NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Harsogó propaganda fényében sem egyértelmű, hogy az oroszok valóban támogatják az ukrajnai inváziót

Háborúellenes tüntetés Moszkvában 2015-ben. Oroszország 2014-ben annektálta Krímet.
Háborúellenes tüntetés Moszkvában 2015-ben. Oroszország 2014-ben annektálta Krímet. Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Joshua Askew/ Magyar változat: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A közvélemény-kutatásokat a Kreml által ellenőrzött vállalatok végzik, és úgy tűnik, az orosz nép kiáll a háború mellett. Szakértők megjegyzik: valószínű, hogy részben a politikai közömbösség vezérli őket.

HIRDETÉS

Európai oldalon egyrészt ragaszkodnak ahhoz, hogy az ukrajnai invázió Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja, melyet úgy terheltek az orosz népre, hogy aligha van beleszólásuk az események folyásába, mások viszont állítják: ezt a háborút képtelenség lenne a nép támogatása nélkül megvívni. Utóbbi véleményt az orosz közvélemény-kutatásokra alapozzák, melyek eredményeiben az ellenvélemény ritka, a támogatás viszont nagyfokú. 

Elena Koneva, az Extreme Scan orosz közvélemény-kutató szakértője szerint a háborút sokan támogatták, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát. Az Open Democracy által szervezett rendezvényen elmondta, hogy akadtak olyan felmérések, melyen fele-fele arányban oszlott meg a támogatók és az ellenzők aránya, más felméréseken viszont olyan eredmény jött ki, miszerint a lakosság kétharmada egyetért az invázióval. Hozzátette: azt még képes megérteni, hogy az emberek miért támogatják Putyint, de azt nehezen érti meg, hogy miért állnak ki az ukrajnai háború mellett.

Lényegi kérdés

A közvélemény-kutatásokkal számos probléma akad. A tekintélyelvű rendszerekben általában nincs szabad véleménynyilvánítás, ezért nehezen látható, hogy valójában mit gondol a nép. Oroszországban a közvélemény-kutatások többségét az állam által ellenőrzött kutatóintézetek végzik, tehát az eredmények manipulálhatók. 

Másik oldalról: a Kreml előszeretettel fojtja el a háborúellenes véleményeket. Az – Oroszországban csak – „különleges katonai műveletnek" nevezett invázió kritikusait magas pénzbírságokkal, rosszabb esetben letartóztatásokkal, erőszakkal és börtönbüntetéssel sújtották

Elena Koleva azt mondja, hogy szerinte kérdéses, hogy az orosz átlagember támogatása valójában mit takar. Emlékeztetett: több olyan felmérés is volt, melyben az oroszok ugyan kinyilatkoztatták a támogatásukat, de nemmel válaszoltak arra a kérdésre, hogy csatlakoznának-e a hadsereghez vagy adományoznának-e pénzt az ügy érdekében. 

Csendes beleegyezés

Oleg Zsuravlev, a Russia’s Public Sociology Laboratory kutatója szerint az invázió támogatása mögött a „politikai közömbösség" áll, tehát az oroszok inkább csendesen beletörődnek az eseményekbe, minthogy aktívan támogatnák azokat. Zsuravlev szerint inkompetens emberek sora tartja magát képtelennek arra, hogy megértse a politikát, és azt remélik, hogy a látszólag felvilágosultabb vezetőiknek megvan az okuk arra, hogy háborúzzanak, hiszen ok nélkül ezt nem tennék meg.

Zsuravlev szerint létezik egy „erkölcsi érzékenység" az erőszakkal szemben, ami az embereket kényszerhelyzetbe hozhatja. „Nem lehetnek a háború lelkes támogatói, hiszen az erkölcstelen, de nem válhatnak a határozott ellenzőivé sem, mert az túlságosan átpolitizált – magyarázza a szakértő, és hozzáteszi: – Gyakran olyan érvet dolgoznak ki, hogy a háború elkerülhetetlen volt, mint egy természeti katasztrófa."

Az invázió előtti időkben a Kreml rendszeresen szajkózta, hogy ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, akkor Kijev vagy a Nyugat csap le Oroszországra, amit – Zsuravlev szerint – az egyszerű oroszok azóta is folyamatosan visszhangoznak.

Veszteségek árán is igazolni az agressziót

Noha a háború felbecsülhetetlen szenvedést és károkat okoz Oroszországnak és Ukrajnának, a támogatottsága – az oroszországi közvélemény-kutatásokat tekintve – látszólag ma is stabil. Elena Koneva szerint ez a Kreml hazai propagandájának köszönhető, amivel sikerült egy olyan „torz képet" festeni, amivel kiirtják az „az objektív tényeket". 

A módszertan viszonylag egyszerű: a negatív eseményeket, mint például a haláleseteket vagy a harctéri visszavonulást az orosz nép védelmére tett kísérletként írnak le. Koneva állítja: annak ellenére, hogy a támogatás nagy mértékben függhet a katonai sikerektől, a propagandának köszönhetően a dinamika megváltozott, és Oroszország „minél több veszteséget szenved, annál inkább megszilárdul Putyin zászlaja alatt."

Az ország régióit tekintve elmondható, hogy az ország más részeihez képest az orosz-ukrán határ menti területeken nagyobb az invázió támogatottsága, mivel az ott élők úgy érzik, hogy közvetlen veszély fenyegeti őket. 

Zsuravlev ezzel együtt azt mondja, hogy az emberek hozzáállása változhat, így lehet radikálisabb vagy mérsékeltebb is. „Egy gyerek vagy egy férj elvesztése bárkit feldühíthet a hatalommal szemben, de ne felejtsük el, hogy más következtetésre is lehet jutni: hogy győzni kell, ha már megfizettük az árát. Soha nem lehet tudni, hogy egy veszteség miként hat az emberek gondolkodására."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Ukrajnában nincsen háború" - mondta diákjainak egy cseh tanárnő

Szexuális bűncselekményért elítélt amerikai katonatiszt harsogja Putyin propagandáját Oroszországban

Titokban tárgyal a Kreml a Moszkvában bebörtönzött amerikai újságírót érintő fogolycseréről