Albin Kurti szerint Belgrád szervezte az észak-koszovói tüntetéseket, az erőszak pedig szerb bűnözői csoportoknak köszönhető. A koszovói szerbek nem ismerik el az albán polgármestereket, az államfő akár új önkormányzati választásokat is kiírna.
HIRDETÉSKoszovó miniszterelnöke pénteken közölte, hogy Szerbia tüzelte fel a koszovói szerbeket, hogy csapjanak össze a a NATO vezette békefenntartókkal. Az incidens a Nyugatot sem hagyta szó nélkül, a koszovói és a szerb vezetésre is egyaránt nyomást gyakorolnak, hogy enyhítsék a feszültséget. A koszovói szerbeket nehéz lesz meggyőzni, egy részük eleve nem ismeri el Pristinát.
Sérültek mindkét oldalon
Több mint 80 ember, köztük 30 békefenntartó sérült meg hétfőn egy észak-koszovói városban, amikor a NATO vezette KFOR-csapatok szerb etnikumú tüntetőkkel csaptak össze. Szerb oldalról köveket, palackokat és Molotov-koktélokat dobáltak a katonákra.
Albin Kurti parlamenti felszólalásában közölte, hogy szerinte a május 29-i incidens tervezett és jól szervezett volt, és kifejezetten azért történt, hogy eszkalálják az amúgy is pattanásig feszült helyzetet.
Kurti szerint bűnözőket mozgósítottak, a helyzet egyre bizonytalanabb
A miniszterelnök azzal vádolta Szerbiát, hogy "bűnözői csoportokat mozgósított" a provokációra, egyes koszovói szerbeket pedig így "arra kényszerített, hogy emberi pajzsként szolgáljanak az összecsapások során."
Áprilisban helyhatósági választásokat tartottak Koszovóban, melyet a szerb kisebbség bojkottált, így az albán politikusok kerültek az önkormányzatok élére, noha részvételi arány 3,5 százaléknál kevesebb volt. A szerbek követelik a koszovói különleges rendőri erők, valamint az albán nemzetiségű polgármesterek kivonását, ugyanis nem ismerik el őket.
A hétfői zvecani összecsapások óta naponta több száz koszovói szerb gyűlt össze a szögesdróttal elzárt és teljes rohamfelszerelésben lévő békefenntartók által körülzárt városháza előtt. Az általuk feltartott transzparenseken olyan feliratok voltak olvashatók, minthogy "békét akarunk", vagy hogy "nem vagyunk bűnözők." Natasa Aksentijevic önkormányzati képviselő újságíróknak azt mondta, hogy békét szeretnének, és visszatérni hivatalukba.
Parlamenti felszólalásában Kurti konkrét intézkedéseket nem jelentett be a feszültség enyhítésére, a koszovói államfő, Vjosa Osmani viszint hajlandó új helyhatósági választásokat kiírni az ország zavargások sújtotta északi részén, és erre ösztönzik őt az európai vezetők és a szerb elnök is.
Tárgyalások Moldovában
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár csütörtökön találkozott Belgrád és Pristina vezetőivel, és felszólították Koszovót, hogy mielőbb tartsanak új választásokat Koszovó négy vitatott északi településen. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere szintén sürgette Pristinát és Belgrádot, hogy mérsékeljék a feszültséget, figyelmeztetve, hogy ezzel veszélyeztetik az európai integrációra irányuló törekvéseiket.
Aleksandar Vučić szerb elnök tárgyalt Josep Borrellel, az EU külügyi vezetőjével a "pristinai intézmények felelőtlen magatartásáról".
A szerbek Koszovó többségi albán etnikumú lakosságának mintegy hat százalékát teszik ki. Nagy részük hű Belgrádhoz, a kötődés különösen északon jellemző, ahol többségben vannak.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád – Kínával és Oroszországgal karöltve – nem ismeri el ezt a lépést. Pristina és Belgrád közt állandó a feszültség.