A nyugati szövetség eddig több mint 150 milliárd eurós segítséget nyújtott a megtámadott államnak, a főtitkár szerint hamarosan újabb csomag várható.
"Ukrajna jogszerű helye, Ukrajna jövője a NATO-ban van" - mondta Kijevben a NATO főtitkára, aki az orosz agressziós háború óta először látogatott az ukrán fővárosba. Jens Stoltenberg egy több évre szóló támogatási kezdeményezésről tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ukrajna NATO-tagságának és biztonsági garanciáinak kérdése kiemelt helyen szerepel majd a júliusi, vilniusi NATO-csúcstalálkozón - közölte a katonai szövetség vezetője. Jens Stoltenberg kijevi sajtótájékoztatóján újságírók kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "fel fogja vetni a tagság, a biztonsági garanciák kérdését" a csúcstalálkozón.
"Ukrajna jövője a NATO-ban van. Ebben minden szövetséges egyetért" - jelentette ki a NATO főtitkára, hozzátéve, hogy a szövetség most leginkább "Ukrajna érvényesülésére" fókuszál.
Mint elmondta, Zelenszkijvel egy "többéves támogatási kezdeményezésről" tárgyaltak, amely segít Ukrajnának áttérni a szovjet korszak felszereléseiről és doktrínáiról a NATO-szabványokra, ezzel is elősegítve a szövetséggel való "teljes átjárhatóság" biztosítását.
Stoltenberg emlékeztetett arra, hogy a NATO tavaly február óta több mint 150 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, beleértve 65 milliárd euró katonai segélyt, és nagyon valószínű, hogy a júliusi csúcson újabb csomagot hagynak jóvá.
A NATO főtitkára egyébként a nap folyamán ellátogatott a legsúlyosabb orosz háborús bűnök színhelyére, Bucsába, ahol elmondta, hogy "mélyen meghatotta", amit ott látott. "Az orosz atrocitások ma is folytatódnak az ukrán nép ellen, és a felelősöket felelősségre kell vonni" - jelentette ki.
Zelenszkij is arról beszélt, hogy a NATO-főtitkár látogatása annak a jele, hogy a szövetség kész új fejezetet kezdeni Kijevvel. "Ukrajna erős és kitart, és jövőjét a teljes felszabadulásban és a földünknek az orosz megszállótól való felszabadításában látja" - jelentette ki, hangsúlyozva: amíg a tagságra várnak, szeretnék, hogy Vilniusban "nagyon konkrét biztonsági garanciákat" hagyjanak jóvá országa számára.
Az egyébként, hogy valóban minden NATO-tagállam egyetért-e Ukrajna felvételével, kérdéses: Orbán Viktor magyar miniszterelnök legalábbis tavaly közölte: az, hogy "beléphet-e Ukrajna a NATO-ba, vagy nem léphet be, ez nem a mi vitánk, (...) a jövőben sem velünk lehet elrendezni, ez két másik ország vitája." Igaz, 2008-ban, az orosz-grúz háború idején még úgy látta: "Ukrajnát is és Grúziát is fel kellett volna venni a NATO tagjainak a sorába. Ezt a döntést előbb-utóbb meg kell hozni."