Először léphetett be ENSZ-jelentéstevő a Kubában található guantanamói börtönbe, ahol szerinte 30 embert kegyetlen, lealacsonyító és embertelen körülmények között tartanak fogva.
HIRDETÉSFionnuala Ní Aoláin ír jogászprofesszor hétfőn mutatta be 23 oldalas jelentését, amelyet az ENSZ Emberi Jogi tanácsának készített. Ő volt az első ENSZ-ellenőr, akit az Egyesült Államok kormánya beengedett a guantanamói öbölben lévő, 2002-ben nyitott fogolytáborba.
A jelentéstevő köszönetet mondott a Biden-adminisztrációnak, amiért megnyitotta a nemzetközi ellenőrzés számára Guantanamót, és felkészült arra, hogy a legsúlyosabb emberi jogsértéseket orvosolja. Azt mondta, hogy a fogolytáborban mindenhova bemehetett, és találkozhatott a rabokkal is.
Ní Aoláin azt állapította meg, hogy bár a körülmények jelentősen javultak, de a fogva tartott 30 ember továbbra is súlyos szenvedéseknek, állandó megfigyelésnek, bizonytalanságnak és szorongásnak van kitéve. Közülük többen súlyos pszichológiai károsodást szenvedtek több mint 20 évnyi ítélet nélküli fogvatartás és korábbi kínzások miatt. Az ezek által okozott károk rehabilitációjára alkalmatlan a helyszín, emiatt sok fogvatartott maradandó fogyatékossággal, a krónikus fájdalom okozta agykárosodással, gasztroenterológiai és urológiai problémákkal küzd.
A jelentés szerint a fogvatartott 30 emberből 19 ellen soha nem emeltek vádat, és inkább azért nem engedik el őket, hogy a hatóságoknak ne kelljen szembenézniük az ellenük elkövetett kínzás és rossz bánásmód következményeivel - vagyis nem arról van szó, hogy bármiféle veszélyt jelentenének.
Az ír jogászprofesszor egy sor ajánlással zárta a jelentést, amelyek nagy része a rehabilitációra vonatkozott, valamint arra, hogy a rabok tarthassák a kapcsolatot a családjukkal, ugyanakkor a legfőbb ajánlása az volt, hogy a fogolytábort a lehető leghamarabb zárják be.
A fogolytábor mellett az öbölben amerikai tengerészgyalogos támaszpont is működik, aminek bezárását és visszaadását Kuba számára Fidel Castro egykori elnök többször is követelte- eredménytelenül.
Az Egyesült Államoknak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába delegált nagykövete, Michele Taylor a jelentésre adott válaszában azt írta, hogy az Egyesült Államok vitatja a jelentésben foglalt ténymegállapításokat és az abban foglalt jogi következtetéseket is. A jelentéstevő példátlan és teljes hozzáférést kapott a létesítményhez azért, mert biztosak voltak abban, hogy a jelen fogvatartási körülmények tükrözik azt, hogy az USA mennyire tiszteletben tartja az emberi jogokat. A fogvatartottak együtt élnek, együtt készítik az ételüket, speciális orvosi és pszichiátriai kezelésben részesülnek, és rendszeresen kapcsolatba léphetnek a hozzátartozóikkal.
A guantanamói fogolytábort már több amerikai adminisztráció be akarta zárni. A 2002-ben kubai földön, de az Egyesült Államok által egy 1903-as szerződésen alapuló örökbérleti jog alapján bérelt területen létrehozott intézmény célja a szélsőséges iszlamista terrorizmussal - az al- Kaidával és más terroszervezetekkel - összefüggő információk megszerzése volt: ezt kínzással és embertelen bánásmóddal igyekeztek elérni. Azért Kubában működött az intézmény, hogy az USA alkotmánya ne vonatkozzon az itt végzett tevékenységre. Az ENSZ jelentéstevője külön hangsúlyozta, hogy újabb információk ezektől az emberektől nem várhatók, a kínzással megszerzett információkat amerikai bíróságokon nem lehet felhasználni.