NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Enyhén erősödik Oroszország támogatottsága a nagyvilágban az ukrajnai háborúval kapcsolatban

A hidegháborús időket meghaladó szembenállás
A hidegháborús időket meghaladó szembenállás Szerzői jogok CLEARED
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Továbbra is vegyes képet mutat a nagyvilágban az egyes államok hozzáállása az ukrajnai háborúhoz, és az elmúlt évben valamelyest enyhült a Moszkvával szembeni megítélés. Vannak rendíthetetlen szereplők mindkét oldalon, de a köztes zóna hullámzó.

Az alapcsapatok változatlanok

HIRDETÉS

Európa és Észak-Amerika tömbje - amit az egyszerűség kedvéért a továbbiakban Nyugatnak vagy NATO-nak nevezünk - nem csak szilárd, de erősödő szövetséget mutat önmagán belül, és olyan más demokráciákat is maga mellett tudhat, mint Japán, Ausztrália, Dél-Korea és Új-Zéland. 

A NATO-n belül egyedül Törökország lóg ki a sorból, ahol Erdoğan elnöknek az elmúlt két évben bemutatott cikcakkos és követhetetlen politikája kétségeket ébreszt afelől, hogy megbízhatóan elkötelezte-e magát a Nyugat mellett, illetve mennyire hat rá a moszkvai gravitáció. Ebben a kérdésben lehetnek további fejlemények, függően a török elnökválasztás küszöbön álló második fordulójától. 

Amennyiben Erdoğan marad az elnök, aminek esélye igen erős, úgy a török politika kiszámíthatatlansági tényezője növekedni fog. Az ellenzék győzelme esetén egy határozott hátraarc és a Nyugathoz való visszazárkózás következhet be.

A másik alapcsapat is a már megszokott Belarusz-Irán-Észak-Korea csatársorral fut ki a pályára, és stabil játékosnak számít Szíria, Kuba, Venezuela, Nicaragua és Mianmar. Az afrikai kontinensen Mali és Burkina Faso tekinthető a leghatározottabb Moszkva-pártinak. 

Teljesen mozaikos képet mutat az "inkább Nyugat", illetve az "inkább Oroszország" felé hajlók tábora

STATISTA/EURONEWS
Vegyes és hullámzó világképSTATISTA/EURONEWS

A nagyobb globális régiókat nézve egyértelműbb a kép

Oroszország szatellitjének tekinthető az a hatalmas Közép- és Kelet-Ázsiai térség, amiben Kína és a legtöbb több volt ázsiai szovjet tagköztársaság van jelen. Ezen államok egyike sem vállalt eddig katonai közreműködést az ukrajnai műveletekben, de nyilatkozataik és a Putyin elnökkel fenntartott szoros kapcsolatok az Oroszország felé való hajlást mutatják. Ennek jele továbbá a Moszkvával ápolt kereskedelmi kapcsolataik fenntartása és bővítése is.

Az idei Győzelem Napi parádén a volt szovjet köztársaságok legtöbbjének vezetője megjelent, köztük az örmény elnök is, de a legfontosabb szereplő Kassym-Jomart Tokayev kazah elnök volt.

AP Photo
Tokajev és Putyin Moszkvában, 2023. május 9.AP Photo

Ugyanakkor gazdasági téren a Moszkvát elítélő országok erős globális fölényben vannak. A méréseket a Financial Times felderítő részlege végezte el. A jelentésben az elmúlt év eseményeit, nyilatkozatait, a meghatározó gazdasági egyezményeket és a katonai együttműködéseket 

Az Oroszországot támogató vagy a felé hajló országok a világ össztermelésének 20%-át képviselik, míg a Moszkva-ellenes tömb 60%-ot, a Nyugat felé hajlók pedig 7%-ot mutatnak fel. A jelenleg semlegesnek nevezhető országok GDP-termelése ötszöröse az Oroszországot támogatóknak.

Katonai téren gyakorlatilag teljes a nyugati fölény, ahol a védelemre fordított kiadások ötszörösen haladják meg az orosz és kínai összeadott ráfordításokat. Ezekhez az ütemesen növekvő dél-koreai, japán és ausztrál ráfordításokat is hozzá lehet adni.

A demográfiai megoszlás szempontjából viszont már erősen eltérő a kép, mivel az orosz térfélre sorolható országok népességaránya 33%, a szilárd Nyugaté 15, a Nyugat-barátoké pedig 21. 

Tavalyhoz képest az Oroszországot elítélő nemzetek száma 131-ről 122-re csökkent, a semlegesek száma pedig 32-ről 35-re emelkedett. A Nyugat felől inkább Oroszország felé tendáló fontosabb országok között van Katar és Kolumbia. 

Több "billegő" ország esetében megfigyelhető, hogy erős orosz és kínai nyomás alatt állnak, hogy rajtuk keresztül, illetve az ő felhasználásukkal lehessen a nyugati szankciókat elkerülni, amivel ők is jól járhatnak. 

Ez szankciók kikerülésében együttműködő országok jelentős haszonra tehetnek szert a világpiaci és az eladási (diszkont) árrés megcsapolásával. Ez elsősorban a büntető intézkedések alá vont energiahordozókra, technológiai termékekre és magasabb értékű gépalkatrészekre vonatkozik.

Vannak "várakozó" nagy tömbök

A legfeltűnőbb jelenség a Közel-Kelet rezsimjeinek óvatos magatartása, kivéve persze Szíriát és az oroszok felé hajló Algériát. A semlegesek körébe tartozik Szaúd-Arábia, Marokkó, Irak, Egyiptom és Líbia, míg a Nyugat-pártiakhoz sorolható Tunézia, Omán és Izrael. 

Ez utóbbi szerepe igen fontos (lehet) a háború befolyásolásában, mivel végrehajtásra vár az az egyezmény, amit Finnországgal kötöttek a Dávid Parittyája védelmi rendszer átadásáról, amit Netanjahu miniszterelnök egyelőre blokkol.

Az afrikai kontinens további térségei jórész oroszpártinak mondhatók, élén Dél-Afrikával, és ide sorolódik Angola, Mozambik, Szudán és Etiópia is, valamint a vonzáskörükbe tartozó kisebb országok. A legnagyobb jelentősége közülük Dél-Afrikának van, aki februárban közös tengeri hadgyakorlatot tartott Oroszországgal és Kínával, majd védekeznie kellett azokkal a gyanúkkal szemben, hogy lőszereket juttat Moszkvának. A pretoriai vezetés ezt hevesen tagadta, de azt már nem lehet nem észrevenni, hogy a minap Moszkvában járt a dél-afrikai szárazföldi erők vezérkari főnöke, aki a harckészültségről tárgyalt orosz partnereivel.

A katonai együttműködésekről volt szó

Dél-Amerika (ide számolva Mexikót is) jórészt Nyugat-párti, és csak Bolívia tekinthető Oroszország felé hajlónak. Bizonytalan szereplő a legnagyobb dél-amerikai gazdaság, azaz Brazília, aki nyitva hagyta kapacitásait mindkét oldal felé. Luiz Inácio Lula da Silva elnök április közepén tett kínai látogatása bizonytalanságban tartja a nyugati stratégákat, mert egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a radikálisan baloldali új brazil kormányzat végül hol horgonyoz le.

AP Photo
Lula brazil és Hszi kínai elnök Pekingben, 2023. április 14.AP Photo

Összességében tehát a világ vélekedése és magatartása az ukrajnai agresszióval kapcsolatban nem változott meg alapvetően az invázió kezdete óta, de a folyamatok arra mutatnak, hogy a háború elhúzódása és az abból húzható gyanús hasznok egyre nagyobb szerepet játszhatnak az év során.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Napokon belül megkezdődhet az ukrán ellentámadás

Ukrán páncélozott járművek léphették át Oroszország határát

Áramot vezettek belé: koholt vádak nyomán súlyosan megkínoztak egy oroszt