NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Ez egy rémálom, és nem tudjuk, mikor lesz vége"

Ahmad Reza Dzsalali svéd-iráni kettős állampolgár szabadon engedéséért tüntettek Stockholmban 2022. május 14-én
Ahmad Reza Dzsalali svéd-iráni kettős állampolgár szabadon engedéséért tüntettek Stockholmban 2022. május 14-én Szerzői jogok Anders Wiklund/AP
Írta: Estelle Nilsson-JulienEva Kandoul, Ilaria Federico, Hajagos Andrea
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Iránban fogva tartott európaiaknak kínzással, hosszú börtönbüntetéssel, sőt egyesek esetében akár halálbüntetéssel is szembe kell nézniük. Családjaik megosztották történeteiket az Euronews-zal.

HIRDETÉS

Jelenleg mintegy 15 európai foglyot tartanak fogva iráni börtönökben, ami az Irán és Európa közötti diplomáciai feszültség egyik fő forrása.

Bár két francia túszt, Benjamin Brière-t és Bernard Phelant múlt pénteken kiszabadították, sokan még mindig rácsok mögött élnek. Az európaiakat és a kettős állampolgárokat Irán rendszeresen politikai alku tárgyaikként használja fel.

A nők jogaiért küzdött, most börtönben ül

Mariam Claren 68 éves édesanyját, Nahid Taghavit 2020 októberében tartóztatta le az Iszlám Forradalmi Gárda.

Taghavit tíz év börtönbüntetésre ítélték, és a nemzetbiztonság megzavarásával, államellenes propaganda terjesztésével vádolták. Taghavi iráni-német aktivista, aki életét az iráni női és munkavállalói jogoknak szentelte.

Annak ellenére, hogy Taghavi kettős állampolgár, német útlevele nem védte meg. "Irán nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és nem ismeri el a kettős állampolgárságot" - állítja Raphaël Chenuil-Hazan, a halálbüntetés ellen küzdő francia Ensemble Contre la Peine de Mort civil szervezet elnöke.

Taghavi, akinek az egészsége gyenge, több hónapos magánzárkában töltött időszakokat is átélt. Tavaly nyáron engedélyezték neki, hogy elhagyja az Evin börtönt, és orvosi kezelésre menjen. Ez azonban nem tartott sokáig.

"A hatóságok közvetlenül azután vitték el a kórházból, hogy a német kancellár beszédében elítélte az emberi jogok megsértését az Iráni Iszlám Köztársaságban" - állítja a lánya. "Mindig van kapcsolat Irán és Németország tettei között. A reakció mindig az, hogy ártanak a foglyoknak".

"Szégyellem magam, hogy az anyám letartóztatása előtt nem foglalkoztam az emberi jogok megsértésével Iránban. A buborékom hirtelen kipukkadt." Mariam Claren, aki Németországban nőtt fel, édesanyja letartóztatása óta „főállású aktivista” lett, aki az iráni igazságszolgáltatásért küzd.

Thierry Coville nemzetközi kapcsolatok szakértő szerint Irán rendszeresen használja a kettős állampolgárokat és az európaiakat alku tárgyaiként. "Meg vannak győződve arról, hogy nincs értelme felsőbb szinteken tárgyalni. Nem érdekli őket a hagyományos diplomácia a Nyugattal, az Európai Unióval vagy az Egyesült Államokkal".

A halálra ítéltek családjai és a remény

Vida Mehrannia férjét, Ahmad Reza Dzsalali svéd-iráni kettős állampolgárt 2016-ban tartóztatták le az iráni hatóságok.

Az Iráni Iszlám Köztársaság által kémkedéssel vádolt és halálra ítélt Dzsalali Teheránba utazott, hogy részt vegyen egy tudományos konferencián.

A házaspár gyermekei 4 és 13 évesek voltak, amikor letartóztatták. Most 11 és 20 évesek. „A családunk számára ez egy rémálom, és nem tudjuk, mikor lesz ennek vége,” mondta az asszony.

Dzsalali nem az első svéd-iráni, akire halálos ítélet vár. Május elején végezték ki Habib Chaabot, aki szintén svéd-iráni kettős állampolgár. A 2018-as katonai parádé elleni bűncselekmény állítólagos szervezésével vádolt Chaab több mint egy évtizede élt Svédországban, amikor 2020-ban iráni ügynökök elrabolták, mikor épp Törökországban járt. Kivégzését Josep Borrell, az EU főképviselője május 6-án kiadott nyilatkozatában "határozottan elítélte".

Az elítélés azonban nem elégítette ki Dzsalali családját, akiknek fájdalmát nagyban felerősítette a hír.

"Szörnyű volt értesülni a kivégzéséről. Nagyon idegesek és feszültek vagyunk amiatt, hogy mi lesz a férjemmel. Már négyszer kapta meg az ítélethirdetés időpontját, de még mindig nem hajtották végre,” mondta Dzsalali felesége.

Bár sok európai politikai foglyot letartóztattak már a politikai zavargások legújabb iráni hulláma előtt, amelyet Mahsza Amini tavaly szeptemberi halála váltott ki, a kivégzések száma azonban azóta emelkedett drasztikusan. Az Ensemble Contre la Peine de Mort (ECPM) francia civil szervezet szerint 2022-ben 75%-kal nőtt a kivégzések száma.

Vida két és fél évig nem beszélt a férjével, amikor az hosszú időn keresztül magánzárkában volt. Most azonban rendszeresen kapcsolatba tud lépni vele egy-egy rövid telefonhívás erejéig.

Vida szerint férjének azt ígérték, szabadon engedik, ha cserébe bevallja a bűncselekményt az iráni állami televízióban. "Azt mondták neki, hogy ha nem teszed meg ezt a vallomást, a családod veszélyben lesz Svédországban. Megmondták neki, hogy mit mondjon,” mesélte a nő.

HIRDETÉS

Ahogy telnek az évek, Vida reménye elszáll: "Az elején még nagyon reménykedtem. De sok idő telt el, és most már össze vagyok zavarodva, mert ez nagyon nehéz. Nem tudom elhinni, hogy minden nap ezzel kell élnünk".

Azok, akik elmenekültek

Néhány száműzetésben élő iráni számára azonban most Európa az otthon. Ez a helyzet Massoumeh Raouf esetében is.

Raouf mindössze 20 éves volt, amikor 1981 szeptemberében letartóztatták az utcán. Azzal vádolták, hogy együttműködött az iráni lakosság mudzsahedin szervezeteivel, és az Euronewsnak elmondta, hogy "20 év börtönbüntetésre ítélték egy tízperces látszatper során, amelyet a saría törvényeit követő bíró tartott".

Nyolc hónap börtön után sikerült megszöknie, és az 1980-as években politikai menekült státuszt kapott Franciaországban. Az iráni igazságszolgáltatásért folytatott harcát külföldről, az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsával folytatta. "Hálás vagyok, hogy Franciaország megadta a lehetőséget, hogy idejöjjek".

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Irán 500 napja túszként tart egy uniós tisztviselőt, de nem történik semmi, csak a ködösítés

Amerikai külügyminiszter: a fogolycsere nem jelenti az iráni szankciók feloldását

Az amerikai nagykövet szerint az USA nem tűri tovább, hogy a magyar kormány ellenséges vele