Az amerikai kormány "irreális elvárások" miatt panaszkodik az ukrajnai háború megállításával kapcsolatban. Az USA fogadkozik, hogy az európai nemzeteken belül ellenállást fog kifejleszteni Európa jelenlegi pályájával szemben, hogy megállítsa a kontinens "civilizációs hanyatlását".
A Trump-kormányzat közzétette az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyben Európát hanyatló kontinensnek nevezi. Arra figyelmeztet, hogy az európai nemzeteket a migráció miatt "civilizációs törlés" fenyegeti, és azt javasolja, hogy "az európai nemzeteken belül ápolják az Európa jelenlegi pályájával szembeni ellenállást".
A pénteken közzétett stratégia a kormányzatnak az Egyesült Államok globális rendben betöltött szerepéről alkotott elképzelését tartalmazza, megduplázva Donald Trump elnök "Amerika az első" jelszavát, és hangsúlyozva, hogy ő a "béke elnöke", aki a be nem avatkozás pártján áll.
Ugyanakkor az európai kormányokat "a demokratikus folyamatok felforgatásával" vádolja, és elítéli a nemzetek feletti és többoldalú intézményeket - köztük az Európai Uniót -, amelyek szerinte "aláássák a politikai szabadságot és szuverenitást".
Figyelmeztet továbbá arra is, hogy Európában "civilizációs" válság következik be, amely a "kontinenst átalakító és viszályokat szító migrációs politikákból, a szólásszabadság cenzúrájából és a politikai ellenzék elnyomásából, a születésszám csökkenéséből, valamint a nemzeti identitás és önbizalom elvesztéséből" ered.
Szokatlanul rideg és barátságtalan hangnem
Ezeket a gondolatokat a Trump-kormányzat és értelmiségi társai keményen erőltetik belpolitikai fronton. A hangnem azonban feltűnően kemény, és irritálni fogja az európai kormányokat.
Trump és számos kinevezettje és tanácsadója panaszkodott a szerintük a jobboldali hangok "cenzúrázására" irányuló erőfeszítésekre, terroristáknak nevezte a baloldali és antifasiszta aktivistákat, és a papírok nélküli bevándorlók tömeges deportálását ígérte.
A kormányzat emellett veszélyesnek és nemkívánatosnak állította be a nem európai származású etnikai csoportokat (köztük a haiti és a szomáliai kisebbséget) az Egyesült Államokban, és 94%-kal csökkentette az évente engedélyezett menekültbefogadások számát, miközben a fehér dél-afrikaiakat helyezte előtérbe menekültstátusz szempontjából, arra hivatkozva, hogy ők "népirtás" áldozatai.
Az európai fronton a stratégia arra figyelmeztet, hogy "amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a kontinens 20 éven belül vagy annál is hamarabb felismerhetetlenné válik", ami visszhangja a különböző európai jobboldali és szélsőjobboldali személyiségek és mozgalmak retorikájának, akik a migrációellenes eszméket állították politikájuk középpontjába.
A szélsőjobboldali pártok EU-szerte azzal érvelnek, hogy Európa elveszíti identitását, ha nem vezetnek be szigorú migrációs politikát. Ez az álláspontjuk az amerikai kormányzatban is visszhangra talált, kockáztatva ezzel, hogy elidegeníti néhány hagyományos kontinentális szövetségesét.
A Trump-adminisztráció stratégiája szerint prioritásként kezeli az európai nemzeteken belül az Európa jelenlegi pályájával szembeni ellenállás ápolását, és azt mondja, hogy "a hazafias európai pártok növekvő befolyása valóban nagy optimizmusra ad okot".
Nem világos, hogy ez mit fog jelenteni a gyakorlatban, de Trump elnök és különböző kormányzati tisztviselők korábban már kifejezték, hogy helyeslik a különböző bevándorlás- és Brüsszel-ellenes politikai vezetőket Európa-szerte.
Az idén februárban a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédét követően, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a "tömeges migráció" jelenti a "közös civilizációnkra" leselkedő legégetőbb veszélyt, és a nem európai menedékkérők iránti nyitottságot tette felelőssé az európai városokban elkövetett terrorista erőszakért, JD Vance amerikai alelnök találkozott az Alternatíva Németországért vezetőjével, Alice Weidelrel - mellőzve Németország akkori kancellárját, Olaf Scholzot.
A beszéd vitát váltott ki az európai vezetők között, akik szerint az amerikai alelnök túl messzire ment a szuverén szövetségesek bírálatában.
Friedrich Merz német kancellár visszavágott, mondván, hogy Európa "alapvető értékként védi az alapvető jogokat és a demokráciát, és harcolni fog ezek megőrzéséért".
Az ukrán tényező
A dokumentum Európa "civilizációs önbizalomhiányát" okolja az Ukrajna elleni orosz háború befejezéséhez fűzött, szerinte "irreális elvárásokért", amelyeket az "instabil kisebbségi kormányok és a demokratikus folyamatok felforgatása" miatt nem lehet elérni.
Amerika alapvető érdeke a háború gyors leállításáról szóló tárgyalás, az ellenségeskedések nem szándékos eszkalálódásának megakadályozása és a stratégiai stabilitás helyreállítása Oroszországgal, mondja az irat.
A háborúnak ez a keretezése újabb jele a Trump-kormányzat és Ukrajna európai szövetségesei közötti szakadék növekedésének, akik megduplázzák erőfeszítéseiket, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára, hogy vessen véget az ukrán területek megszállásának, miközben Washington megpróbál közvetlenül tárgyalni a Kremllel.
Miközben a stratégia világossá teszi, hogy Európa "stratégiailag és kulturálisan továbbra is létfontosságú az Egyesült Államok számára", valamint kitart amellett, hogy Washington érdeke, hogy megakadályozza, hogy bármely ellenfél uralja Európát, ezt a biztonsági prioritást etnikai szempontból is megfogalmazza.
"Hosszú távon több mint valószínű, hogy legkésőbb néhány évtizeden belül egyes NATO-tagok többsége nem európai lesz" - olvasható a dokumentumban. "Mint ilyen, nyitott kérdés, hogy ugyanúgy fogják-e tekinteni a helyüket a világban, illetve az Egyesült Államokkal való szövetségüket, mint azok, akik aláírták a NATO-alapokmányt"."