Az orosz irodalmat eltávolítják a könyvespolcokról, átnevezik a szovjet korabeli utcákat, az orosz nyelvet elkerülik Ukrajnában.
HIRDETÉSA háború elhúzódásával az ukránok felgyorsítják erőfeszítéseiket, hogy kiiktassák az orosz kulturális hatásokat. Az "orosztalanítás" már a tavaly februári invázió előtt is érezhető volt Ukrajnában, de a másfél éve tartó háború felerősítette azt a kampányt, amelynek célja a szovjet és orosz szimbólumok eltávolítása a közterületekről, illetve az ukrán identitás megerősítése.
Ennek a kulturális ellentámadásnak köszönhetően több száz szovjet korabeli utcát neveztek át, több szobrot leszereltek, és az orosz irodalmat eltávolították a könyvespolcokról.
Ez jól látható Harkivban, az északkelet-ukrajnai, nagyrészt orosz ajkú határvidéken, amely az invázió kezdetén célpont volt. A város híres művészeti múzeumának gránátokkal megrongált falai és bedeszkázott ablakai tanúskodnak a múzeumot ért orosz támadásokról.
Az invázió után a múzeum kulcsfontosságú "Ukrán és orosz művészet" részlegének nevéből törölték az "és orosz" szavakat – mondta az AFP-nek Marina Filatova múzeumi tisztviselő. "Az emberek nem fogadják el az orosz művészetet. Ez nem a megfelelő idő" – tette hozzá.
A múzeumban jelenleg Viktor Kovtun helyi művész "háborús valóságot" ábrázoló műalkotásai - az ostromlott város portréi - és a Harkivot ért orosz lőszerek maradványaiból összeállított installációk láthatók.
Amikor a várost megtámadták, a múzeum igyekezett megmenteni olyan remekműveket, mint az ukrán származású orosz festő, Ilja Repin "A zaporozsjei kozákok válasza" című alkotásának vázlata. Az orosznak tartott művészek festményeit titkos helyre vitték, és egyelőre nem tudni, mikor állítják ki őket újra – mondta az AFP-nek Valentina Mizgina, a múzeum igazgatója.
Az oroszmentesítés leginkább Harkiv közterein és parkjaiban érzékelhető. A szovjet és orosz kulturális nagyságok, köztük Alekszandr Puskin 19. századi költő és Alekszandr Osztrovszkij drámaíró szobrait ledöntötték vagy megrongálták.
Helyi jelentések szerint olyan orosz írók műveit, mint Fjodor Dosztojevszkij és Mihail Lermontov, kiveszik az iskolai tananyagból. Sok ukrán számára az irodalmi óriások szomszédjuk expanziós retorikájának szimbólumai.
Nyelvháború
Sok harkivi lakos, köztük olyanok is, akik oroszul beszélve nőttek fel, és rokonaik a határ mindkét oldalán élnek, áttértek az ukrán nyelvre, amelyet sokan sokáig paraszti nyelvként gúnyoltak.
Közéjük tartozik Mikola Kolomiec, egy gyermekeknek szóló művészeti stúdió 40 éves vezetője is, aki szerint az orosz szavak használatakor kellemetlen ízt érez, mintha valami romlottat evett volna.
"A lehető legkevesebb közös vonást akarod az ellenséges országgal. A legtöbbször önvédelemről van szó. Másrészt úgy látom, hogy tanárként nincs és nem is lehet jogom, és ez nem az én döntésem, egy tanárnak egyszerűen nincs joga oroszul beszélni ebben a helyzetben".
A bojkott azonban sokak részéről visszatetszést váltott ki, akik szerint a nyelv nem Oroszország tulajdona, és használata nem a hazafiság hiányát jelzi.
"Az emberek együtt éltek ezzel a nyelvvel. Néha erősen rájuk erőltették. Így történt, hogy akarva vagy akaratlanul az emberek többnyire oroszul beszéltek. És ha azt mondjuk, hogy ez erőszakkal történt, kétlem, hogy ki kellene kényszeríteni az eltávolítását. Akkor nem különbözünk egymástól" – magyarázta Natalja Deniszova, a Harkivi Állami Akadémiai Bábszínház művészeti vezetője.
Igor Terekov, Harkiv polgármestere arra figyelmeztetett, hogy a bojkott rákényszerítése olyan emberekre, akik egész életükben oroszul beszéltek, csak ellenállást vált ki.
"Az orosz nyelv feladása nem a legjobb út" – mondta Terekov hozzátéve, hogy az idősebb generációnak, amely egész életében oroszul beszélt, nehéz nyelvet váltania.
Nincs visszaút
Terehovnak – aki az AFP-nek ukránul adott interjút, de munkatársaival oroszul beszélt – tavaly pénzbírságot kellett fizetnie, mert megsértette azt a szabályt, amely előírja az ukrán nyelv használatát a kormányzati funkciókban.
Az oroszítalanítás nagyrészt a Szovjetunió 1991-es összeomlása után kezdődött, és a Krím 2014-es orosz annektálásával fokozódott.
"A derusszifikáció már régóta folyik, de ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút" – mondta Rosztyiszlav Melnykiv, az ukrán irodalom tanszék vezetője a harkivi egyetemen, amelyet tavaly egy orosz támadás pusztított el.
HIRDETÉSOlekszandr Szavcsuk, egy kiadó szerint az invázió soha nem látott érdeklődést váltott ki az ukrán kulturális élet szereplői iránt, különösen azok iránt, akiket a szovjet korszakban betiltottak.
Kiadójában, amely sok könyvet elvesztett egy orosz támadást követő tűzvészben, az ukrán nyelvű könyvek eladása csaknem megduplázódott az invázió óta.
"Nem akarjuk, hogy az emberek csak úgy nyelvet váltsanak" – mondta Szavcsuk az AFP-nek. "Azt akarjuk, hogy még inkább ukránnak érezzék magukat."