Az örmény-zsidó származású sakklegenda még szovjet színekben nyerte el első világbajnoki címét. Sportpályája után politikai politikai síkra szállt, mint Vlagyimir Putyin egyik leghangosabb és kérlelhetetlen ellenzéke.
HIRDETÉSAz Euronews nem látja bizonyítottnak, hogy az amerikai kormányzat két ellentétes célú klikkre szakadt volna Ukrajna támogatását és a háború folytatását tekintve. Ezért Garri Kaszparov írásának alapgondolatait a szerző személyére és erkölcsi tőkéjére alapozva ismertetjük. Összefoglalónkból megtudhatják, hogy kiket lát a sakkfenomén úgy, mint a Biden elnök körül manipuláló kétlelkűeket.
A világbajnok saját magát is felelősnek tartja
Kaszparov leszögezi, hogy az amerikai kormányzattal szembeni súlyos állításait ő sem tudja egyenes bizonyítékokkal alátámasztani. Mint mondja, "nincs füstölgő pisztoly az asztalon". Viszont tapasztalati-logikai úton és hatalmas mennyiségű nyílt forrású adat rendszerezésével úgy gondolja, hogy következtetése helytálló. Idővonal-kutatásának eredményét a blogban ismerteti is.
A szerző egyik alaptétele az, hogy Vlagyimir Putyin agresszív és diktatórikus rendszeréért mindenekelőtt az orosz nép a felelős, saját személyét is beleértve. Kaszparov sikertelenül indult különféle választásokon és többször is élvezte az orosz rendőrség és vádhatóság vendégszeretetét, amíg az Egyesült Államokba nem költözött. (Horvát állampolgársága is van.)
Most kisebb rossz van, mint lehetne, de ez is rossz
„Előre tisztázni akarom azt is, hogy - a Biden-kormányzat ukrajnai tétovázásai ellenére is - Donald Trump sokkal rosszabb lett volna. Zelenszkij megzsarolása olyan karikatúra-szerűen gonosz dolog volt, amin egy hollywoodi stúdióvezető is nevetne, annyira irreális. A Kremllel folytatott tárgyalásai során pedig gyakorlatilag magára hagyta Ukrajnát. A kérdés most az, hogy Joe Biden jóváteszi-e Amerika az erkölcsi kötelességet az ukrán néppel szemben, akit elhagyott.”
(Euronews: Kaszparov arra céloz, hogy a NATO 2008-as bukaresti közgyűlésén George W.Bush elnök távlati utat kínált Ukrajnának és Grúziának az atlanti szövetség felé, amit szinte azonnal követett Oroszország demonstratív ellenválasza Grúzia ellen.)
A grúziai agressziót követő 15 év sem volt elegendő annak felismerésére, hogy Oroszország igenis képes tartósan megszállva tartani jogtalanul megszerzett területeket, folytatja Kaszparov. A figyelmeztetést mindenki figyelmen kívül hagyta, és a támadásra közöny volt a válasz.
Mi több, ezt követte Obama elnök katasztrofális „Reset” (újraindítás) politikája, ami Grúzia után megkísérelte az orosz-amerikai kapcsolatok helyreállítását, ahelyett, hogy számon kérte volna az agressziót.
(Euronews: a Reset-politika nyomán olyan szakasz kezdődött, amikor az orosz-amerikai kereskedelmi kapcsolatok a valaha volt legmagasabb szintre emelkedtek (felugró grafikon). Ezzel együtt járt az orosz oligarcha-tőke példátlan méretű beáramlása az Egyesült Államokba.)
Hasonló folyamat zajlott a Krím megszállása után is, amikor a nyugati szankciókat követően a kereskedelmi mérleg visszakapaszkodott a történelmi második helyre, és egészen az ukrajnai agresszió kezdetéig zavartalanul növekedett.
Ma ennek a gyávaságnak a következményeit aratjuk, folytatja Kaszparov - az erkölcstelen "földet békéért" gondolatot, ami Ukrajnát megadásra kényszerítené
Ugyanazok a politikusok és tábornokok még ezen végzetes órán is beletörődnek Putyin háborújába a szabad világ ellen, és visszatartják Ukrajnát abban, hogy saját földjéért harcoljon, miközben titokban háttéralkukban próbálnak egyezkedni a Kremllel. Korlátozzák, hogy Ukrajna milyen fegyverekkel rendelkezhet, és hogyan használhatja fel az általa adott hardvereket.
A világbajnok döbbenten látja, hogy több hónapos késés után az első hat ukrán pilóta F-16-os kiképzése csak jövő nyáron fejeződik be. „Először nem is akartam elhinni a számot. A NATO hat pilótát képez ki. Nem 600. Nem 60 vagy 16. Hat. Ha ez valami beteges vicc, akkor nem vicces. Közben gyerekeket ölnek meg. Minden egyes nap rémtörténeteket hoz a határon túli oroszok újabb terrortámadásairól. Míg a Biden-adminisztráció a Kreml önkényes hadviselési szabályait kényszeríti Ukrajnára az eszkalációtól való félelem miatt, lehetővé teszi Moszkva számára, hogy büntetlenül fokozza a népirtás és a terror kampányát.”
(Euronews: itt meg kell jegyezni, hogy a jelen vállalások szerint NATO összesen, vagyis Hollandia, Dánia, Németország, Lengyelország és Románia összefogásával hatvannál több F-16 pilóta képzésére készül.)
Tárgyalások Ukrajna háta mögött – az Obama korszak öregfiúival
Kaszparov úgy látja az elmúlt hónapok amerikai lépéseit, hogy bár a felszínen szilárd a kiállás Ukrajna mellett, és az elnök át is viszi a Kongresszuson a pénzügyi támogatásokat, de a háttérben fellazító lépések történnek.
Azzal, hogy az elnök beemelte a kabinetbe a CIA igazgatóját, gyakorlatilag átadta a külpolitikai terepet a hírszerzésnek, és hátrébb sorolja a külügyminiszter szerepét. (Euronews: a CIA független szervezet, és igazgatója nem az elnöknek, hanem a hírszerzői közösség vezetőjének jelent, aki jelenleg Avril Haynes (felugró kép). Joe Biden előtt Donald Trump is tett ilyen vitatható lépést, ami felbolygatja a hírszerzői apparátus törvényes rendjét, melyet még Ronald Reagan elnök alapozott meg 40 éve.)
Kaszparov idézi Biden indoklását, mely szerint Burns személyében egy „tiszta szemű, hosszú távú megközelítésre” számít, bár nem világos, hogy ezalatt mit kell érteni. A világbajnok szerint viszont a CIA-főnök egyáltalán nem illik bele az olyan hivatalos narratívákba, hogy kiállnak Ukrajna mellett „ameddig csak kell”, vagy hogy „nem tárgyalnak Oroszországgal Ukrajna nélkül”.
Ezeknek a szavaknak már korábban ellentmondott a CIA igazgatójának rejtélyes moszkvai találkozója Putyinnal a háború előestéjén, amikor nem sikerült elriasztania Oroszországot az agressziótól (felugró kép).
Kaszparov arra jut, hogy a fokozódó feszültségek láttán Biden tanácsadói először Ukrajna háta mögött próbáltak tárgyalni Oroszországgal, és miután nem sikerült megegyezniük Putyinnal, nem zárták ki a lehetőségét, hogy átadják Ukrajnát a Kremlnek
Mindezt az Obama-korszak „realitás és pragmatizmus” jelszava alatt tették vagy teszik, ami gyakran oda vezet, hogy az USA elárulja vagy magára hagyja fontos szövetségeseit (és nem csak Ukrajnát), hogy megnyugtassa ellenségeit. (Euronews: Kaszparovnak ezt a nézetét többen is osztják a politikai elemzők körében, főként Izraelt, Afganisztánt, a kurdokat, a kínai muszlim kisebbséget és a rohingyákat emlegetve.)
Milyen klikkekre gondol Kaszparov?
Az Obama-kormányzat több olyan öregdiákja szolgál a jelenlegi Fehér Házban, akiket Obama alelnöke, Joe Biden „reaktivált”. Három kulcsfigura neve kerül elő rendszeresen Kaszparov elemzésben: (1) Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó, aki Obama és Hillary Clinton politikai igazgatója volt, (2) a már említett Burns CIA-igazgató, aki helyettes államtitkár volt Obama idején, és (3) John Kerry klímaügyi főmegbízott (Obama külügyminisztere, aki mindmáig az Iránnal kötött atomalku egyik apostolának számít.
HIRDETÉS
Joe Biden őket ismeri, bennük bízik leginkább, és fizikailag is ők vannak hozzá legközelebb
A becsületes és szavatartó oldalon Kaszparov Antony Blinken külügyminisztert és Lloyd Austin védelmi minisztert látja. E második csoport problémája az, hogy hivatalaik távolabb vannak a Fehér Háztól, és gyakran kell utazniuk külföldre is, míg az első csoport bármikor bejut Biden elnökhöz, és rendre duruzsolhat a fülébe.
Ehhez hozzá lehet tenni, hogy a nemzetvédelemmel kapcsolatos alapvető információk is az első csoport, azaz a CIA kezében vannak.
„Az úgy nevezett realisták komolynak és megfontoltnak akarnak látszani, és ezt úgy teszik, hogy kiárusítják Amerika szövetségeseit és értékeit. Kitárgyalják mások földjét és mások szabadságát a birodalmak világában. Olyan csapdákba is beleesnek, mint a Kreml-propaganda önkéntelen megismétlése, figyelmen kívül hagyva a józan ész szabályát, hogy ha az ellenfél rosszhiszeműen tárgyal, akkor a túloldal érvelésének megismétlése és az arra való reagálás tulajdonképpen legitimálja azt.”
A háborúban minden az időzítés, folytatja Kaszparov. Ha az Egyesült Államok korán és nagy mennyiségben adott volna Ukrajnának nehézfegyvereket, például tankokat, repülőgépeket és ATACMS-eket, Ukrajnának sokkal nagyobb esélye lett volna a terület visszafoglalására és az orosz csapásmérők elleni támadásra, melyek még mindig naponta bombázzák az ukrán civileket.
Kaszparov szerint árulkodó az is, hogy bár az Egyesült Államok július 10-ig 47 milliárd dollár katonai segélyt különített el Ukrajnának, de a tényleges szállítás és a gyakorlati hasznosság tekintetében ez a szám sokkal alacsonyabb. A kiutalt összegből mindössze 17 milliárd dollárnyi készlet érkezett meg.
HIRDETÉS
Az a vilniusi döntés pedig, amelyik gyakorlatilag blokkolja Ukrajna NATO-meghívását, újabb példája annak, hogy az Egyesült Államok több tárgyalási zsetont tart az asztalon a Kremllel folytatott tárgyalásai során, mondja Kaszparov.
Ezután az írás hosszasan, tengernyi adattal, nyílt forrású elérésekkel és idézetekkel szolgál. Ezeket a cikkünk végén található eredeti verzióban elolvashatják.
A blog végső következtetése szerint eljött az ideje dönteni arról, hogy az ukránok ugyanazt a szabadsághoz és élethez való jogot élvezik-e, mint minden ember, vagy sem.
Kaszparov szerint igenis dönthetünk úgy, hogy az erkölcs vezérel bennünket, nem pedig a rideg politikai számítás. A Kongresszusnak Hunter Biden ügyei pimf ügyei mellett abban is lépnie kellene, hogy ne legyen több rejtett tárgyalás Putyinnal és háborús bűnös maffiájával. Vegyék le a tábláról a titkos tárgyalópartnereket, és tárjanak tiszta képet az amerikai nép elé, melynek túlnyomó része támogatja Ukrajnát.
"Slava Ukraini! Dicsőség a hősöknek" – fejezi be epikus gondolatmenetét Garri Kaszparov.
HIRDETÉSKapcsolódó hivatkozások
Az árulás története
Obama „Reset-politika”
A pilótakiképzés késlekedése
A CIA beemelése a kormányba
Obama érvelése a Krím elfoglalásával kapcsolatban