NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Visszájára sülhet el: nyugati pilóták képzik ki a kínai top gunokat

A kínai Népi Felszabadító Hadsereg vöröscsillagos pilótája Tajvan környékén járőrözik 2023 áprilisában
A kínai Népi Felszabadító Hadsereg vöröscsillagos pilótája Tajvan környékén járőrözik 2023 áprilisában Szerzői jogok Mei Shaoquan/Xinhua via AP
Szerzői jogok Mei Shaoquan/Xinhua via AP
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A többi között „személyiségfejlesztő képzésként” számlázzák szolgáltatásaikat a kínaiakat oktató nyugati pilóták, és eléggé vastagon fog a ceruzájuk. Senki sem tudja, vajon a féltve őrzött titkokat megosztják-e a potenciális riválissal.

HIRDETÉS

Egy kínai vadászgép május végén közvetlenül egy amerikai felderítőgép orra előtt alig 120 méterre húzott el a Dél-kínai-tenger felett. Nem ez volt az első eset. A kínai J-16-os „indokolatlanul agresszív manővere” arra kényszerítette az amerikai RC-135-öst, hogy átrepüljön a vadászgép keltette hullámörvényeken – tudatta a Pentagon, amely megosztotta a felvételt a közeli találkozásról.

„Riasztóan megnőtt a PLA repülőgépei és hajói által kezdeményezett kockázatos légi és tengeri találkozások száma” – mondta a történtek után a védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője, aki az angol PLA rövidítéssel a kínai Népi Felszabadító Hadseregre utalt. Arra figyelmeztetett, az ilyen akciókban adott a potenciál, hogy veszélyes incidenseket robbantsanak ki. Februárban egy kínai vadászép egy amerikai járőrgép bal szárnya mellett alig 150 méterre repült – jóval több mint egy órán át. Tavaly decemberben egy kínai gép 3 méterre megközelített meg egy amerikait – jelentette szintén a Pentagon.

Nem kizárt, hogy a nyaktörő, kockázatos bravúrra nyugati pilóták képezték ki őket busás fizetésért.

A csicsihári bevetés

Rostock külvárosában, egy csendes, modern lakótelepen, gondosan nyírt sövényekkel és ápolt udvarokkal tarkított környéken áll egy sárgára festett ház. Egykor Alexander H. élt itt, aki nyilván azért választotta otthonának a városrészt, mert a közelben volt „munkahelye”, a Laage melletti légitámaszpont, ahol a német légierő Steinhoff elnevezésű taktikai repülőszázadát állomásoztatja. A Bundeswehr itt képezte ki Eurofightereken pilótáit, többek között Alexander H.-t, aki barátai csak Limey-nak szólítottak. A szomszédok még emlékeznek a vörösesszőke férfira, akiről úgy tudják: az Egyesült Államokba költözött. Limey valóban elköltözött, és ezt be is jelentette, új lakcímeként azonban a csicsihári repteret adta meg.

Csicsihar egy távoli város Kína északkeleti részén, nem messze a szibériai határtól. Naponta érkezik egy járat Pekingből. A légiutas-kísérők már jóval a landolás előtt ellenőrzik, hogy az összes sötétítő redőnyét lehúzták-e. Senki sem pillanthatja meg a kifutópályán és a hangárokban veszteglő, kínai gyártmányú Csian-11-es vadászgépeket.

Csicsiharban található a Népi Felszabadító Hadsereg egyik légibázisa. Minden jel szerint itt élt, és dolgozott Alexander H., a Bundeswehr egykori tisztje. A feltételezések szerint azért, hogy kínai pilótákat képezzen ki.

A Spiegel és a német közszolgálati tévé, a ZDF közös oknyomozó riportja szerint Alexander H. egyike annak a „maroknyi” német vadászpilótának, akiket kiképzőként alkalmaztak Kínában olyan fizetésért, amit általában profi sportolók vagy multinacionális vállalatok felsővezetői érdemelnek ki.

„A szürke szakáll stratégiája”

A német biztonsági tisztviselők nagyon is valószínűnek tartják, hogy a pilóták katonai szakértelmük mellett bizalmas műveleti taktikákat is megosztanak, sőt például Tajvan elleni támadási forgatókönyveket is gyakoroltatnak – ráadásul egy olyan időszakban, amikor Kína és a Nyugat napról napra egyre jobban egymásnak feszül. Ékes példája ennek a kínai és amerikai gépek mind gyakoribb „közeli találkozása”.

A Bundestag felügyelőbizottsága a közelmúltban többször is foglalkozott „a közalkalmazottak munkaviszonyuk megszűnését követő szakmai tevékenységével”. A szakmai tudás rossz kezekbe kerülhet – aggodalmaskodnak a német hírszerzést felügyelő testület tagjai, akik most a többi között a Bundeswehr Kínában szolgáló egykori pilótáira fókuszálnak.

Ha a gyanú beigazolódna, „felháborító, botrányos és problémás helyzetet” teremtene, amely „óriási biztonsági kockázattal” jár – figyelmeztetett Konstantin von Notz, a bizottság elnöke.

A külföldi „szakemberek” toborzása tökéletesen illik Peking megközelítésébe, amit biztonsági elemzők a „szürke szakáll stratégiájának” neveznek. A kínai ügynökségek – jövedelmező tanácsadói szerződéseket, kitüntetéseket és konferenciameghívásokat kínálva – évek óta megkörnyékezik a korábbi döntéshozókat, akik bennfentes, részben igencsak naprakész ismeretekkel rendelkeznek. A cél a know-how megkaparintása, beleértve a katonai értékkel bíró információkat.

Kína közvetítő ügynökségek révén próbál volt NATO-pilótákat kiképzőként beszervezni

...köztük „a német Bundeswehr volt pilótáit” – erősítette meg a német védelmi minisztérium. Fennáll a veszélye, hogy ők „nem csupán alapvető repülési ismereteket, hanem vonatkozó taktikákat, technikákat és eljárásokat is oktatnak”.

A Bundeswehr vadászpilótái általában 41 évesen vonulnak nyugdíjba, mert ebben a korban a reflexek már tompulnak, a látás pedig romlik. Akik 20 éves korukban kezdenek el repülni a német légierőnél, 41 éves koruk után az utolsó havi fizetésük felét kapják nyugdíjként. A pilóták zöme ezt kevesli, és másodállás után néz.

A pilóták képzése Kínában alig több mint egy évtizede kezdődött, amikor a Bundeswehr egyik volt pilótája jelentkezett a kínaiakat képző, dél-afrikai Test Flying Academy of South Africánál. Ezzel akkoriban nem szegett meg semmilyen korlátozást már csak azért sem, mert Kínát a levegőben nem tartották riválisnak.

"Akik a pénzt a hazánál többre értékelik"

A naiv hozzáállás gyorsan megbosszulta magát. Tavaly októberben vált minden eddiginél világosabbá, amikor Ausztráliában letartóztatták az eredetileg amerikai Daniel Duggant.

A vádirat szerint az 54 éves egykori amerikai tengerészgyalogos kínai pilóták kiképzésében vett részt. Washington a kiadatását kéri, Duggan viszont állítja: ártatlan, és hamis vádakkal akarják meghurcolni.

Százezer dollár – az ügyészség szerint nagyjából ennyit kapott összesen az oktató, aki kínai pilótákat tanított szintén a dél-afrikai TFASA akadémián arra, hogyan kell repülőgép-hordozókon landolni. Tizenkét alkalommal számlázott 9500-9900 dollárt, szolgáltatását pedig a számlákon „személyiségfejlesztő képzésként” tüntette fel. A kifizetéseket egy kínai székhelyű, Washington szerint kémkedéssel foglalkozó vállalkozás teljesítette. Az akadémián egyébként elvárták, hogy az oktató a NATO-szabványoknak megfelelő, a haditengerészeti repülésben szerzett ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzen.

A nyomozás során az is kiderült, hogy Duggan többször is Kínába utazott, hogy „182.570 dollárnyi tiltott tranzakciót rejtsen el az Egyesült Államok kormánya elől, elkerülendő a büntetést” – jelentette az ausztrál ABC News.

HIRDETÉS

Duggan és tettestársai nem kértek engedélyt az Egyesült Államok kormányától arra, hogy védelmi szolgáltatásokat nyújtsanak külföldi állampolgároknak – szögezte le a vádirat.

A gyanúsított és jogi képviselői egyaránt azzal védekeznek, hogy Duggan civil pilótákat képzett ki.

A hírszerzés „kis, de aggasztó számú” védelmi bennfentest követett nyomon, akik „a pénzt a hazánál többre értékelik” – mondta nem sokkal Duggan letartóztatása után az ausztrál kémelhárítás vezetője. Mike Burgess „lakájoknak” nevezte azokat, akik tekintélyelvű rezsimek harci képességének javításában segédkeznek. Ők inkább „csúcseszközök”, mint „csúcsfegyverek” – utalt a Top Gunra a hírszerzési főnök.

Ausztrália egyébként szigorítani fogja a szabályozást, hogy véget vessen a gyakorlatnak, amely alapján veterán katonái a külföld szolgálatába állhattak.

A kínai kém

Az amerikai nyomozók szerint a bebörtönzött Duggant a kínai Lode Tech nevű cég szervezte be, amelyet Szu Bin üzletember, a Népi Felszabadító Hadsereg egyik tisztjének fia alapított. Hosszú évekig élt Kanadában, ahol egy 80 alkalmazottat foglalkoztató repülőgépgyártó céget működtetett. Utóbb kiderült: a kínai állam nevében is kémkedett. Különösen élénk érdeklődést tanúsított a C-17-es, a Boeing által az amerikai hadsereg számára kifejlesztett szállító repülőgép tervrajzai iránt. Miután 2014 nyarán letartóztatták, bevallotta, hogy hat éven át gyűjtött titokban információkat Kína számára. A Peking által felbérelt hekkerek adathalász e-mailekkel törtek be a vállalatok számítógépes hálózataiba. Összesen 630 000, a C-17-essel kapcsolatos információt loptak el.

HIRDETÉS

Szu Bint 2016 nyarán egy amerikai bíróság 46 hónapra ítélte, alig több mint egy évvel később azonban visszatoloncolták Kínába. Hazája a bevett módszert alkalmazta: kémkedés gyanújával letartóztattak egy kanadai házaspárt, hogy fogolycserét kikényszerítve szabadon bocsássák Szut.

Ennek ellenére éppen az idő tájt kezdett Szu cégével üzletelni egy volt német vadászpilótákból álló trió.

Hét éve, 2016-ban Szu Bin egyik pekingi alkalmazottja írásban megerősítette, hogy Alexander H. „légiforgalmi tanácsadó vállalkozóként” állt a cég alkalmazásában. Az elhíresült Panama-iratokból az is kiderült, hogy dokumentumhoz csatolták a német ex-pilóta útlevelének másolatát, amelyet egy jelentéktelen balti-tengeri településen állítottak ki.

A barátok és ismerősök körében Alexander H. nem csinált nagy titkot abból, hogy kinek dolgozik. Régi ismerősei keserű szájízzel vették tudomásul döntését. A nyugalmazott vadászpilóták általában olyan németországi cégeknél vállalnak munkát, amelyek kapcsolatban állnak a német hadsereggel – ecsetelte egy névtelenséget kérő volt kollégája, aki „rendhagyónak” nevezte Limey választását.

Alexander H. arról biztosította, hogy csak olyan ismereteket oszt meg, amelyek a neten is fellelhetők: „felszállás, leszállás, kötelékben repülés, elemi dolgok”. Alexander H. évi több százezer euróra becsülhető fizetésében talán egy kis taktikai tudás is közrejátszott – mondta az ismerős. Arra emlékeztetett: a NATO-n belül elterjedt a mission command fogalma, amellyel összhangban a pilótának bizonyos fokú szabadsága és egyéni felelőssége van a rábízott feladat teljesítésében. Kínában ezzel szemben a parancsnoki irányítás elvét alkalmazzák. A volt kolléga szerint Limey a beszélgetéseik során utalt arra, hogy a pilóták kiképzése a parancsuralmi mentalitásból való kiszakadás kihívását jelentette. Maga Alexander H. nem válaszolt az interjúkérésre.

HIRDETÉS

A szálakat háttérből mozgató Szu Bin szintén elérhetetlennek bizonyult, jóllehet cége, a Lode Tech továbbra is létezik, hivatalos székhelye pedig egy kelet-pekingi bevásárlóközpont hetedik emeletén található. Ott azonban senki sem hallott róla vagy cégéről.

A német védelmi minisztérium már jó ideje próbálja kideríteni, hogy pontosan mit is tanítanak a légierő egykori pilótái kínai diákjaiknak. A katonai elhárítás, a MAD szorosan együttműködik a német belföldi és külföldi hírszerzéssel – közölte a tárca. A MAD tájékoztató kampányával próbálja meghiúsítani, hogy német pilóták Kínában vállaljanak munkát. Felkeresik a nyugdíjba vonulás előtt álló pilótákat, és emlékeztetik őket arra, hogy az államtitkok elárulása súlyos következményekkel járó bűncselekmény.

A német trió

Alexander H.-hoz hasonlóan Peter S. is a laage-i támaszponton szolgált pilótaként, és ő is Kínába költözött, ahol szintén a Lode Tech „repülési tanácsadó vállalkozója”.

Németországi lakóhelyét egykori partnere nyaralóként adja ki, de Peter S. neve még mindig ott van a postaládán. A szomszédok utoljára néhány hónapja látták. „Már régóta Kínában él” – mondta egyikük. Egy másiknak még mindig megvan Peter S. német mobilszáma. Kicseng. Felveszi, majd duzzogva megkérdezi: a hívó tisztában van-e azzal, hogy Kínában az éjszaka kellős közepe van. Kezdetben nem hajlandó beszélgetni munkájáról. Nem sokkal később azonban jelentkezett a dél-afrikai TFASA akadémia PR-tanácsadója, aki elismerte, hogy Peter S. még mindig nekik dolgozik.

A cég közleményében azt írta, hogy 2009 és 2018 között a Lode Tech „vízumokkal és adókkal kapcsolatos adminisztratív munkák elvégzésére” szerződött. Azt is megjegyezték, hogy Peter S. tájékoztatta a német kormányt a Kínában végzett munkájáról, ráadásul minden vonatkozó törvényt betart. Szu Binnel „semmilyen munkakapcsolatban” nem áll, annál is inkább, mert „a TFASA tudomása szerint Szu Bin 2014 elején távozott Lode-ból”. A kínai kereskedelmi nyilvántartás szerint azonban Szu Bin még mindig 37 százalékos részesedéssel rendelkezik a Lode Techben, amelyet az Egyesült Államok még 2014-ben feketelistára tett. Jelenlegi funkciója: „menedzser”.

HIRDETÉS

Washington egyébként a minap szankciókkal sújtotta a TFASA-t is, amit az akadémia honlapján volt kénytelen közzétenni.

Minden jel szerint a harmadik német pilóta is Szu Bin „pilótaistállójának” tagja. Dirk J. szüleinek háza egy zsákutca végén található, barna kerítéssel körülvéve. Három, természetes vörös téglából készült lépcsőfok vezet a bejárati ajtóig. A csengőn szereplő vezetéknév átlagos, tízezreket hívnak így Németországban. Dirk J. szülei, fivére és sógornője még mindig itt élnek. Maga Dirk J. azonban már jó ideje nem volt otthon. Azt mondják: összevesztek, és már nem tartják egymással a kapcsolatot. A volt felesége, egy amerikai nő, soha nem érezte jól magát Németországban.

AP Photo/apn Photo/Frank Hormann
A laage-i támaszpont pilótái Eurofighteren gyakorolnakAP Photo/apn Photo/Frank Hormann

A bátyja szerint Dirk J. nem sokkal az iskola elvégzése után belépett a hadseregbe, és a haditengerészet, majd a Tornado harci gép pilótája lett. Miután negyvenedik életéve után azzal szembesült, hogy a pilótaülést egy íróasztal melletti székkel kell felváltania, kilépett a seregből.

Néhány évig Floridában oktatott repülést, majd 2013 április elején „vezető repülési tanácsadóként” Kínába vette az útját. A közösségi médiában így írta le új feladatait: repülésbiztonsági menedzser, oktató pilóta, repüléstechnikai, rendszer- és infrastruktúra-fejlesztési tanácsadó. Vajon Dirk J. tanácsokat ad a kínaiaknak, hogyan fegyverkezzenek fel hatékonyabban a Nyugat ellen?

A bátyja szerint Dirk J. mindig is titkolózott, és soha nem akart nyíltan beszélni a Távol-Keleten végzett munkájáról. Mintha nem akarta volna, hogy otthon bárki is megtudja, mit csinálnak a német pilóták Kínában.

HIRDETÉS

Fejedelmi bérezés

A brit hírszerzés már tavaly ősszel megkongatta a vészharangot, miután a védelmi minisztérium szerint a Királyi Légierő akár 30 volt tisztje is részt vehetett a kínai vadászpilóták kiképzésében az elmúlt években. Szolgálatukért fejenként átszámítva több mint 100 millió forintos fejedelmi fizetés illette őket.

Richard Martin-Roberts/Pool Photo via AP
Rishi Sunak miniszterelnök a RAF pilótáival 2023 márciusábanRichard Martin-Roberts/Pool Photo via AP

A brit pilóták ugyan nem szegték meg az akkori törvényeket, London azonban bejelentette, hogy jogi reformmal próbál véget vetni a gyakorlatnak.

A RAF, a Királyi Légierő légi főparancsnoka „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy volt pilótáit kínai katonák kiképzésére toborozták. Válaszlépésként törvénymódosítással bűncselekménynek minősítették, ha a szolgálat tagja a hírszerzés figyelmeztetése ellenére is idegen hadsereg kiképzésében vesz részt.

„Úgy döntöttünk, hogy a történtekkel hangosan és egyértelműen a nyilvánosság elé állunk” – jelentette ki Mike Wigston légi főmarsall, aki belengette: Kínát is felszólítják, hogy hagyjon fel a gyakorlattal.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Beperli a brit titkosszolgálatot egy kínai nő, amiért kommunista kémnek nyilvánították

Az amerikai pénzügyminiszter derülátó pekingi látogatása után

Tisztességes versenyről tárgyalt Kínában Olaf Scholz