Aláírta a választási törvény módosítását Németország elnöke, Frank-Walter Steinmeier. A kormánypártok által benyújtott, és aztán a képviselőik segítségével a parlamentben elfogadott tervezet komoly felháborodást váltott ki a német ellenzék körében.
Az 1949 óta érvényben lévő választási törvénnyel kapcsolatban eddig íratlan konszenzus volt a német politikában: soha nem fordult elő korábban, hogy a kormánypát az ellenzék hozzájárulása nélkül megváltoztatta volna a jogszabályt.
A reformra pedig komoly szükség volt már egy ideje, mindegyik oldal szerint. A Bundestag ugyanis 736 taggal jelenleg a világ legnagyobb szabadon választott törvényhozó testülete, ez pedig a pártok szerint veszélyezteti a törvényalkotói munka és a kormány ellenőrzésének hatékonyságát - írta az InfoStart Schenk Richárd szakértőre hivatkozva.
Nem pártatlan a módosítás
A reform részleteiről az elmúlt években nem sikerült megegyezni, a kormányerők pedig úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy az ellenzéki pártok szerint közben magukat juttatták jelentős előnyhöz.
A létszámcsökkentés mellett ugyanis a módosítás növeli a listás szavazás súlyát a magyarhoz hasonlóan a listás és az egyéni szavazatokat is alkalmazó német választási rendszerben. A szociáldemokratákkal együtt kormányzó zöldek és az FDP pedig hagyományosan sokkal jobban szerepel listán, mint az egyéni választókörzetekben, ahol alig-alig nyer mandátumot.
Az átalakítás más elemei ráadásul kifejezetten hátrányosan érintik a jelenleg ellenzékben lévő pártokat. Nem csoda, hogy az ellenzéki CSU által vezetett bajor kormány már el is döntötte, hogy a német alkotmánybíróság elé viszi a törvényt.
Az elnök nem akar beleszólni politikai ügyekbe
Steinmeier elnöki hivatala az aláírás indoklásában kifejtette, hogy a politikai kérdéseknek nem szabad befolyásolniuk az államfő döntését, amikor egy törvény aláírását mérlegeli. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a politikus elégedett lenne a módosítás körülményeivel:
„Sajnálatos, hogy a Bundestagban lévő pártoknak sem az elmúlt, sem a jelenlegi törvényhozási időszakban nem sikerült szélesebb körű politikai konszenzusra jutniuk a választási törvény reformja érdekében" - áll a szövegben.