EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Irán 500 napja túszként tart egy uniós tisztviselőt, de nem történik semmi, csak a ködösítés

Életveszélyben az uniós munkatárs
Életveszélyben az uniós munkatárs Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A fiatal svéd férfit kémkedéssel vádolják Teheránban. Svédország és az Európai Unió titkokban tartották az ügyet, azt remélve, hogy az háttérdiplomáciával megoldható. Az ügy most kirobbant, és sürgősen lépni kell, mert Johan Floderust akár ki is végezhetik. Nem ő lenne az első eset.

Gőzerővel működik a „túsz-diplomácia”, és sikeres is

HIRDETÉS

Történelmi emlék, hogy az iráni papi rendszer túszszedéssel kezdte pályafutását 1979-ben, és ki is csikart engedményeket Ronald Reagan elnöktől. Ez a taktika azóta olyan szintre fejlődött, hogy legutóbb az USA 6 milliárd dolláros befagyasztott szankciós vagyont adott vissza Iránnak öt amerikai kiszabadításáért, és még neki is el kellett engednie Amerikában fogva tartott irániakat. Ezt az alkut még a kongresszusi közegben is erős fejcsóválással fogadták, mert a zsarolás előtti kapitulációnak tartották. 

A 33 éves svéd állampolgárt, aki az Európai Unió diplomáciai testületének dolgozik, több mint 500 napja tartják bebörtönözve Iránban, annak is az Evin nevű központi börtönében, amit a halál előszobájaként is emlegetnek. Teherán újabb fontos alkupozícióhoz jutott, ezúttal az Európai Unió megzsarolásával. 

A túszejtés, amit a svéd és uniós hatóságok már egy éve titokban tartottak, az iráni túszdiplomácia jó ideje ismert mintájának része. A feltűnő a mostani esetben az, hogy az eset nem kapott semmilyen nyilvánosságot. Sőt, időközben Floderus mindhárom közösségi médiás fiókját törölték, de nem tudni, hogy kik.

Kicsoda az áldozat?

Floderus több pozíciót is betöltött az Európai Unió intézményeiben, de főként a közszolgálati képzési program keretében dolgozott. Még egy reklámkampányban is szerepelt, ami svéd fiatalokat vonzott az európai uniós karrier felé. 2019-től Ylva Johansson európai migrációs biztos asszisztenseként szolgált, majd 2021-ben csatlakozott az Európai Külügyi Szolgálathoz, ahol Josep Borrell uniós külügyi főbiztos közvetlen munkatársa lett. 

Az 500 napos titkolózás rontja a túsz túlélési esélyeit

A svéd külügyminisztérium a titoktartás fontosságára hivatkozva megtagadta az ügy részleteinek kommentálását. "Értjük, hogy érdeklődés van az ügy iránt, de megítélésünk szerint megnehezítené az ügy kezelését, ha a minisztérium nyilvánosan megvitatná az intézkedéseket" - tették hozzá.

A tisztviselő korábban többször is járt Iránban, de incidensek nélkül és hivatalos európai uniós ügyekben. A tavalyi iráni közlemény ezekre a látogatásokra is hivatkozott, mint a folyamatos "aljas tevékenység bizonyítékára".

Az Európai Külügyi Szolgálat közölte, „minden lehetőséget felhasználtunk és fel fogunk használni, hogy felvessük a kérdést az iráni hatóságoknál, hogy elérjük az összes önkényesen fogva tartott uniós állampolgár szabadon bocsátását.” Az esetet megismerő uniós képviselők ezt elégtelennek és gyengének tartják, és követelik a mielőbbi határozott lépéseket. Nem fogadják el azt az érvelést, hogy a svédországi Korán-égetések váltották volna ki a teheráni rezsim bosszúvágyát, hanem egyszerű zsarolási műveletekről beszélnek.

„Ez a letartóztatás már eszkaláció ” – mondja Richard Ratcliffe, egy brit-iráni jótékonysági dolgozó férje, akit hat évig tartottak fogva Iránban kémkedés hamis vádjával. „Megdöbbentő, hogy a svéd kormány és az európai hatóságok ennyire ráültek az ügyre".

Egy belga segélymunkás, Olivier Vandecasteele , akit 455 napig tartottak börtönben Teheránban, Floderust emlegeti cellatársaként, de a nevét nem mondja ki. „Olyanok lettünk, mint a testvérek. Megígértük egymásnak, hogy mindent megteszünk egymásért, és aki előbb jön ki, az segít egymás családjának és szeretteinek.”

Irán és Svédország viszonya mélyponton van - a túszdiplomáciát felváltja a kivégződiplomácia

Tavaly júliusban egy svéd bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte egy volt magas rangú iráni igazságügyi tisztviselőt , Hamid Nouryt 1988-ban Iránban elkövetett háborús bűnök miatt. Noury-ről az derült ki, hogy kulcsszerepet játszott több ezer iráni kivégzésében, és ügye ritka példája volt az „ egyetemes joghatóságnak ”, amely szerint az országok letartóztathatják a külföldi állampolgárokat saját területükön és vádat emelhetnek ellenük súlyos atrocitásokért, függetlenül attól, hogy hol követték el a bűncselekményt.

Floderust letartóztatásával egyidőben Irán kivégzett egy másik svéd-iráni állampolgárt, a másként gondolkodó Habib Chaabot, aki egy évtizede élt Svédországban, és akit 2020-ban egy törökországi látogatása során rabolták el, és csempészték át Iránba.

AP Photo
Farajollah Cha'ab az ítélethirdetés előttAP Photo

„Az európai kormányok hallgatása az új túszügyekről elkerülhetetlenül vezet Irán újabb eszkalációjához” – mondja az említett Ratcliffe. „Nem véletlen, hogy sűrűn kezdtek kivégezni külföldi állampolgárokat, és a túszdiplomácia a kivégződiplomáciává vált.”

Az iráni hatóságokkal tárgyaló kormányok gyakran szorgalmazzák a titkolózást, miközben kidolgozzák, mit tegyenek, részben azért is, hogy elkerüljék a nyilvános ellenőrzést. A kritikusok szerint a titoktartás lehetővé teszi számukra, hogy más prioritásokat kövessenek az Iránnal folytatott tárgyalásokon anélkül, hogy nyilvánosan felelősségre vonnák őket.

Felháborodás az Európai Parlamentben

Miután hétfőn megjelent a New York Times szóló cikke a Floredus-ügy eltitkolásáról, az Európai Parlamentben éles kritikák hangzottak el. 

„Egy svéd állampolgár és az Európai Unió alkalmazottja bebörtönzése botrányos esemény, amelyet sürgősen tisztázni kell” – mondta Cornelia Ernst, a parlament iráni delegációjának elnöke. "A Bizottságnak, és különösen Josep Borrellnek fel kell fednie, hogy mióta tudtak a fogvatartásról, és miért nem hozták nyilvánosságra?" 

A kérdés azért is éles, mert Ratcliffe véleménye szerint a nyilvánosság nagyobb biztonságban tartja a túszokat, és kicsit visszafogja a velük szemben alkalmazott kegyetlen eszközöket. Ez nem függhet attól a ténytől, hogy az Európai Unió továbbra is tárgyalásokat folytat az Iránnal kötött nukleáris megállapodás újjáélesztéséről, és igyekszik a kapcsolatokat normalizálni. 

Eközben viszont Teherán zavartalanul folytatja urándúsítási programját, ami az atomfegyver felé vezet, és gyilkos fegyvereket biztosít Oroszországnak az ukrajnai háborúban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Irán 15,7 milliárd dolláros bevételt is megtermelhetett amerikai túszok áruba bocsátásával

"Ez egy rémálom, és nem tudjuk, mikor lesz vége"

Iránban kémkedés miatt kivégeztek egy állítólagos Moszad-ügynököt