NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mitől működik a propaganda Oroszországban?

A propaganda eszközei már nagyon mások, mint a Szovjetunióban
A propaganda eszközei már nagyon mások, mint a Szovjetunióban Szerzői jogok Dmitri Lovetsky/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Valerii NozhinHajagos Andrea
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Sokan azt gondolnák, hogy a szovjet propagandát megélt népet nem lehet ennyire befolyásolni, szakértők szerint ez épp fordítva igaz. Persze, sok minden változott az egykori szovjet propaganda óta.

HIRDETÉS

Nyugaton a többség az ukrajnai háborút egy agresszív orosz támadásnak tartja, tele emberiesség elleni bűncselekményekkel. Néhányan Oroszországban is osztják ezt a nézetet, hiszen a háború első hónapjaiban rengeteg háborúellenes megmozdulást szerveztek az oroszok, ezektől azonban hamar elvették a tüntetők kedvét.

Az oroszoknak azonban egy jelentős többsége az egész Nyugat elleni háborúként látja az eseményeket, hiszen ez az állami propaganda narratívája. Talán sokan azt gondolnák, hogy a szovjet propagandát megélt népet nem lehet ennyire befolyásolni, szakértők szerint ez épp fordítva igaz.

"A szovjet korszak óriási szerepet játszott abban, hogy az emberek nem tanultak meg önállóan gondolkodni és kritikusnak lenni. Azóta nem volt idejük megtanulni, hogyan legyenek kritikus, önálló gondolkodók. Nem volt idejük felismerni, hogy meg lehet kérdőjelezni a hatalmon lévőket, és hogy ez normális dolog,” fogalmazott Evgenija Pjatovszkaja, a Dél-Floridai Egyetem doktorandusza.

Ráadásul a mai orosz propaganda jelentősen különbözik a szovjettől. Bár nagyon sok hagyományos ideológiát használ, a technikai megközelítés teljesen más, így még ha van is tapasztalata valakinek a szovjet propaganda ellen, az egyszerűen nem működik.

"A modern oroszországi propaganda sok szempontból hatékonyabb, mint a szovjet propaganda. Többek között figyelembe veszi, hogy az emberek különböző forrásokból tájékozódhatnak, és igyekszik olyan képet mutatni, amely nem feltétlenül a hatalomnak kedvez, hanem amelyet maguk az állampolgárok is látni szeretnének,” magyarázta a Columbia Egyetem politológusa, Anton Sirikov.

Az Euronews által megkérdezett szakértők szerint lehetséges, hogy valójában sok orosz nem veszi be a propaganda üzeneteit, és nem támogatja a háborút, csak egyszerűen fél kifejezni az álláspontját és az érzéseit, mert tart a következményektől.

Emellett történelmileg kialakult egy jelentős „apolitikusság”, vagyis sokan nemcsak elhatárolódnak a kormánytól, hanem egyszerűen egy párhuzamos valóságban élnek, amely még a háború közben is működik, egészen addig, amíg nem érinti közvetlenül a családjukat.

"Úgy tűnik, hogy a polgárok jelentős része - többsége vagy nem, ezt nehéz megmondani - nem akar háborút. Ugyanakkor nem törődnek annyira a háborúval, hogy aktívan ellenezzék azt,” tette hozzá a politológus.

A társadalmi kiábrándultság szerepe

A szakértők szerint téves az a feltételezés, hogy a szovjet korszak valamiféle védettséget adott a propagandával szemben. Igen, az egykori Szovjetunió sok lakosa kiábrándult a szovjet rendszerből, és nem hitt a szovjet propagandának. Ugyanakkor ugyanolyan buzgalommal és őszinteséggel elhitték az új politikusok beszédeit, akik a kommunizmus bukása után "olyan életet ígértek, mint amilyen Amerikában van".

Az 1990-es évek hatalmas csalódást jelentettek Oroszország (és sok más volt szovjet tagköztársaság) polgárai számára. Sokan a szegénység szélén találták magukat, míg néhányan nyíltan demonstrálták a gazdagságot és a társadalmi státuszt.

Itt nyilvánult meg a "szovjet könyvszindróma", vagyis hirtelen valósággá vált, amiről eddig csak a könyvekben olvastak. Az orosz állampolgárok, akik a közelmúltig szovjet állampolgárok voltak, környezetükben a „dekadens kapitalizmus" képének valódi megtestesülését látták, amelyet a szovjet propaganda évtizedeken keresztül mutatott nekik, és amelyről a szovjet könyvekben és újságokban olvastak: gátlástalan üzletemberek, korrupt rendőrség, korrupt média, ellopott vagyon, a gazdagok és szegények közötti óriási szakadék - mindazok a közhelyek, amelyeket az emberek csak ekkor hittek el, mert szovjet kitalációknak tartották őket, de a fejükben hirtelen rideg valósággá váltak.

Az első orosz kormányok ellentmondásos döntései aláásták a kapitalista gazdasági rendszerbe vetett hitet, ahogy a demokráciába mint politikai elvbe vetett hitet is. Utólag már sokkal virágzóbbnak, stabilabbnak és szabadabbnak tűnt az ezt megelőző szovjet korszak sokak számára.

"Úgy gondolom, hogy amint a Szovjetunió felbomlott, vele együtt eltűnt az az eszme is, amely összetartotta az embereket" - magyarázta Pjatovszkaja. "És a kilencvenes években az a zűrzavar, amit Oroszország átélt, sok embert traumatizált. Ennek egyik oka az volt, hogy hiányzott egy olyan egységesítő ideológia, vagy egy olyan eszmeiség, amely az embereket a jövőjük következő lépése felé vezette volna.”

"Amikor Putyin jött, és ez a fajta propaganda újjáéledt, az emberek azonnal ráharaptak, mert olyan eszmét akartak, amely összefogja a nemzetet. Hogy ez jó vagy rossz ötlet volt-e, az egy másik kérdés,” tette hozzá.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Rendkívül feszült a helyzet Oroszországban az ukrán határnál

Titokban tárgyal a Kreml a Moszkvában bebörtönzött amerikai újságírót érintő fogolycseréről

Putyin: Nem támadunk meg egyetlen NATO-tagállamot sem