Az 1922-ben létrejött kommunista nagyhatalom közel hetven évet „élt”.
HIRDETÉSA 30 évvel ezelőtti karácsony jelentősen átrendezte a világ politikai térképét: felbomlott, a Szovjetunió.
Az 1922 óta létező, kommunista nagyhatalomban a bomlás jelei már korábban megmutatkoztak, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja, az SZKP főtitkára, azaz az ország első számú vezetője, Mihail Gorbacsov – a „glasznoszty” és a „peresztrojka” kifejezésekkel fémjelzett – a kommunista rezsim gazdaságának felszabadítását célzó reformprogrammal igyekezett orvosolni.
A vég kezdete
A tagköztársaságok elégedetlenségét azonban nem sikerült megfékezni. Először a kaukázusi régió lázadt fel Moszkva ellen, majd a balti államok, melyek közül elsőként, 1990-ben Litvánia kiáltotta ki függetlenségét.
1991 januárjában a szovjet hadsereg ugyan kísérletet tett a szovjethatalom helyreállítására – egy vilniusi demonstráción a tömegbe is lőttek –, de a folyamatokat már nem lehetett visszafordítani.
Jelcin, az első orosz elnök
1991 júniusában – az SZKP-ből már közel egy évvel korábban kilépett – Borisz Jelcint Oroszország első elnökévé választották, nem sokkal később pedig tankok vonultak be Moszkvába. A szovjet állami televízióban bejelentették, hogy Gorbacsov egészségügyi okok miatt nem tud kormányozni, így az Állami Bizottság rendkívüli állapotot hirdet azért, hogy megmentsék az országot a „káoszba és anarchiába" merüléstől.
A nyilvános találkozókat és a reformpárti újságokat ugyan betiltották, a szovjet katonai puccs azonban két nap alatt elbukott. Mindenki számára egyértelművé vált, hogy Moszkvában már Jelcin és nem Gorbacsov dirigál, amit az orosz elnök azzal nyomatékosított, hogy 1991. november 6-án betiltotta a kommunista pártot Oroszország területén.
Rövid végjáték
A moszkvai puccs bukása utáni napokban és hónapokban számos köztársaság kikiáltotta függetlenségét. Utoljára, december 16-án Kazahsztán lépett ki a Szovjetunióból, majd a volt szovjet tagállamok – Grúzia és a Baltikum kivételével – létrehozták a Független Államok Közösségét.
December 25-én végül az akkor már szovjet elnök Gorbacsov lemondott, elnöki jogköreit pedig Jelcinnek adta át. A Kremlben este a szovjet zászló helyére az oroszt húzták fel, ezzel a Szovjetunió hivatalosan felbomlott.