A most elért 4,50 százalékos alapkamat csaknem másfél évtizedes csúcs.
Az infláció elleni küzdelem egyik eszközeként a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 4,50 százalékra emelte alapkamatát a Bank of England.
A mostani kamatemelés a tizenkettedik volt azóta, hogy a Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja - 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte jelenlegi szigorítási ciklusát.
A brit jegybank a csütörtöki bejelentéshez fűzött negyedéves pénzügypolitikai publikációjában hangsúlyozta, hogy a korábbi előrejelzéseknél jobb gazdasági teljesítményre számít, és már nem vár visszaesést idén a brit gazdaságban.
Négy évtizede nem tapasztalt ütemű a brit infláció
Az éves összevetésű inflációs ütem Nagy-Britanniában tavaly szeptember óta minden hónapban meghaladta a tíz százalékot: márciusban 10,1 százalék volt. A tavaly októberi 11,1 százalékos ütemnél gyorsabb éves inflációt legutóbb 41 évvel korábban, 1981 októberében mértek.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék
A jegybank csütörtöki előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy a tizenkét havi inflációs ütemek áprilistól már jelentős mértékben lassulnak, főleg az energiaárak visszaesése miatt.
Az új prognózis szerint az éves brit infláció 2023 végén 5 százalék körül jár majd, és 2024 kései szakaszában visszatér a 2 százalékos célszintre.
A brit jegybank a reálgazdasági kilátásokat is jóval derűlátóbban ítéli meg a korábbiaknál, elsősorban éppen az infláció várt gyors mérséklődése miatt.
Tavaly borúlátóbb volt a jelentés
A Bank of England a tavalyi utolsó pénzügypolitikai jelentésében még azt jósolta, hogy Nagy-Britannia a következő két évet recesszióban tölti. A jegybank akkori prognózisa szerint 2023 egészében a brit hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal csökkent volna.
Ez lett volna a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal elkezdődött az 1920-as években.
A csütörtökön kiadott új pénzügypolitikai jelentés azonban "mérsékelt, de pozitív tartományban maradó" növekedést valószínűsít 2023 egészére.
A friss aktivitási adatok a brit gazdaság teljesítményének erősödésére vallanak
Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) minap ismertetett közös felmérése szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) a múlt hónapban 54,9-re emelkedett a márciusban kimutatott 52,2-ről.
Az 50-et meghaladó BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését, az 50 alatti mutatók az aktivitás lanyhulását jelzik, vagyis az 54,9-es áprilisi kompozit adat a brit üzleti szektor teljesítményének robusztus ütemű fellendülését jelzi.
A brit hazai össztermék 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor mutatta az áprilisi kompozit BMI-indexen belül messze a legnagyobb lendületet: az ágazat aktivitási mérőszáma a márciusi 52,9-ről rendkívül meredek ívben 55,9-re emelkedett.
A vezető nyugat-európai tőzsdék vegyesen zártak a bejelentés után
A londoni FTSE-100 mutató 0,14 százalék, a frankfurti DAX-index 0,39 százalék mínusszal zárt, a párizsi CAC-40 index pedig 0,28 százalékkal erősödött. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,07 százalékkal emelkedett.
Az európai tőzsdezárás után (18.15 órakor) New Yorkban a Dow Jones ipari átlag 0,78 százalékos, az S&P 500-as index 0,32 százalékos mínuszban, a Nasdaq-piac összetett mutatója pedig 0,03 százalékos nyereséggel állt.
Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 0,92 dollárral (1,20 százalékkal) 75,49 dollárra csökkent.
Az arany ára unciánként 0,78 százalékkal (15,95 dollárral) 2021,15 dollárra süllyedt.
Az európai gázár csökkent. A TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi határidős jegyzésében 1 megawattóra 34,805 eurón zárt, ami 0,537 százalékkal alacsonyabb előző napi záróértékénél. A gázár három hónapja 53,01 eurón, egy éve 75,99 eurón zárt. Tavaly augusztusban rekordszinten, 346,52 eurón is jegyezték.
Gyengült a forint
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Az euró árfolyama a reggel hét órai 369,94 forintról 371,60 forintra erősödött 18 órára, napközben 369,32 forint és 371,94 forint között mozgott.
A frank jegyzése a reggeli 378,44 forintról 380,18 forintra, míg a dolláré 337,08 forintról 340,42 forintra emelkedett.
Az euró a reggeli 1,0977 dollárról 1,0916 dollárra csökkent.