Az EU-tagállamok légterébe betévedő drónok gyökeresen átalakítják a hadviselés doktrínáit, miközben az unió válasza továbbra is elégtelen – mondta az Euronewsnak az EU védelmi biztosa. Szerinte ezen a téren sokat tanulhatunk Ukrajnától.
Oroszország feltételezett provokációi, beleértve a drónbetöréseket és a közelmúltbeli robbantást egy lengyel vasútvonalon, átalakítják a hadviselés alapelveit – mondta Andrius Kubilius európai védelmi biztos az Euronews The Europe Conversation című műsorában.
„Technikai szempontból azt látjuk, hogy nincs elég észlelési képességünk, és nincsenek költséghatékony eszközeink a drónok megsemmisítéshez” – fogalmazott.
Ezzel arra utalt, hogy a nagyjából 10 000 eurót érő drónokat egymillió eurós rakétákkal lövik le. „Ez nem éppen a leghatékonyabb önvédelem” – tette hozzá.
„Ez azt mutatja, hogy a felkészülésünk módja, illetve a modern hadviselési doktrínák megértésének képessége továbbra sem éri el a szükséges szintet.”
Az európai fegyverrendszer-gyártás fellendítése és a védelmi készültség javítása érdekében a Bizottság az új Védelmi Ipari Átalakítási ütemtervére támaszkodik. Ez magában foglalja a munkaerő képzését az uniós újrafegyverkezés igényeinek kielégítésére, valamint egy úgynevezett Tehetségplatform létrehozását, amely gyakornoki programokkal támogatja a védelmi ipari vállalatokat.
„Előre kell lépnünk. Ez az a legfontosabb üzenet, amit meg kell értenünk” – mondta Kubilius.
Szerinte ez az elengedhetetlen, világosabb stratégia két pilléren nyugszik. „Egyrészt fejlesztenünk kell azokat a technológiai képességeket, amelyekkel észlelhetjük és megsemmisíthetjük a drónokat, másrészt sokkal egyértelműbb politikai reakciókra van szükség” – magyarázta.
„Mert ha nem találjuk meg a módját annak, hogy megállítsuk őket, akkor előre megjósolható, hogy az oroszok fokozni fogják ezeket a provokációkat. Sokkal gyakrabban fognak előfordulni.”
Az EU- és NATO-tagállamok ellen irányuló orosz hibrid hadviselés fokozódása miatt napirendre került olyan kezdeményezések kidolgozása, mint a korábban „drónfalnak” nevezett, ma már Drónvédelmi Kezdeményezés vagy az EU keleti határának védelmére tervezett Eastern Flank Watch program.
„Az egyeztetések folyamatban vannak. Finnország most csúcstalálkozóra hívja össze a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő keleti szárny országait, ahol ezekről az ötletekről is szó lesz. Az Eastern Flank Watch programnak egyébként fontos része a drónvédelem is.”
Tanulni Ukrajnától
Kubilius szerint az egész unió sokat tanulhat Ukrajnától és a keleti szárny országaitól abban, hogy miként reagáljanak az orosz provokációkra.
„Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy az ukránok drónfalat építettek, hiszen elképesztően hatékonyan védekeznek az éjszakánként rájuk zúduló több száz drón ellen” – mondta.
A biztos szerint az EU-nak egyszerűsítenie kell a beszerzési rendszereit, hogy a fegyverek minél gyorsabban eljussanak oda, ahol szükség van rájuk.
Ukrajna ezt a „drónökoszisztémáján” keresztül éri el, ahol a drónkezelők együtt dolgoznak a gyártókkal, és a frontvonalról érkező, a technológia működésére és hiányosságaira vonatkozó információkat digitalizálják.
„Elmondják nekik, ha egy drón, amelyet éppen használnak, két hónap múlva elavulttá válik, mert az oroszok megtanulták, hogyan tudják azt megzavarni vagy megsemmisíteni. Együtt kell dolgoznunk az ukránokkal, hogy megszerezzük ezt a tudást és tapasztalatot.”
Kubilius régóta éles kritikusa Oroszországnak. 2000-ben, Litvánia miniszterelnökeként támogatta azt a törvényt, amely kártérítést követelt Oroszországtól a szovjet megszállás okozta károkért.
Arra a kérdésre, hogy vajon megváltozik-e valaha Oroszország, Kubilius így válaszolt: „Még mindig remélem, hogy egyszer, sok év múlva, egy normálisabb Oroszországot fogunk majd látni.
„Ma azonban Oroszország Putyin vezetése alatt hatalmas fenyegetést jelent Európa biztonságára, és látjuk a szörnyű ukrajnai háborút, amit már majdnem tíz évvel ezelőtt meg tudtunk jósolni, mert láttuk, hogy merre tart Oroszország.”