háború igencsak elfoglalttá tette. A szunnyadó ipari óriást, a Rheinmetallt, nemzetközi védelmi céggé alakította át, amely már abban az évben csaknem tízmilliárd eurós bevételt generált.
A Rheinmetall egyébként már korábban is páncélozott járművekkel, katonai teherautókkal és lőszerrel látta el Ukrajnát, Papperger pedig nemrégiben bejelentette, hogy négy fegyvergyártó telephelyet kíván létrehozni az országban.
A merénylet terve
Nem sokkal a gyújtogatás után ismeretlenek névtelenül felelősséget vállaltak a bűncselekményért, a Rheinmetallt pedig azért ostorozták, mert profitált az orosz invázióból. Az egyik baloldali platformon közzétett levél egy különös követeléssel zárult: azonnal engedjék szabadon a Vörös Hadsereg Frakció, a RAF egyik volt tagját. A radikális militáns szervezet a hetvenes és nyolcvanas években prominens német üzletembereket és közéleti személyiségeket gyilkolt meg, köztük a Deutsche Bank vezérigazgatóját 1989-ben.
„A menedékhelye nem biztonságos” – üzenték a névtelen gyújtogatók Pappergernek, ami arra utal, hogy nem a terrorista kiszabadítása, hanem az üzletember volt a tényleges célpont.
Néhány hónappal a gyújtogatás után, tavaly nyáron a CNN kiszivárogtatta: amerikai hírszerzők arra figyelmeztették Németországot, hogy Moszkva Papperger meggyilkolására készül. A cikk a tűzre nem tért ki, amely inkább megfélemlítésnek tűnt.
Oroszország Papperger elleni merényletre készül – erősítette meg hivatalosan is az Európai Parlament előtt januárban James Appathurai, a NATO hibrid hadviseléssel foglalkozó főtitkár-helyettese.
A hadiipar felfuttatása
Az ukrajnai háború előtt az orosz titkosszolgálat kizárólag a szomszédos országokra – a balti államokra és a szovjet tömb egykori tagjaira, illetve az általa árulóknak tekintett oroszokra, például Szergej Szkripálra fókuszált.
Az invázió után azonban a hibrid hadviselés – beleértve a merényletek mellett a szabotázst, a dezinformációt és a kritikus infrastruktúra elleni akciókat – meredeken felgyorsult, és tavaly tetőzött. Elemzők szerint a taktika volumene és intenzitása nagyobb volt az ukrajnai háború első három évében, mint a Szovjetunió fénykorában.
Papperger messze a legkiemelkedőbb ismert célpont ebben az új korszakban. Központi szerepet játszik Ukrajna felfegyverzésében, és Európa évtizedek óta legnagyobb védelmi beruházásának egyik fő haszonélvezője.
Riválisaitól eltérően leplezetlenül üdvözölte Európa újrafegyverkezését, felvásárolta a versenytársakat és felfuttatta a termelést. A Rheinmetall részvényei kilőttek: több mint tizennyolcszorosára emelkedtek a háború kitörése óta, így a vállalat ma a legértékesebb az európai védelmi piacon mintegy 81 milliárd eurós piaci kapitalizációval.
A cég tíz üzemet épít vagy bővít jelentősen – a többi között Magyarországon.
A pangás
Papperger nem beszél az ellene tervezett merényletről, a helyi ügyészek pedig bizonyítékok hiányára hivatkozva leállították a gyújtogatással kapcsolatos nyomozást, holott az amerikai hírszerzés még a gyanúsítottakkal kapcsolatos információkkal is ellátta a német hatóságokat.
A vezérigazgató ma ugyanolyan védelemben részesül, mint a kancellár. Pappergert a nap 24 órájában testőrök veszik körül. Fegyveresek őrzik a Rheinmetall düsseldorfi irodaházát és a vezérigazgató otthonát a gazdag külvárosban. Kigyúrt öltönyösök kísérik ebédre vagy megbeszéléseire.
Pedig a cég nem is olyan rég még a pangás szélén állt. Egyes bankárok profilváltást, lőszer és harci járművek helyett autóipari alkatrészek gyártását javasolták.
A mérnöki végzettségű Papperger 1990-ben csatlakozott a Rheinmetallhoz minőségellenőrként, és folyamatosan emelkedett a ranglétrán. Két évtizeddel később bekerült az igazgatótanácsba. Akkoriban írtak alá egy 120 millió eurós szerződést Moszkvával egy katonai kiképzőközpont építéséról. Oroszországot „ígéretes piacnak” tartották abban a reményben, hogy a Wandel durch Handel, a változás a kereskedelem révén elve megakadályozza az ellenségeskedést a két ország között.
Pappergert 2013-ban nevezték ki vezérigazgatónak. Abban az évben a védelmi részleg kevesebb bevételt termelt, mint az autóipari. Miután Oroszország 2014 tavaszán annektálta a Krímet, a Kremllel kötött szerződés nagyon kínosnak bizonyult. Végül a német kormány leállította az együttműködést.
A Rheinmetall értéke négymilliárd euróra zsugorodott.
„Zeitenwende”, fordulópont – jelentette azonban be a kancellár azok után, hogy orosz tankok dübörögtek Kijev felé. Olaf Scholz százmilliárd eurós katonai fejlesztést lengetett be.
A Papperger vezette cég jövője már nem tűnt kilátástalannak, ráadásul a főnök – a bennfentesek szerint – úgy irányítja a Rheinmetallt, mintha a saját családi vállalkozása lenne.
Az ukrajnai nyitás
A legmerészebb lépése az ukrajnai terjeszkedés volt. A vezérigazgató 2023 márciusában személyesen utazott Kijevbe, hogy megállapodást kössön az elnökkel. Armin Papperger az ukrán zászló színeit viselő kapucnis felsőben, farmerben szorított kezet Volodimir Zelenszkijjel.
A részleteket az év végéig sikerült pontosítani. Első lépésként egy harci járművek karbantartására szolgáló üzemben állapodtak meg. Tavaly márciusban azonban Papperger még négy – lőszert, katonai járműveket, lőport és légvédelmi fegyvereket gyártó – ukrajnai részleg tervét kürtölte világgá.
„Szívügyünknek tekintjük, hogy mindent megtegyünk Ukrajna támogatásáért a túlélésért folytatott küzdelmében” – mondta Papperger.
Nagyjából ekkoriban figyelmeztette az amerikai hírszerzés német kollégáit, hogy a GRU, az egyik orosz titkosszolgálat a Rheinmetall vezérigazgatójának a meggyilkolására készül.
Oroszország gyakran bérelt fel kisstílű bűnözőket támadások végrehajtására, köztük a hermannsburgihoz hasonló gyújtogatásra.
Londonban egy orosz emigráns éttermét készültek felgyújtani. Ugyanazok a bűnözők a brit fővárosban egy raktárt is lángra lobbantottak, amelyben Ukrajnának szánt segélyt tároltak. Varsóban egy bevásárlóközpont vált a lángok martalékává, Lettországban pedig egy múzeumba dobtak Molotov-koktélt.
Az orosz fenyegetés
Németország különösen termékeny talajnak bizonyult az orosz hírszerző ügynökségek számára, amelyek ügynököket és pribékeket keresnek. A Rheinmetall unterlüßi telephelye felett például drónokat röpködtetettek egyrészt a zavarkeltés, másfelől a kémkedés szándékával.
A provokációk éppen csak alatta vannak annak a küszöbnek, amely katonai válaszadásra késztet, másrészt könnyen tagadhatók.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB – az elhíresült KGB utódja – évek során kedvére válogathatott az emigráns oroszok közül. Több száz vagy akár több ezer személyt aktiválhatnak – véli Gerhard Conrad, a BND, a német szövetségi hírszerzés korábbi vezető tisztje.
Putyin németországi megszállottsága a hidegháború végéig nyúlik vissza. Szemtanúként élte meg a Szovjetunió megalázását. A KGB ügynöke volt, amikor a tüntetők megostromolták drezdai irodáját. Egy szovjet katonai egységtől kért segítséget, amely Moszkvához fordult engedélyért. „Moszkva azonban hallgatott” – emlékezett vissza Putyin, aki végül hazajutott, és hamarosan a politikában lelte megnyugvását.
Az ukrajnai háború kezdete óta Németországban több, Oroszországhoz köthető kémbotrány robbant ki, a Rheinmetall pedig nyíltan fenyegették. Az ukrajnai részlege legitim célpont az orosz hadsereg számára – mondta például tavaly októberben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A terjeszkedés
Alig két hónappal a gyújtogatás után, tavaly nyáron Papperger pár órára ismét Ukrajnába utazott – ezúttal már páncélozott terepjáróban, testőrök gyűrűjében, golyóálló mellényben –, hogy megtekintse a Rheinmetall javítóműhelyét a lengyel határ közelében.
Szintén tavaly megállapodást írt alá egy litvániai lőszergyár építéséről, májusban pedig egy német kormánygéppel a lett fővárosba, Rigába érkezett, hogy a védelmi felszerelések helyi gyártásáról tárgyaljon. Ez volt a legutóbbi, és vélhetően nem az utolsó, szigorú biztonsági intézkedések kísérte útja, hogy fellendítse az európai fegyveripart – és bizonyítsa: a Rheinmetall nem riad vissza az orosz fenyegetésektől.
„Biztonságban érzem magam” – nyilatkozta a vezérigazgató.
Az általa vezetett cég az olasz Leonardóval együttműködve hozzáfogott annak a harci járműnek a megtervezéséhez, amit Armin Papperger az „európai tankgyártás új nehézsúlyú bajnokának” nevezett.
A vállalat már nemcsak „termékeivel” tűnik ki a piacon, hanem sajátos toborzási ösztönzőivel. A leendő alkalmazottak saját márkás, Rheinmetall feliratú óvszert kapnak, „A biztonság számít mindig és mindenhol” mottóval.
A nagyvállalat 2023 végén kötött egy nagyjából 288 millió eurós, napi árfolyamon több mint 110 milliárd forintos szerződést a magyar kormánnyal, amellyel összhangban közösen fejlesztik a korszerű Panther KF51 jelzésű tankot.
Nem sokkal később, tavaly márciusban helyezték el a Rheinmetall negyedik magyar üzemének alapkövét Szegeden.
Várpalotán Európa egyik legnagyobb lőszer- és robbanóanyag-gyártó üzeme készül, Budapesten elkezdődött egy digitalizációs és szoftverfejlesztő központ felépítése, Zalaegerszegen pedig Európa legmodernebb harcjárműgyártó és tesztüzeme működik.
Armin Papperger évek óta vaddisznó- és szarvasvadászattal kényezteti prominens vendégeit a német gyár melletti unterlüßi erdőben. A befektetők és más méltóságok köztudottan szívesen utaznak a helyszínen egy Leopard tankkal. Arról híres: egyenetlen terepen képes egy teli pohár sört egyensúlyozni a 120 milliméteres ágyúcsövön anélkül, hogy mozgás közben egy csepp is kiloccsanna belőle.
Egy ilyen Leopárdba Magyarországon két miniszter is átült azok után, hogy kipróbáltak egy török harci járművet, amelyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf odavetette Gulyás Gergelynek: „Nagyon menő lenne ezzel behajtani a Karmelitába”.