A török vezetés továbbra is azzal vádolja Svédországot, hogy általa terroristaként nyilvántartott embereknek ad menedéket.
Nem történt jelentős előrelépés a svéd NATO-csatlakozás kérdésében vasárnap, miután Jens Stoltenberg NATO-főtitkár találkozott Recep Tayyip Erdoğan megválasztott török elnökkel Isztambulban. Még júniusban ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Törökország, Svédország és Finnország képviselői, hogy megoldást találjanak.
"Svédország komoly lépéseket tett, hogy Törökország aggodalmait eloszlassa. Ezek közé tartozik a svéd alkotmány módosítása, a fegyverembargó megszüntetése és a terrorizmus elleni fellépés, beleértve a kurd Munkáspártot is. Csupán néhány napja lépett hatályba egy nagyon fontos új terrorellenes törvény. Svédország teljesítette kötelezettségeit" - mondta Jens Stoltenberg.
Törökország márciusban ratifikálta Finnország NATO-csatlakozási kérelmét, Svédországot viszont továbbra is azzal vádolja, hogy általa terroristáknak nyilvánított embereknek ad menedéket. Törökország mellett még Magyarország sem ratifikálta a svédek csatlakozási kérelmét.
Tüntetés Stockholmban
Miközben Jens Stoltenberg Isztambulban tárgyalt a török elnökkel, több százan - köztük kurdokat támogatók is - Stockholmban tüntettek az ország NATO-tagsága ellen. A demonstráción részt vettek kurd szervezetek, baloldali, ifjúsági és klímavédelmi szervezetek is. A résztvevők a június 1-jével hatályba lépett új terrorellenes törvény ellen is tiltakoztak.
Svédország és Törökország között a NATO-csatlakozási tárgyalások akkor rekedtek meg, amikor januárban egy stockholmi tüntetésen a török nagykövetség közelében elégették a Korán egyik példányát, majd a török elnök berekesztette a tárgyalásokat.